Herczig Norbiék két futam után két második hellyel a második helyen állnak a tabellán. Nem is a versenyről, hanem inkább a versenyzésről beszélgettem a pilótával:

Keményen mentetek Egerben is, és ez a tempó megmaradt Miskolcra is… Te hogy érzed?
Azt érzem belül, hogy ez az az évem, amikor megértem az S2000-es autóra. Egyre kevesebb a kérdőjel az itinerünkben.
A másik nagyon fontos dolog, hogy egy olyan profi csapat áll mögöttünk és egy olyan profi mérnökkel tudunk dolgozni, akitől nagyon nagy támogatást kapunk. Ez is nagyon sokat hozott rajtunk.
Ennek a kettőnek az egyvelege az idei év. Nagyon kritikus vagyok, legfőképp magammal szemben és most azt tudom mondani, hogy van még egy-két rész, ahol még tudnék gyorsabban menni, de ha a nagy egészet nézem, akkor meg vagyok magunkkal elégedve. Ezt nagyon ritkán szoktam mondani! Fontos leszögeznem, hogy nem vagyunk eltelve magunktól, de jó érzéssel versenyzünk idén.

Miközben belaktátok az S2000-est, közben változott a világ és visszajöttek a WRC-k. Mentek ahogy a csövön kifér és ez két második helyre volt elég. Ezzel meg vagy elégedve?
Az események tükrében mindenképp. Nem lepődtünk meg, hiszen éreztük, tudtuk, tisztában voltunk vele, hogy ezeknek az újabb építésű WRC-knek nem tudunk az ellenfelei lenni.
Persze minden szűznek maga felé hajlik a keze (a csapatban van három szűz jegyben született is) és már korábban is elmondtam: nem a régebbi fajta WRC-ktől féltünk, hanem az úgymond újabbaktól. Az utolsó 2000ccm-esekkel nehezen tudjuk tartani a lépést a turbó hiányában. És ugye Miskolcon már két ilyen autó is indult és hol van még az év vége…
Nem jó így menni, ezt el kell, hogy mondjam, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy engem személy szerint nagyon motivál, hogy ekkora a feladat. Az más kérdés, hogy kevés az esélyünk normál esetben.
Rossz ezt megélni, de nem adjuk fel. Legfőképpen magunk miatt sem, de természetesen a partnereink miatt sem.
Végig fogjuk csinálni így az évet. Nem kesergünk. Próbáljuk a jó oldalát nézni: azt, hogy gyorsultunk; azt, hogy kezdjük belakni a Super2000-es autót; azt, hogy ülhetünk egy ilyen autóban; azt, hogy dolgozhatunk egy ilyen csapattal.

Had kérdezzek rá arra a részletre, amit az előbb mondtál: szerintem sok embernek egy kicsit misztikusnak tűnik az, hogy a mérnök segít. Miben tud hozzátenni a versenyzésetekhez egy jó mérnök??
Az emberi oldalát kell először kiemelnem, utána pedig a szakmait, de ez a kettő nincs túl messze egymástól.
Most másodszorra dolgozom a versenyzésem során olyan mérnökkel, akinek ekkora rutinja van.
Nem tudok tőle olyan dolgot kérdezni, - amikor a stratégiát próbáljuk felépíteni egy versenyen - amit ne élt volna meg már korábban személyesen. Minden verzióra van két-három ötlete, amiből tudunk csemegézni.
Nagyon fontos dolgok a beállítások is. Nem csak a zsebéből húzza ki a számokat, hanem pontos adatai vannak. Amikor a Skoda Motorsport a fénykorát élte és Kopecky, Loix és Mickelsen ment náluk, akkor ez az ember volt a főmérnök. Walter Illmernek hívják Őt és végigjárta már a világot az S2000-es Fabiával. Hanninen mérnöke volt, amikor az S2000-es VB-t nyerte. Walternek mindenre van kész forgatókönyve és kész beállításai.
És a BRR pedig egy olyan csapat, akiknél minden ott van a buszban. Ha valami nem jó, akkor azonnal ki tudják cserélni.
Mondok egy kis példát: Miskolcon beállítottuk az autót, tökéletesen működött a tesztpályán. Egy nagyon kis kétely volt még bennem, de ezt eloszlott akkor, amikor Walter átment minden gyorsasági szakaszon és azt mondta, hogy tegyük be az eggyel puhább rugót… Na de rugóból van nekik 4 féle garnitúra. Lengéscsillapítóból három, stabilizátorból nyolc… Olyan háttérrel rendelkeznek, hogy nyugodtan mondhatom azt, hogy Skoda Motorsport szintű a hátterünk. Persze, tudjuk jól, hogy a gyári autók motorelektronikában és lengéscsillapítókban különböznek. Lehet, hogy a mi autónk ezt nem tudja, de annyira közel van hozzá, hogy ezt a különbséget csak egy gyári pilóta érzi meg…

Tehát Ő az, aki kell ahhoz, hogy kételyek nélkül versenyezz?
Igen, abszolút jól látod. Elhiszem neki. Elhiszem a beállításokat és elhiszem, hogy az ott el fog fordulni.
Nyilván ehhez kellett az a rutin, amit három év alatt szedtem össze. Tök jó lett volna, ha ezt egy év alatt sajátítom el. Pont erről beszélgettünk vele nemrég. Összeadtuk, hogy a három év alatt hány kilométert ültem a Skodában versenytempóban, teszteken, versenyben. Akár hogyan számoltuk, a Miskolcot is beleadva nincs ez több összesen, mint 4000 kilométer. Egy gyári versenyző, vagy egy félgyári, olyan, aki egy nemzetközi sorozatot végigcsinál, az egy év alatt összeautózik lazán ennyit.
Ezek a nagy különbségek a nemzeti és a nemzetközi sorozatok között. És ez az, amit nekem meg kellett élnem.
Ezekhez az általam kedvelt, nagyon tempós helyekhez kell legfőképp ez a rutin, hogy ott tényleg ne kételkedjen az ember magában, az autóban. Most már nagyon sok olyan helyen át merek menni úgy, hogy nem mozdítom meg a lábam a gázpedálról. Ettől tud gyors lenni a Super2000-es autó. Ha ezeken a helyeken korábban egy kicsit gondolkodtam, vagy elléptem a gázról, vagy a bal lábammal belesimítottam, akkor ott nagyon sokat veszíthettünk. Most ezeken a helyeken úgy érzem, hogy sokkal magabiztosabb vagyok. Ehhez kellett a rutin és a kilométerek és sajnos ez a sok év.

Murvás kilométerek várnak Rátok Veszprémben… Hogy érzed, nagyobb lehet a hátrány a WRC-kkel szemben?
Sajnos igen. Murván sajnos még jobban kijön a turbó áldott előnye a kigyorsításoknál. Ahol mi eszergálni fogunk, ott a turbós autók jobban elszaladnak. Ennek ellenére a mi autónk egy nagyon megbízható autó, szinte mindent kibír. Nyilván erre fogunk tudni építkezni. 
Az utóbbi két évben megnyertük ezt a versenyt és már korábban is volt itt abszolút győzelmem. Nagyon szeretem, nagyon kedvelem és úgy gondolom, hogy ismerem. Van már Super2000-es tapasztalatunk is, van az abroncsról is tapasztalatunk. Feltett kézzel semmiképp sem megyünk, de most nem ez az a verseny, ahol vérmes reményeink lehetnek. Mi arra tudunk építkezni, hogy üzembiztos az autónk. Ha ezt tudjuk hozni és nem csinálunk kárt, akkor még bármi lehet belőle…