Április 14-i hír, hogy Jari-Matti Lapföldön sífutóedzés közben elesett, s kulcscsontját törte.

Na, bum!

A legelvakultabb Latvala szurkolóknak nem elég, hogy a tejföl szőke finn Portugáliai hibája után, frusztráltságában kijelentette, a Ford csapatának és elsősorban Malcolm Wilsonnak el kellene gondolkoznia azon, hogy Petter Solberget egyenrangú státuszba helyezik vele – azaz a finn lemondana a vezérpilóta szerepéről -, most még meg is sérült, azaz ugrik az Argentin Rally-n való részvétel.

Gyorsan rögzítsük a tényeket.

Az idei 4 megrendezett világbajnoki futamból a 27 éves finn mindössze egyszer nem hibázott, igaz akkor a Svéd Rally-t meg is nyerte. Ugyan akkor Monte-Carlóban, Mexikóban, sőt Portugáliában is leesett az útról, értékes pontokat elherdálva ezzel a bajnoki címért folytatott küzdelemben.

Jelenlegi hátránya 38 pont Seb Loebbel szemben, ami Görögország után akár 66 pontra is nőhet. Nem túlkedvező kilátások, főleg ha azt is hozzá vesszük, hogy egy töréses sérülés gyógyulási ideje, legyen az kar, láb, kulcscsont, nem csak hetekben mérhető.  Emlékezzünk Mark Webberre, vagy Valentino Rossira, akiknek csaknem egy teljes szezonjuk ráment arra, hogy visszaszerezzék balesetük előtti erőnlétüket. És itt két olyan sportolóról beszélünk, akik nap, nap után igencsak keményen edzenek, hogy mindig a lehető legtökéletesebb formában álljanak oda az adott verseny rajtjához.

De Jari –Matti esetében nem az erőnléte a legnagyobb kérdés. Hanem a tehetsége. Mert az van neki, ez egészen biztos. Talán túl sok is.

Juha Kankkunent megkérdezték egyszer ki volt korának legtehetségesebb versenyzője. A négyszeres világbajnok csak ennyit válaszolt:

„- Henri (Toivonen) volt közöttünk a leggyorsabb.”  Ha jó napot fogott ki nem tudtak vele mit kezdeni, olyan elemi, ösztönös sebességgel rendelkezett.

Valahol ez a helyzet Latvalával is. Ő ugyanis az egyetlen ember- nem számítva egy S-2000-es félig WRC-be száműzött Ogiert -, aki aszfalton képes tartani Loeb tempóját, míg az olyan gyors, laza talajú versenyeken, mint Finnország, Ausztrália, vagy a havas Svédország, már a nyolcszoros világbajnok előtt van. Tempóban. A francia ugyanis az esetek 90-95%-ban be is fejezi a futamokat, míg ez a délceg finnről a legjobb jóindulattal sem mondható el.

Na, igen az a bizonyos monyo. Mert bár hiába van a legtöbb Latvala birtokában, ha nem tudja megzabolázni, heves, száguldás közben érzett örömmámorát. Ez Toivonennek is majd 6 évébe telt, bár kiteljesedni sajnos sosem tudott, hisz 1986. május 2-án egy Korzika hajtűkanyarban elragadta a végzet.

Látni kell, azt is, hogy a legtöbb monyoval rendelkező pilótáknem mindig a legsikeresebbek, bár itt is a kivétel erősíti a szabályt!

Nézzük csak! (Mindenképp megjegyzendő, hogy a lista szubjektív, ergo vitára adhat okot! Igyekeztem születés évszámban, egyazon érában versenyző sofőröket párba állítani.)

Markku Alén: 0 vb. cím (1978:1 FIA Drivers Cup, a vb elődje) Walter Röhrl: 2 vb. cím

Henri Toivonen: 0 vb. cím             Juha Kankkunen: 4 vb. cím

Colin Mcrae: 1 vb cím                   Tommi Makinen: 4 vb.cím

Pettre Solberg: 1 vb. cím              Sébastien Loeb: 8 vb. cím

Latala egyébként igen szerencsés helyzetben van, ideig-óráig. Malcom Wilson is tudja, hogy az egyik legsebesebb versenyző az övé, ráadásul jóval fiatalabb, mint Loeb, vagy akár Solberg. A pilóta piacon mindössze még egy ilyen gyors, s ennyi idős versenyző van, történetesen egy másik francia, Sébastien Ogier. Csakhogy a fiatal gall a rengeteg euro kötegnek hála 3 évre elkötelezte magát a német népautó WRC programjához.

Na, mármost ebben az esetben Malcolm is elnézőbb. De! Lassanként a Latvala okozta borulások porából elő tűnik egy hispán lovag sziluettje, akit annak idején maga a nagy Carlos Sainz patronált!

Bizony, bizony, Dani Sordo is ott kopogtat a Ford kapuján! Persze nem lehet adni internetes látványtervekre, de akár egy Argentin beugrás is elképzelhető Dani részéről, leszámítva, ha nem a friss futamgyőztes Ostberg, vagy a hatalmas vagyonnal rendelkező Novikov csemete kapja meg a pampákon a 3-as rajtszámú kék ovált.

Ott Tanakről pedig még nem is szóltam, bár a fiatal észt is inkább több munkát ad az M-Sport lakatos részlegének, mint a sajtósoknak, akik, egy-egy győzelem után kiadják a Ford hivatalos kommünikéit.

Bekerült még a köztudatba Marcus Grönholm neve is, bár a finn korábban már többször nyilatkozta, hogy esze ágában sincs visszatérni a vb színpadára. De mint tudjuk, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél…

Szóval talán Sordo a legvalószínűbb, akár a jövőt nézve is. Aszfalton rettenetesen gyors, mára murván sem sebezhető és kilépve Loeb árnyékából igazi vezérpilótává vált! Egyetlen negatívuma talán, hogy még nem nyert futamot, s az élmezőnyben még senki sem várt annyit az első győzelmére, mint ő.

Itt tartunk most. Remélhetőleg Jari – Matti hamar felépül, mert szükség van rá a világbajnokság körforgásában, ez nem kérdés.

Azt, pedig, hogy mit hoz a jövő, majd Malcolm, a Mini és sokan mások eldöntik. Meg természetesen Jari – Matti, mert ha egyszer csak megtanulja kezelni a monyoját még akármi is lehet belőle!

Akár világbajnok is… 2006-ban ugyanis a legek francia bajnoka úgy szerezte meg harmadik címét, hogy elesett mountainbike edzés közben, s egy kulcscsonttörés miatt –micsoda véletlen egybeesés - kénytelen kelletlen ki kellett hagynia az utolsó négy futamot. Hat éve viszont a már fent említett Marcus Grönholm nem bírt a maga monyojával.

Szóval Malcolm Wilson monyo kérdésben még Austin Powersnél is felkészültebb…