LIDL ütvecsavarozó – nem olyan gagyi az:)

2019.03.28. 11:53

Gáspár István olvasónk alkotása

A Lidl ütvecsavarozó váratlan helyről kapott védelmet: egy precíziós csavarbehajtókkal kereskedő cégtől, vagyis tulajdonképpen a konkurenciától. Nem is vitatkoznánk az állításokkal, de mindezzel együtt is annyi baj azért van a Lidl csavarozójával, hogy newtonméterben lehet állítani a fokozatait. Jobb lett volna elkeresztelni 1-től 5-ig, és akkor senki sem hinné azt, hogy annyi, amennyi. Nemcsak mi, hanem a fogyasztók sem.

Magunk védelmében pedig annyit, hogy említettük: a nyomatékkulcsos ellenőrzés nem korrekt, de valamennyit érzékeltet abból, hogy milyen messze vagyunk a várt értékektől. A csavarok lelazításánál kicsit megvágtuk a videót, sokkal hosszasabban próbálkozunk, de pl. az Audi esetében az akku lemerüléséig kalapálhattunk volna, akkor sem jöttek volna le a csavarok. Mindezzel együtt is egy remek összefoglaló mindarról, hogy mit várhatunk egy ilyen készüléktől, és mit nem, az olvasók nevében is köszönjük!

Feladó Fekete Tamás

Címzett Papp Tibor, Csikós Zsolt

Dátum Tue, 26 Mar 2019 12:52:02

Tárgy LIDL ütvecsavarozó - nem olyan gagyi az :)

Kedves Papp Tibor!

Kedves Csikós Zsolt!

Érdeklődéssel olvastuk a LIDLis ütve-csavarbehajtóról készült cikket és néztük a videót. Cégünk 17 éve foglalkozik precíziós nyomatékcsavarozással, ebből kifolyólag egy kicsit munka utáni missziónknak tekintjük, hogy a hétköznapi életben is legyen kézzel foghatóbb, és könnyen alkalmazható, ugyanakkor valós ismeret a csavarok precíz be-ki hajtásáról. Így megragadnám a lehetőséget, hogy egy kicsit írjak a nyomatékra húzásról.

Alapvetően a legfontosabb, amit mindenképp kiemelnék: a csavarkötések nyomatékolása során igazából a konstruktőr/gyártó/szerelő a gépelemeket összeszorító erőt szeretné meghatározni és kézben tartani, de mivel ennek mérése hétköznapi eszközökkel olcsón és megbízhatóan nem lehetséges, ezért az összeszorító erőre a csavarbehajtás során a csavarra kifejtett forgatónyomatékból következtetünk, tapasztalati vagy táblázatos úton. A következtetés során viszonylag sok peremfeltétel figyelembe vétele szükséges, hogy a következtetés megfelelő legyen. Néhány fontosabb paraméter a csavar mérete, csavar alapanyaga, csavar felületkezelése, menethossz, van-e alátét, ha van, az milyen (kemény-lágy, fém-nem fém), munkadarab anyaga, stb.

A cikk főszereplője az ütve-csavarbehajtó: fő előnyei, hogy gyors, és gépi meghajtással lehet nagy nyomatékra húzni csavart anélkül, hogy a gépet használónak ellen kellene tartania. Ugyanakkor ezekkel a gépekkel (a sokkal drágábbakkal sem) nem lehetséges semmilyen előre beállított nyomatékértéket elérni tetszőleges csavarkötéseken, melynek okát a következőben részletezném röviden. Az ütőműves behajtó működése során alapvetően két állapot van. Ha nincs nagy kifejtendő forgatónyomaték, akkor az eszköz motorja közvetlenül forgatja a kimenő tengelyt, és az elfordítja a csavart. Ha a csavar felfekszik, akkor ez a forgás korlátozott. A gép mechanikájában ekkor a kihajtó tengelyen levő üllőt egy rugós mechanizmussal kioldódó kalapács üt meg, ez ismétlődik fordulatonként egyszer-kétszer szerszámgyártótól függően, ez adja a kerregő hangot. Ütőműves csavarbehajtóknál emiatt soha nem lehet a gépen pontosan beállítani az elérni kívánt nyomatékértéket. Ennek oka épp az kalapáló működésből ered: a csavarbehajtás során nem forgatónyomatékot fejt ki a gép a csavarra, hanem a csavarra átvitt impulzusmomentum valamekkora része fordítja el a csavart. Csakhogy nem tudjuk, hogy mekkora az a valamekkora rész! Sem megmérni, sem kiszámolni. Ezért nem tudjuk a szerszámon befolyásolni, hogy ebből a perdületmennyiségből mennyi használódik fel a csavar elfordítására, és mennyi lesz, ami elveszik, hiszen ezt nagyon sok egyéb tényező határozza meg, a csavarkötés fenti paraméterein felül az például egész mozgásban részt vevő lendülő tömegek aránya. Tehát az ütvecsavarozóknál a gépen levő nyomatékbeállítás maximum információ. Emiatt ezeknek az eszközöknek nem is létezik szabványos kalibrálási eljárása. A cikkben levő LIDL géppel is tudunk a laborunkban egyik csavarkötésen 40 Nm nyomatékot létrehozni, míg egy másikon 150 Nm-t, ugyanazokkal a beállításokkal. Csak a csavar méretét változtatom M12-ről M16-ra. Vagy az egyik csavar kissé koszos, a másik pedig gyári új.

