Szépen sorban meséltek - ahogy kiestek a versenyből…

Kiestettek a selejtezők után:

Spici:
"Az első kör után vége lett sajnos, de én számítottam is rá. A két legerősebb ellenfelet kaptam a csoportban: Asit és Miettinen-t - szerintem mindketten esélyesek, hogy győztesek legyenek a nap végén. Ezeken a szlalom jellegű pályákon nem nagyon tudok brillírozni, sosem tudtam rajtuk igazán jól menni. Így alakult. A végére kezdtem elkapni a fonalat - nagyon nehéz volt ráállni erre, ráérezni az ízére. Jó lett volna ez: a második futamban a Miettinen már alig vert meg, úgyhogy igazából bármi lehetett volna - de az a volna ott van. Lényeg, hogy számítottam erre, úgyhogy nem voltam elkeseredve. Nagyon élveztem, míg mehettem. Volt egy olyan utasom, aki egyébként egy nagyon nagy szurkolóm, úgyhogy az egy szerencsés véletlen volt, ő tuti nagyon jól érezte magát. Mindenki nagyon élvezte. Nagyon kíváncsi vagyok egyébként a verseny végére…"

Jan Kopeczky:
"Teljesen jól éreztem magam a versenyen, mert igazi show-jellege volt. Ezért nem is a győzelem volt a legfontosabb, de természetesen kicsit bosszantott, hogy nem tudtam továbbjutni a csoportomból… :)
A magyar srácokról azt tudtam, hogy nagyon gyorsak, és nagyon nehéz lesz legyőzni őket, ráadásul a saját hazájukban. Ugyanúgy próbáltam küzdeni ellenük, mint bármikor máskor, de itt kicsit különlegesebb volt a helyzet.
A navigátoraim mind másmilyenek voltak, néha kisebbek, néha nagyobbak - de nagyon remélem, hogy mindannyian élvezték! A pálya inkább volt körpálya, mint egy igazi rali-szakasz, de ez mindenkinek ugyanúgy volt adott. Az N-es autó nem volt egyszerű feladat számomra, mert nincs sok tapasztalatom ezzel az autóval, de összességében jól üzemelt, csak kisebb technikai problémái voltak. Jövőre is szívesen eljövök, ha meghívnak a rendezők, és megpróbálok sikeresebb lenni. Most is szívesen érkeztem ide, és ezúton szeretnék egy NAGY KÖSZÖNÖM-öt mondani a szervezőknek, hogy meghívtak."

Vaclav Pech: hamarosan!

Grzegorz Grzyb: hamarosan!

Kiesettek a középdöntő után:

Botka Dávid:
"Nagyon tetszett a verseny, az első két futamot meg is nyertem. A második két futamra is azt gondoltam, hogy jók leszünk, de a Turi Tomival kellett mennem, akiről köztudott, hogy nagyon jó pilóta, szerintem nagy esélye is van, hogy megnyerje ezt a versenyt. Úgyhogy sajnos a sorsolás rosszul jött ki nekem, de ettől függetlenül jó volt minden. Arra büszke vagyok, hogy két olyan embert vertem meg az első körben, Turán Fricit és a lengyel fiút, Grzyb-et, akikben nagyon sok kilométer van már, és ennek örülök. Nem volt nehéz megszokni, hogy nem állíthattam be az autót, lévén még nem mentem ilyen autóval. De nagyon-nagyon tetszett, és élveztem az autózást vele. Az utasaim- két hölgy és egy úr - nagyon ujjongtak, tetszett nekik, kár, hogy nem volt átbeszélőnk. Nagyon örülök, hogy itt lehettünk."

