
A sikersorozat Aradon nem folytatódott, legalábbis ami a Herczig Norbert – Igor Bacigal párost illeti, hiszen ezúttal nemhogy a dobogóra nem álltak, még a dobogóig sem vitték az autót. Kiesés ide, vagy oda, a bajnokságban továbbra sem állnak rosszul, és már Kassára koncentrálnak.
Nem mondhatjuk, hogy sikeresen teljesítettétek az aradi futamot, de azért mesélj!
Mondtam is Igornak, hogy jövõre bárhogyan is alakul az Arad Rallye, ha része lesz a magyar bajnoki sorozatnak, ha nem, én akkor is indulni akarok rajta, bármivel! Akár kétökrös szekérrel is, mert nagyon-nagyon tetszik a verseny, annak ellenére is, hogy immár második alkalommal nem értünk be az aradi célba, de legalább ez a kiesés már ralisabb volt, mint a tavalyi! Nem beszélve arról, hogy most legalább 8 km-rel tovább is jutottunk. Ugyanazon a gyorsaságin sikerült kiesni, mint 2011-ben, csak akkor rögtön a gyors elején, míg most a nyolcadik kilométeréig jutottunk. El voltam nagyon kenõdve, fõképp azért, mert egy olyan taktikával mentünk ki a versenyre, hogy jól állunk a bajnokságban, ez egy nagyon nehéz pálya, sok olyan helyzet, szituáció van ezen a versenyen, ahol ki lehet esni, és egy óvatos, pontos, gyors autózással abszolváljuk ezt a versenyt, nem feszítjük a tempót. Mi ennek megfelelõen versenyeztünk, alapvetõen minden gyorson, még ott is, ahol kiestünk. Talán emiatt viselt meg jobban a dolog, hogy a taktikát betartottuk, mégis kiestünk.

Mi volt a gond?
Egy felírási hibát vétettem. Nem jól ítéltem meg egy szituációt és ezért történt a kiesés. Ez egy hidas átkelésnél történt, amikor is elõször átmegyünk egy betonhídon, majd rá 200-300 méterre egy fahídon kell átmenni. Az elsõ hídra valószínûleg már túl nagy tempóval mentünk rá, és nem megfelelõ szögben ugrottunk el errõl a hídról (merthogy volt egy pici szintkülönbség, majd utána egy enyhe jobb kanyar). Nagyon kihelyezkedtem a bal szélére és elkezdtem fordulni azt a kanyart, ami még úgymond nem is volt ott, és ezáltal egy picit keresztben ért le az autó a híd után, a lendülettõl sodródtunk keresztben, de nem vészesen, nem kellett nagyot belekormányozni, még érzékeltem amikor leért az autó, hogy jó, csúszik, ellenkormányoztam, visszakapcsoltam, hogy picit súroljuk az út szélén lévõ cserjéket, de semmi gond nem lesz. De a szerencse nem állt mellettünk, a fák között ott volt egy kivágott fa tuskója és abban megütöttük a jobb hátsó kereket és eltört a lengéscsillapítónk. Kifordult a kerék, és bár egy pillanatra megfordult bennem, hogy végigmegyünk így a gyorson, de aztán a józan ész döntött és pár száz méterrel arrébb félre is álltunk az autóval. Próbáltuk még „megszögelni”, megnézni, hogy mekkora a bajunk, de amikor láttuk, hogy a lengéscsillapítónk széttört, beláttuk, hogy mi a nap hátralévõ részére ott ragadtunk.
Aggódtatok rajta nehogy ott ragadjatok?
Hadik Bandiék pontosan ugyanezt a tuskót találták telibe és õk a kiesés után meg tudták csinálni az autójukat, le tudtak menni a gyorsról és õk hívták a csapatvezetõnket, hogy milyen tartalék alkatrész kell. Tudtuk, hogy nem fognak tudni értünk bejönni, úgyhogy ott rekedtünk egy rendes ember egynapi munkaidejére. 8 és fél órát sikerült ott eltöltenünk, nem mondom, hogy étlen-szomjan, mert volt ott egy romániai magyar sportbíró, aki annyira kedves volt, hogy megosztotta velünk a szendvicsét, a Rescue csapat - aki pont ott állt - adott ásványvizet, úgyhogy a lehetõségekhez mérten jól voltunk tartva.

Hogyan álltok most a bajnokságban?
Nem tudom megítélni, ha a jelenlegi állapotot nézzük, akkor maradtunk a vezetõ helyen, hiszen a többiek is kiestek, és van az ominózus kizárás is. Ha ez így marad, akkor továbbra is vezetünk, és mindenki maradt a helyén azon túl, hogy elköltöttünk egy kisebb polgári vagyont. Nem foglalkozunk ezzel, ez nem a mi játszmánk, és ha Mikiék visszakapják a pontokat, akkor sem történt tragédia, mert 5 ponttal lesznek elõttünk. Alapvetõen azt gondolom, hogy egy verseny, egy bajnokság a pályán dõljön el, ott kell megküzdeni. Nyilván az is a pályán történt, de nekünk ehhez nincs közünk, ezt majd elrendezik a szövetségben, mi a pályán szeretnénk megvívni ezt a csatát.
Következik Kassa...
Ahol nem túl régen, 7 évvel ezelõtt versenyeztünk. Felemás érzéseim vannak errõl a versenyrõl is, de nagyon-nagyon jó pályákon, keskeny aszfaltos utakon zajlik a futam, amit mi nagyon kedvelünk. Szerintem nekünk jó lesz, így igazából egy jó felkészülést kell csinálnunk és akkor jó eséllyel állhatunk oda a rajtba. A magyar mezõnybõl talán még senki nem indult annyiszor Kassa Rallye-n, mint a navigátorom, Igor, aki - ha jól emlékszem – már kilencszer vett részt azon a versenyen. Elég jó pályaismerete, helyismerete van már ott, és ez mindenképp a segítségünkre lesz.

Milyen mezõnyre számítasz?
Úgy készülünk, hogy alapvetõen a magyar bajnokságra koncentrálunk. Ott lesz persze a szlovák és lengyel mezõny is, ami miatt bizonyára érdekes küzdelem fog kialakulni az országok párosai között. Arad elõtt is azt mondtam, most is így látom, hogy mi nem fogunk más nemzetek bajnokságaival foglalkozni, nekünk a magyarra kell koncentrálni!
Alapvetõen nagyon jó ötletnek tartom, hogy elmegyünk más országba versenyezni, fõképp, ha azzal szembesülünk, hogy itthon ennyire gondot jelent egy verseny megrendezése. Nem ennyire a végén, az utolsó pillanatban kellene kitalálni, hanem szervezettebben azt is meg lehetne oldani, hogy hozzánk is eljöjjön más ország bajnoksága egy-egy futamra. Szerintem ezzel mindannyian nyernénk, és ne legyen akkor idehaza hat versenyünk, csak négy, de az legyen erõs, jól megrendezett. Ne legyen kétséges egy-egy futam megrendezése. Mindjárt kicsit könnyebb helyzetben lennénk, mert a részvételükkel meg tudnák segíteni az adott rendezvényt. Érdemes lenne ezen elgondolkozni!
