Régóta nem kérdés az, hogy vajon Krózser Menya eléggé gyors-e, de az utolsó futamon sok „témában” bizonyított, hiszen a kategória bajnoki címe mellé még a 2WD Kupában is első helyen zárta az évet, és igencsak megszorongatta a Mecsekben az IRC-s Albertinit. Menyával beszélgettem a pécsi élményeiről.

A pécsi futam előtt egy másik IRC futamon jártatok...
A Barum Rally-n versenyeztünk egyet, ami nagyon-nagyon jó volt! Tetszett a környék, ahol a verseny zajlott, maga az ország és az a régió is gyönyörű! A rendezvény is nagyon a topon volt.

Mennyire sikerült felkészülni a Barumon a hazai IRC futamra, hogyan érezted akkor?
Az első gyorsaságink viszonylag jól indult, majd utána förtelmes időket mentünk. A második körre megembereltük magunkat, a kétkerekesek között harmadik időt is autóztunk, majd másnap viszonylag már jó időket mentünk. Sokat fejlődtünk az autóval, jóízűeket tudtunk menni, és nagyon jó hangulattal zártuk a versenyt. Nagyon fontos volt a felkészülés szempontjából, hogy úgy tudjunk odaállni Pécsen, hogy gyorsak vagyunk.

Milyen volt a Mecsek Rallye?
Életem egyik legszenzációsabb versenye! Szombaton olyan tempót diktáltunk kisujjból, ami nagyon-nagyon gyors volt és vezettünk is egész nap, csupán egy-két gyorsot nem mi nyertünk. Minden tökéletesen működött, teljesen optimális volt a hangulatunk és a csapat is. Fodor Géza barátom és csapatfőnököm (és nem is tudom, hogy kicsodám még így egy személyben), úgy összerakta az én dolgaimat, hogy egyszerűen csodás volt minden!

Ezúttal kivel folyt a küzdelem?
Most ezen a versenyen az olasz tehetséggel, Albertinivel vívtunk, aki aztán végül meg is nyerte előttem a versenyt. Másra most nem nagyon kellett figyelnem…

Mennyire kellett taktikáznod? A futam közben egyszer azt mondtad, hogy most akkor a szervizben megeszel egy szendvicset és elgondolkozol...
Igen, ez a második napon történt, amikor az első körben egy kicsit sokat kaptam. Lelazultam akkor és nem is igazán beszéltük meg előre, hogy mi legyen? Kétélű dolog volt számunkra ez a verseny, mert ha nem érünk célba, akkor úszik a bajnokság, viszont egy IRC győzelem legalább olyan nagy értékű dolog, mint egy magyar bajnokságot megnyerni! Kicsit keveredtek bennem az érzések. Lenn volt az egész csapat, nagyon sokan szorítottak nekem, majd amikor azt a szendvicset elfogyasztottam és velük átbeszéltük a dolgokat, akkor arra jutottunk, hogy egy ilyen lehetőségünk ki tudja, hogy mikor adódik, hogy egy IRC-t megnyerhessünk. A terv az lett hirtelen, hogy fogjunk magunkat és nyomjuk, ami a csövön kifér!
Mert hát autóversenyzők vagyunk, vagy mi!? :-) Megbeszéltük, hogy megpróbálunk nem megőrülni és kézben tartjuk a dolgokat, de próbáljuk meg ezt az IRC győzelmet,  hogy utólag ne kelljen magunkat azért hibáztatni, hogy elszalasztottunk egy ilyen lehetőséget!

Így mentünk ki arra a körre, hogy a legtöbbet fogjuk adni, amit csak lehet. A keskeny - pécsváradi - szakaszon ez sikerült is, hiszen magunkhoz képest 10-et javultunk, és ami nagyon fontos, hogy megvertük Albertinit! Ekkor már csak 1,9 másodperccel voltunk lemaradva mögötte, tehát teljesen nyitott maradt a dolog. Nagyon jó hangulat volt továbbra is, nem volt semmi feszület, poénkodtunk is az olaszokkal, akik ütögették a hátam, hogy most már menjek lassabban, mert ez így már nem olyan jó. :-)
Következett az utolsó előtti gyorsasági szakasz, ami egy viszonylag hosszú - 24 km-es - pálya, és ott is, amit tudtunk, azt autóztuk! Nem mondom, hogy nem maradt benn 1-2 másodperc, de voltak olyan szituációk, aminél nagyon a topon voltunk, tényleg nagyon gyorsak voltunk, de mégis kaptunk 9 másodpercet Albertinitől. Ott igazából eldőlt minden, ráadásul ezen a szakaszon saját magunkhoz képest is nagyon-nagyon jól jöttünk. Az N-es élmezőnytől – akik tizedekre autóztak egymástól – mi mindössze 7 másodpercre voltunk, ez pedig a 24 km-en a mi kétkerekes autónkkal mindenképpen azt tükrözi, hogy mi valóban nagyon gyorsak voltunk! Az utolsó gyorson meg már azt mondtuk, hogy oké, megpróbáltuk, de itt már nem tudunk 10 másodpercet adni Albertininek, így inkább egy biztonsági autózással átjöttünk.