Néhány tévedést is szeretnék tisztázni.

  1. A gumis műhelyekben alkalmazott csavarozási technológia gyakran hibás. A levegős kulcsot jól „felállítják”, hogy a kerékanyák/csavarok kiszerelése rövid idő alatt végbe menjen, mert a levegőmennyiséggel lehet befolyásolni a levegőmotor forgási sebességét, azaz, hogy milyen gyorsan csavarja ki-be a gép a csavart. Viszont emiatt az ütés során átvitt impulzusnyomaték is megnő. A csavarok behajtása során olyan rövid idő alatt behajtja a gép a csavart, hogy néhányat biztosan üt is, ez pedig legtöbbször már az előírt nyomatékérték fölé viszi a kötést.
  2. 'A csavarmenet be van zsírozva, könnyebb lesz leszednem egy év múlva.' Ha a menetre a behajtás előtt zsír, olaj, vagy egyéb olyan szennyezőanyag kerül, ami lecsökkenti a menetek közötti súrlódást, az egyben azt is magával vonja, hogy a behajtás során kevesebb forgatónyomaték (vagy perdület, ha ütvecsavarozunk) emésztődik fel a menetek közötti súrlódás legyőzésére, ezáltal megnő a gépelemek közötti összeszorító erő, hiszen oda több forgatónyomaték jut. A csavart ezért nehezebb lesz oldani, mert nagyobb összeszorító erőt kell legyőzni a kihajtás során.
  3. A kattanó nyomatékkulcs hibás használata az eszköz működésének elvéből (és persze a használati utasítás el nem olvasásából) adódik: egy rugós előfeszítésű erőhatárolót kell legyőznünk a nyomaték kifejtése során. Amikor ez a mechanikus határoló leold, akkor mindössze néhány fokos szögelfordulás után az eszköz ismét nyomatékot tud kifejteni, mert a kulcs belsejében az erőátvivő rész felütközik a kulcs házára. Emiatt a csavart jelentősen túl lehet húzni. Ezt remekül illusztrálta Papp úr a cikkbe ágyazott videón 7:21-től: ránehezedik a nyomatékkulcsra, az kattan, majd még kb. tíz centit elmozdul. A kerékrögzítés általában nagyon kemény kötés: mindössze 30-40 foknyi szögelfordulás szükséges ahhoz, hogy a gépelemekre teljesen felfekvő, kézzel betekert csavart az előírt kb 110-120 Nm nyomatékra meghúzzuk. Még egyszer ugyanennyi elmozdulás akár 250 Nm feletti értéket eredményez. Azokban a gumis műhelyekben, ahol veszik a fáradtságot kattanós kulccsal ellenőrizni a behajtást, a legtöbb esetben csak azt igazolják, hogy a légkulccsal már az előírt fölé húzták a csavart. Mivel szezonban sietni kell, a dolgozó nem vacakol a műhelyben, jól megrántja a kattanós kulcsát, hiszen az ügyfél látni-hallani szeretné, ahogy lekattan. Rosszabb esetben, ha izmos a legény, még ráhúz a kötésre, ezzel téve házilag oldhatatlanná a kötést. (tényleg zárójelesen, de a túlfeszített kötőelemet pedig újra kéne cserélni...)
  4. A cikkből: „A csavarozó használati útmutatójában sajnos csak a vége felé szerepel a kulcsmondat: „A ténylegesen elért meghúzási nyomatékot alapvetően egy nyomatékkulccsal kell ellenőrizni!” Ez egyébként túlzott óvatoskodásnak tűnhet, de a Parkside esetében nem az.” Ez a fentiek tükrében egyáltalán nem túlzó óvatoskodás, hanem a helyes megközelítés minden ütvecsavarozó esetén. Ugyanakkor itt szeretném leszögezni, hogy a kattanó nyomatékkulcs egyáltalán nem alkalmas már behajtott csavarok ellenőrzésre. Ez a Lidlis gép ennyi pénzért teljesen jó vétel lehet, berohadt csavarokat tényleg nem fog tudni vele senki kihajtani, viszont jó alternatívája a kisebb levegős kulcsoknak, hiszen préslevegő nincs mindenhol. A kiemelt rész pedig minden ütvecsavarozóra igaz, az ipari kivitelre is.
  5. Az ütvecsavarozót addig kell „kerregtetni”, amíg a kötés nem oldódik. Ha kicsi a kalapács tömege, akkor sokáig kell, hogy az előírt meghúzási vagy a szükséges oldási nyomaték létrejöjjön. Ez nem a Lidl megoldásának ócskasága, ez az ütvecsavarozó eszköz működéséből adódik. Ha a kalapács tömege is kicsi, és a meghajtó motor fordulatszáma is kicsi, akkor lehet elégtelen a perdület, és nem mozdul a csavar. Itt mutatok egy ipari gépet. Ez tényleg tud 300Nm-t, igaz 3.6 kg, az árát pedig le sem merem írni. Az az ujjam a képen referenciaméretként. A kalapálás olyan hangos, hogy csak fülvédővel lehet használni...
image001.png

Munkájukhoz további sok sikert kívánva,

üdvözlettel:

Fekete Tamás
MINT East Europe Kft.