Az ügynöklistán fent lehetnének, hiszen 3/3-asok. Mindhárom futamukat megnyerték, a két aszfalt után a szombathelyi lobogós pályákon is tudtak nyerni a ŠKODA-val. Norbival beszélgettünk a verseny után

Úgy gondolta mindenki, hogy ezek a pályák nem kedveznek a Super2000-esnek. Most mégis?

Év elején, amikor az esélyeket latolgattuk, akkor ez volt az a verseny, ahova azt mondtuk, ha a dobogóra fel tudunk állni, az már jó, az nagy fegyvertény.

Láttuk az időjárás előrejelzéseket és egy kis reménysugárt adott, hogy ígértek egy kis esőt. Úgy gondoltam, ha nagyon kaotikusak a körülmények, eső van, sár van, az lehet nekünk jó.

Annyiból szerencsénk volt, hogy az első nap a két Farkas erdő szakaszt az saras viszonyok között kellett teljesíteni és ez sokat hozott nekünk. Ennek is köszönhetjük, hogy az első napon egy olyan előnyt tudtunk kiépíteni, amiből tudtunk gazdálkodni.

Másnap már széles, száraz pályákon autóztunk, itt azért rögtön eltűntek a különbségek és késhegyre menő csatákat folytattunk a másodpercekért. Hála Istennek, az előnyből volt mit eladnunk és 12-vel nyertük a versenyt.

 

A csepregi szakaszon egy végsebességről történő megállásunk nem úgy sikerült, ahogy kellett volna.

Nyilván előbb kellett volna fékezni. Mégis egy kicsit érdekes volt, mert a féktáv első részében abszolút úgy viselkedett az autó, ahogy vártam. Amikor ráléptem a fékre, akkor nem éreztem, hogy későn tettem volna. Mégis a féktáv második harmadában már nem éreztem, hogy annyira lassult volna az autó, mint ahogy az elején tette. Lehet, hogy porosabb volt az a rész, vagy több volt a drazsé rajta, nem tudom. Éreztem, hogy sok lesz, nem fogunk tudni befordulni. Elfordítottam az autót, és így keresztben továbbcsúsztunk. Szerencsére volt arra út, mert ez pont egy négyes kereszteződés volt, nem lett volna baj. Tolattam picit és amikor vissza akartunk jönni az útra, akkor kicsit levágtam a kanyart és megütöttük egy beton támon, vagy egy híd szélén. A nagy fűben volt, nem láttuk. Megütöttük az autó elejét, de szerencsére nem volt nagy tempó így nem is lett komoly baj. Inkább csak látványos volt a sérülés. A kartervédő és a lökhárító sérült csak, nem lett baja a hűtőnek és az olajhűtőnek. De a biztonságra törekedett a BRR és kicserélték a komplett elejét a kocsinak :)

 

Nekem a Farkas erdő régóta kedvencem. Korábban sem mentünk rossz időket, amikor káldi körgyorsasági volt, akkor sem. Most is nagyon feküdt. Nagyrészt szűk erdei szakasz, sokat kell menni a fák között. Vannak olyan részei, amik fekszenek nekünk. És ez most kétszer is kiderült, hogy így van.

Alapvetően a Szeleste is tetszik, a Horvátzsidánynak is van egy-egy része, ami nem rossz és azt kell, hogy mondjam, hogy korábban a szombathelyi katlan az nem volt a szívem csücske, de így a végére most egészen megszerettem. 

Ha ezek mellé még egy pályát lehetne találni, akkor még szuperebb lenne ez a Szombathely Rallye, ami így is nagyon jó!

 

Jani mindig áttolja, én már megfigyeltem! :)

Ez inkább tőlem szokatlan. Lehet, hogy kicsivel később fékeztem és ezért értünk oda úgy és kicsivel nagyobbat is ugrattunk, mint ahogy én azt szerettem volna. Meg is ütöttük a fejünket, Igor is és én is. A következő körben már kicsit elvettem, nem vagyok róla meggyőződve, hogy gyorsabb az, ha az ember nagyobbat ugrik…

 

Nyilván örülnénk neki nagyon. Mindenki egyre gyorsul ahogy megyünk előre az évben. Nehéz a dolgunk, de mindenképp bizakodásra adhat okot, hogy tavaly itt jól szerepeltünk. És örülünk az aszfaltos részeknek, ahol szerintem jobban pariban tudunk lenni az R5-ös autókkal. Várjuk nagyon a versenyt. Tavaly is nagyon jól éreztük magunkat a Királyok Városában.

 

Nagy szükség lenne rá murván.

 

Igen! Mostanra lett meg minden, úgyhogy mondhatom nyugodtan, hogy itt bejelenthetem hivatalosan is: Veszprémben mutatjuk be a ŠKODA Fabia R5-öt a hazai közönségnek. Reméljük a veszprémi futam előtti hétvégén nem csukja össze Armin Kremmer a VB futamon, vagy a német bajnokin sem bántják a másikat, hiszen előző hétvégén a BRR mindkét éles R5-ös autója versenyben lesz. Ha ott nincs baj, akkor itt megyünk vele!