
Herczig Norbi Bacigál Igorral az oldalán az abszolút második helyre hozta be a Skoda Fabia S2000-es autójukat. A futam után beszélgettünk a pilótával:
A teszten sok ismerõs salgótarjáni legény ült be, akiket úgy tudom, a téli Mátrából ismersz…
Tavaly télen ismertem meg a srácokat, szerintem még Te adtad meg a számukat és a havas utakról és a hóautózási lehetõségekrõl kértem Tõlük információkat. Azóta mondhatom, h összebandáztunk és nagyon jó embereket ismertem meg Bennük és megtisztelõ számomra, hogy befogadtak.

A fiúk úgy szálltak ki a jobb oldalról, hogy mindannyian mosolyogtak és azt mondták, érzõdik rajtad a téli csúszkálás magabiztossága…
Gondolkoztam én is a teszt után, hogy minek köszönhetõ az, hogy nagyon felszabadultan autóztam az idei elsõ métereimet a Skodával és húsz kilométer után már úgy éreztem, hogy végeztem.
Azt gondolom ennek több összetevõje van, én három fõ dolgot jelöltem meg:
A negyedik évemet kezdem meg Super2000-es autóval.
A másik, hogy a BRR autójával már második éve megyek és egy olyan beállított autót hoztak a tesztre, ami szinte már az elsõ méterek után 'készen volt'.

És a harmadik pedig mindenképpen az általad említett téli felkészülés, amit nyílván nem így kell fogalmazni, de biztos, hogy minden, a Mátrában és havas úton megtett kilométer magabiztosabbá tesz.
Ez a magabiztosság látszódott a versenyen is, hiszen hiba nélkül autóztatok és csak egyetlen egy WRC tudott megelõzni. Hogy érzed, mennyire kellett kinyomni ehhez a Fabia szemét és mennyi van még benne?
Belülrõl úgy éreztük, hogy jól megyünk.
Talán az egyik legközvetlenebb visszaigazolása ennek, hogy Igor különben nem nagyon szokott ilyeneket mondani, de most többször is megjegyezte, hogy most gyorsan mentünk… A másik természetesen az óra…

Éreztem, hogy nem megyünk lassan, de még volt benne egy kicsi. Nyilván, ha lett volna értelme, akkor még egy kicsit bele tudtunk volna húzni, de ami talán a legfontosabb: azt éreztem, hogy nem 'éveleji' a tempónk. Olyan volt, mintha nemrég szálltunk volna ki a kocsiból.
Azt, hogy a WRC-hez képest mikor leszünk igazán versenyben, azt nem tudom. Pár gyorsaságit leszámítva úgymond elég sokat kaptunk.

Csak bízni tudok abban, hogy azokon a versenyeken, ahol több kanyar van, ott van esélyünk, lásd például a soron következõ miskolci futamot.
Hallva azokat az infókat, amik a pályákról érkeznek, az elsõ napon talán van esélyünk. Egy kicsit persze Dávid és Góliát effektust érzek, de nekünk ez nagyon nagy motiváció. Mind Igorra, mind rám és az osztrák csapatra is. És a nézõk felõl is érzem ezt a motivációt, ami minket is elõrébb visz.

