Egy ilyen esemény bekövetkezése óhatatlanul sok pletykára és félreértésre adhat okot. Nem tudok minden kérdést tisztázni, mert vannak olyan dolgok, amelyek nem az én hatáskörömbe tartoznak. Ettől függetlenül egy pár rövid részlettel hagy untassalak benneteket a versenyrendezéssel kapcsolatban.

A kormányhivatal a beérkezett kérelem kapcsán véleményezésre elküldi a Nemzeti Parknak és az Erdészetnek az anyagot. Én először – és ezt így csinálom minden versenyemen – a két szakhatóságot kerestem fel és tőlük – többszöri egyeztetés után – kérem ki a szakvéleményt. Amennyiben ez pozitív, benyújtom a kormányhivatal felé a komplex anyagot, így biztosítva, hogy nem lehet probléma a két szakhatóságnál az engedély kiadásával.

Az Erdészettel külön szerződést is kötöttem az erdészeti utakra vonatkozóan, a Nemzeti Parkkal pedig minden részletben megegyeztem. Több, mint egy hete ott van az anyag a Kormányhivatalban, de nem kaptunk semmilyen választ.

Nem szerettem volna, hogy ennél nagyobb kárt szenvedjenek a versenyzők, nem mertem tovább várni, ezért kértem meg az MNASZ elnökét, hogy adjunk ki egy közös közleményt, amelyben bejelentjük a Budapest Rallye elhalasztását. Lehet ebből egy óriási lufit fújni, és elővenni mindenkinek a személyes sértettségét bizonyos emberekkel kapcsolatban, mutogatni a másikra, hogy ő tehet róla. Nem ez a jó út…

A verseny elmaradása kizárólag az én, a mi kudarcunk, felétek, versenyzők felé. Az én kudarcom, mert szerettem volna egy jó Budapest Rallye-t csinálni olyan pályákon, amelynek van sportértéke, illetve végre valami más, mint amit korábban megszokhattatok. Kudarca továbbá annak a 350 sportbírónak, kisegítő személyzetnek, akik szabadságot vettek ki, hogy el tudjanak jönni segíteni a rendezvénynek. Kudarca Fischer Dani barátomnak, aki egy hete éjjel. nappal munkagépekkel csináltatja a szervizparkot, hogy minél szebb helyen, kényelmesen elférjetek. Kudarca 70 éves Pacher Péter barátomnak, aki több napig a Pilist járva, majd napi 24 órát a számítógép előtt ülve rakta össze az Itinert és a Biztonsági Tervet, olyan érzésekkel, mintha a saját kisgyermekét babusgatná. Kudarca annak az erdészeti brigádnak, akik 3 napon keresztül vágták és telepítették a fát (75 pontra) a Pilisben, mert ezt találtuk megfelelően a Nemzeti Park munkatársaival, hogy ne vigyünk be használt gumit tájvédelmi körzetbe. De kudarca annak a nyomdának, amely nyolc emberrel, egész hétvégén, éjjel-nappal nyomta a rajtszámpanelt, itinert, passokat. Amikor a Historicnál jártak, akkor kapták az infót, hogy nem lesz verseny. Szintén kudarca annak a többszáz szállás – és vendéglátóhelynek, ahol már megtörténtek a foglalások, és most csalódottan vakarják az állukat.

Szeretném megköszönni azoknak a sporttársaimnak, akik pénzt, időt és energiát nem sajnálva, kapcsolatrendszerüket felhasználva, mindent megtettek, hogy ez a rendezvény megvalósuljon. Szeretném megköszönni az MNASZ Elnökének, hogy az utolsó percig harcolt értünk. És annak a két „idóta” barátomnak különösen, akik 0-24 órában, mindenben segítségemre voltak az elmúlt hónapokban.

De szeretném megköszönni azoknak a „sporttársaimnak” is, akik szintúgy pénzt, időt, és kapcsolatokat felhasználva mindent megtettek azért, hogy ez a rendezvény NE valósuljon meg. Külön meg szeretném köszönni annak a „sporttársamnak”, aki hat hónapja semmi mást nem csinál, csak hívogatja a versenyzőket, hogy márpedig Budapest Rallye nem lesz. Az az igazság, ha belülről jön a támadás, azt nagyon nehéz kivédeni, mert minden rendszernek van gyenge pontja.

Ha még kapunk bizalmat a rendezvényeinkkel kapcsolatban, azon leszünk, hogy valamennyire elfeledtessük veletek ezt a csalódást. Bár tudjuk, hogy teljesen úgysem lehet.