Bútor Robi Tóth Imivel az oldalán a svájci hegyeket járja, hiszen az International Rallye du Valais tréningjén sikerült elérni a Super 1600-os Swifttel az IRC futamon induló magyar legénységet.
Robit kérdeztem a tréningről:

Mi volt az eddigi programotok?
Szombat este érkeztünk. Már aznap reggeltől lehetett volna tréningezni, de az első napot kihagytuk, mert így is elég hosszú időre kellett eljönnünk otthonról. Vasárnap reggel kezdtünk fél 8-kor és az első és második nap pályáit tudtuk felírni és szinte mindegyiken mentünk is háromszor.

Milyenek a gyorsasági szakaszok?
Nagyon zordak a pályák! Iszonyatosan keskeny hegyi utakon megyünk. Keskeny utak, hatalmas szakadékok, irgalmatlan nagy sziklák a belső íveken. Kemény verseny lesz…

Az útminőség?
Általában jó. De például a 37 kilométeres gyorsaságin van 15 kilométer murva. Letaposott, kő kemény murva.
Egysávos hegyi utak, hatalmas szakadékokkal. Meg vagyunk illetődve egy kicsit, de ettől függetlenül készülünk keményen és megpróbáljuk a legjobb itinert írni, bár ez nagyon nagy feladatnak tűnik.

Milyen az időjárás?
Mínusz kettő és plusz 10 fok között váltakozik a hőmérséklet. Szárazság van, nincs csapadék. A hegytetők havasak. A nap ugyan egész nap süt, de hideg van. Reggel mínusz 5 fok volt. A pályák 1300 és 1600 között vannak a tengerszínt felett.

Ma tréningeztük a harmadik nap pályáit, kedden pedig megpróbálunk menni mindegyiken még néhányszor.

Van limit, hogy egy pályán hányszor lehet menni?
Nincs. De ahogy az idő engedi, hiszen szombattól keddig lehet a pályákat bejárni, reggel 8-tól este hatig lehet tréningezni. Ugye mi a szombatot kihagytuk, de azt gondolom elég lesz így is a 3-4 bejárás. Ez a három nap egy normál tréningre elég lesz.

Milyenek az ellenfelek?
Összesen 8 Super1600-os autó van és ebből hat svájci. Tehát idegen nem nagyon van rajtunk kívül, ami nem túl megnyugtató, hiszen ezeken a pályákon a helyismeret nagy előnyt jelent, de nem akarok előre magyarázkodni. Próbáljuk felvenni velük a küzdelmet. Meglátjuk, hogy ez hogyan sikerül. Az biztos, hogy a legkisebb hiba is végzetes lehet. Nagyon észnél kell lenni…

Semmiképp sem gonoszkodó a kérdés, de mikor is törtél utoljára autót?
Az Antibes Rallye-n. De az már nagyon régen volt, 2003-ban. Nem szeretném, hogy ez a sorozat megtörjön, mert ha itt törik, az nagyon törik… Pontosan, precízen kell menni. Az itinert is úgy írjuk, hogy a biztonságra törekszünk. Még tréningautóval is kemény végigmenni a pályákon…

Milyen a hangulatotok?
Jól szervezett minden, minden a terv szerint halad, jó a kedvünk.

Mindenki kérdezte, hogy Imi hogy fogja bírni, hiszen a sajtóanyaguk szerint még nem teljesen egészséges…
Azt gondolom, hogy jól bírja a tréninget, ahhoz képest, hogy a farokcsontjával még vannak problémák. A gyorsaságik végén mindig megállunk, tornázik egyet és folytatjuk a tréninget. Nem egy sírós gyerek, de nyafogásra nem is lett volna ideje, hiszen folyamatosan mennünk kell. Szokás szerint nagyon koncentrált és nagyon precíz. Sokat segít, ahogy Angliában is tette...
Itt még pontosabb itinert kell írnunk, hiszen nincs javítási lehetőség a versenyen. Sokkal precízebben kell menni, mint murván. És ezért is még nagyobb hangsúlyt fektetünk a pontos itinerre.