Bükfürdőn negyedik hely, Veszprémben hatodik a hibák ellenére is, így talán már látható, hogy Elek István kezd rátalálni a régi önmagára. Vele beszélgettem a legutóbbi Veszprém Rallye-ról és hogy vajon milyen célkitűzéseik vannak még az idei évet illetően.


Milyen volt a Veszprém Rallye?
A kérdésed alapján az az első gondolatom, hogy az a Sólyi erdő nagyon-nagyon felidegesített harmadszorra! Hagyták, hogy így tönkretegyük az autókat én pedig brutálisan nem bírom, ha valaki turkál a zsebemben. Ha ezt a gyorsasági szakaszt nem nézzük, akkor összességében persze jó volt a verseny, tetszett!

Eredményesség szempontjából?
El vagyok keseredve! Kár lenne mellébeszélni, mi úgy mentünk oda, hogy a dobogó valamely fokára szeretnénk felállni. Az első gyorsasági viszont teljes mértékben megpecsételte a hétvégénket, már ott eldőlt, hogy ilyen mezőnyben, ezen a futamon nem lesz esélyünk a dobogóra felállni. Nem volt értelme a felesleges kockázatvállalásnak, nem volt értelme új gumikat feltenni. Reálisan mondhatom, hogy tudtunk volna harcolni akár még az első helyért is, ha másként kezdődik számunkra ez a verseny.

Mi történt az első gyorson?
Még a pálya felénél voltunk, amikor defektet kaptunk. Sajnos ez egy jobb első defekt volt, ami szétvert mindent a kocsi elején, elszakította a fékcsövet... A szerencsétlenségben annyi szerencsénk akadt, hogy a következő gyorsasági szakasz etap lett, így be tudtunk menni a szervizbe, újabb tetemes hátrány begyűjtése nélkül és így még a fékünk is kibírta.

Az első nap végén hányadik helyen végeztetek?
A 12. helyen álltunk, innét tornáztuk fel magunkat a 6. helyre a futam végére. Akár negyedikek is lehettünk volna, de vasárnap a második kislődi gyorson elkövettem egy buta hibát, a jobb első kereket nekitámasztottam egy fának. De ezt elkövettem és a "ha"-val kezdődő mondatok nem érnek semmit! Ez így megtörtént és kész. Gyorsan akartunk menni, nagyon siettünk, nem akartam időt veszíteni semmivel, ott meg túl szűkre vettem a dolgot és ennyi!

Bár most sem tűnsz elégedettnek, mentél azért abszolút időt is!
Igen, vigántpetenden összejött hozzá minden körülmény. Nem volt por, nem értünk utol senkit, és futottunk egy abszolút időt.

Ez már azért bizakodásra ad okot, hogy visszatalálsz a régi önmagadhoz!?
Most már azt hiszem, hogy rendben vagyok fejben is. A csapaton belül is maximálisan támogatnak, mondják is, hogy hagyjam már a hülyeséget, nincs semmi gond. Miskolc után még kicsit el voltam szontyolodva, de túl vagyok ezen is!

Arad Rallye?
Ha azt nézzük, hogy az elmúlt két murvás futamon hogyan tudtam autózni, és valóban igaz lesz, hogy az aradi pályák mindenki számára ismeretlenek lesznek, akkor ott komoly eséllyel indulok a harcba! A mezőny nagy részére az jellemző, hogy szeretnek minél többet menni a pályákon, én pedig az vagyok, aki megy rajtuk kettőt és kész, de most volt olyan is, ahol csak egyszer mentünk.

Bajnokságban hogyan álltok?
Abszolútban a hatodik helyen állunk, a 3. kategóriában – azaz a volt N-csoportban - pedig másodikak.

Mit remélsz év végén, mi a cél?
Megpróbálunk az első ötben végezni és ennyi. Ez az év már nem úgy sikerült, mint szerettük volna, de ahhoz képest amilyen nehézségeink adódtak, azt hiszem, hogy mégsem lehetek elégedetlen ezzel az eredménnyel, ráadásul elég átmeneti ez az év ezzel az új R4 kategóriával, év elején még abszolút nem tudtuk, hogy mire lehet majd számítani, most is még csak várjuk, hogy mire lesznek elegek ezek a kocsik. Ezt az utolsó két bajnoki futamot még megnyomjuk, tisztességgel felkészülünk mindkettőre... a tisztességgel pedig azt jelenti, hogy a saját szorgalmunkhoz képest és a szabályok adta kereteken belül!