Bajnok lettél! Nagy az öröm?
Megmondom őszintén, hogy nem tudom eldönteni, hogy annak a gyorsaságinak örülök-e jobban, vagy a bajnokságnak? :-) Mindenképpen egy nagyon nagy szó, hogy bajnokok lettünk, nagyon örülök neki, hiszen az egész évet is erre építettük fel. Minden tervszerűen zajlott, ez volt a cél! A Mecsek Rallye-ra is úgy készültünk fel a Barum Rally-val, hogy megmutassuk, hogy gyorsak vagyunk.

Azt megmutattátok! Meg lehet állni, ha ekkora a lendület?
Még nincs vége az évnek! A héten el fogjuk dönteni, hogy mi legyen, hiszen korábban úgy gondoltuk, hogy a San Remora szeretnénk elmenni, de az nem fért bele az időbe, nagyon közel állt egymáshoz az Arad-Barum-Mecsek "sorozat", így biztos, hogy valami hasonló kvalitású versenyre, azaz IRC-re szeretnénk elmenni, de még a Katalán VB is szóba került. Mindenképpen lesz még egy komolyabb versenyünk, az biztos! Kisebb versenyeket is tervezünk még, biztos, hogy össze fognak ezek jönni, csak még azt kell kisakkoznunk, hogy azok milyen sorrendben legyenek és mindenképp hasznos legyen számunkra az a futam, ahová elmegyünk.

Ezek szerint az idei évi harcokban nem sikerült teljesen kiélned magad, ha most még tovább küzdenél? :-)
Nem, nem sikerült! Most nagyon fel vagyok vértezve! Nem tudom, hogy kiben tudatosult és kiben nem, de bennünk erősen, hogy ez egy nagyon komoly dolog volt, hogy mi az IRC 2WD Kupában elől megyünk! Nagyon nagy szó ez és most ettől egy kicsit éhesek lettünk! Nem csak azért, mert itthon tudtunk gyorsak lenni, hanem a Barumon is futottunk jó időket!

Sokan hasonlítgatják a Barumot és a Mecseket, te most mindkettőn versenyeztél, hogyan látod a két IRC rendezvényt?
Ha már külföldre megy az ember, akkor már alapból minden más, az egy másik ország rendezvénye, így nagyon nehéz két ilyen versenyt összehasonlítani. Teljesen más jellegűek az emberek... és az egész! Egyikről sem szeretnék sem pozitív, sem negatív észrevételt mondani, mert úgy gondolom, hogy ez nekem nem tisztem, ezt döntsék el azok, akiknek ez a feladatuk és vonják le a tapasztalatokat, javítsák a hibákat, tartsák meg azt, ami jó volt. Tudom, hogy a mecseken nagy beszédtémává alakult a "rönk és gumi" dolog, és erről nekem is az a véleményem, hogy ez valóban olyan mértékben kiszámíthatatlan, hogy ez vagy lassítja a versenyzőt, vagy veszélybe is sodorhatja.
Ha valaki próbál maximumon menni, és egy gumi nincs a helyén, akkor mi történik? Az út nem olyan állapotában kerül elé, ahogy arra számít, és ez a rallye-ban még benne is lenne, csak hát ilyen tempónál, ilyen helyzetekben ezeket nem lehet mindig lekorrigálni, ha meg 10 %-kal lassabban megy, akkor megverik az embert...
Ez nagyon rossz, pláne úgy, hogy a rönkök nem is mindig ott vannak, nincsenek is ott, vagy éppen nem oda kerülnek, mint a pályabejáráson. Nem az a baj, hogy ott van, mert azt én teljesen megértem, hogy különböző elvárások miatt ki kell rakni, csak akkor azt őrizni is kellene, hogy ott maradjon.
A gumiknál ugyanez a helyzet, elmegy mondjuk tíz autó, jön a következő, aki belöki, mikor levágja a kanyart. Odamegy a sportbíró visszarugdossa valahová (mert ugye ezeknek nincs fix helyük), és akkor jössz te és még egy nyomod sincs, ahol el tudsz kanyarodni és akkor ott túlórázol, hogy be tudjál fordulni. Ha nem lesz belőle baj, még akkor is rányomja a bélyegét a versenyzőnek erre a gyorsaságijára, ráadásul ezek után mindig egy kérdőjel lesz benne, hogy vajon ott lesz-e a következő gumi és vajon hogyan? Ha meg "benézegetősen" mész, akkor vesztesz! Ez csupán egy-két eset volt, de néhányan ennyiből is nagyon rosszul jártak. Ezzel talán jó lenne valamit kezdeni, mert a pályáink szenzációsak!

Egy ilyen bajnoki cím után, gondolom van kinek köszönetet mondani!?
Szeretném megköszönni az egész csapatnak, szervizcsapatnak, partnereinknek, hogy ez a bajnokság számunkra ilyen jól sikerülhetett, továbbá köszönöm mindenkinek, aki csak mellettünk állt, különösen Gézámnak! Persze még nincs vége az évnek, de a nehezén túl vagyunk, hiszen a magyar bajnokság lezárult, de innét kezdve még hasznossá tesszük magunkat és valami IRC-re koncentrálunk!