Bútor Robi:
"Nagyon jó volt ez a nap, azt gondolom, hogy nincs okom szégyenkezni. Nagyon élveztem és jó volt menni ezekkel az autókkal - sosem gondoltam volna, hogy ilyen jó velük autózni. Picit kedvem is támadt hozzá: felmerült bennem a gondolat, hogy én ezt tökre tudnám élvezni. Úgyhogy már csak pár tíz-száz millió forintot kell összegyűjtenem, és már működhet is a dolog…:) Nagyon meglepődtem, hogy jó időket tudtam menni: nem gondoltam volna pénteken, a teszten, hogy ez sikerülhet, úgyhogy abszolút nem vagyok elkeseredve, sőt, nagyon örülök, hogy fel tudtam venni a kesztyűt a magyar élmezőnnyel, és a külföldiekkel is. Úgyhogy fülig ér a szám! :)
Szeretek látványosan menni, és nem sajnálom otthagyni a tizedeket, és ilyenkor nagyon jó érzés, hogy odajönnek az emberek és gratulálnak. Most is nagyon sokan szurkoltak nekem, ami igazán jól esett. Eddig talán még nem nagyon látott senki összkerekessel menni, és ezért is picit kilógtam a sorból, de azt érzem, hogy jól sikerült, és szerintem ezért tetszett a nézőknek. Az utasaim is nagyon élvezték: az egyikük, egy hölgy, mindenképpen szeretett volna még néhány kör menni, de sajnos kiestünk… Aki utcáról beül egy ilyen autóba, annak biztos, hogy óriási élmény - még egy versenyzőnek is félelmetes a jobb oldal, nemhogy olyannak, aki még életében nem ült ilyen autóban. Úgyhogy szerintem mindenki élvezte. Örülök a szurkolóknak, az eredménynek - nem nyertünk, de nem is volt rá reális esély. Mivel közepesen hamar estem ki, volt időm azért driftelni, bár a VFTS nem tökéletes drift autó, azért nagyon élveztem azt is. Végülis az autóversenyzésről szólt ez a nap, laza volt, kikapcsolódós: nagyon jó hangulat volt a versenyzők között, az igazi rivalizálás nélkül, mit ami egy bajnoki futamon szokott lenni. Sokkal nyugodtabb és barátságosabb hangulatban zajlott ez a Show. Nagyon jó kezdeményezés volt, és mindenképpen folytatni kellene: remélem, hogy a szervezők is így látják. Jövőre talán lehetne kétnapos és több autóval, és akkor még nyitottabb lehetne ez a verseny."

Matics Misi:
"Amilyen jól indult az eleje… Gergő kocsijával mentem az utolsó körben, és kiestem. Az aszfalt részek egész jól sikerültek, örültem, hogy flottul megy minden, de a murván egyszer kicsúsztam a nyomból, és utána olyan görcsösen próbáltam helyrehozni a hibát, hogy csak rontottam… Nagyon lelassultam, elóvatoskodtam azt az utolsó kört. A beállításokkal nem volt probléma, tudok alkalmazkodni bármelyik autóhoz, sőt, azt kell, hogy mondjam, Gergő autójával jobbakat tudtam menni, mint az enyémmel. De sokan azt hiszik, ez az az autó, amivel versenyzem a bajnokságban: ez nem az.
Az utolsó körig nagyon jól éreztem magam, nagyon jó ötlet volt ez az egész rendezvény, örülök, végre van itthon is ilyen, szóval le a kalappal a Gergőék előtt. Nagyon jó volt a pálya vonalvezetése is, főleg a murvás rész, bár az aszfalt lehetne kicsit szélesebb, kiengedősebb, mert murvagumival nagyon nehéz menni azon. De az nem volt baj, hogy a pálya egyik fele ilyen volt, a másik olyan. Még pár kört kellett volna menni, hogy még jobban bele lehessen jönni, de így is jónak éreztem.
Az utasaim… Voltak súlyban jobbak, és kevésbé jobbak…:) Ültek nyugodtan, nem hallottam belőlük semmit, mert ugye nem volt hangosítás, de azt láttam rajtuk, hogy nagyon élvezik…"

Asi:
"Nagyon jó volt minden, nagyon tetszett a verseny. Igazából javulnom kellett volna a második-harmadik körben. Valószínűleg kicsit alulkoncentrált voltam. Elég sokáig sikerült a pályacsúcsot tartani, de szerintem normális, hogy körönként javulunk fél-egy másodperceket, nekem ez nem sikerült, és ezért csak magamat okolhatom. Nem a többiek gyorsultak ekkorát hirtelen, hanem én romlottam magamhoz képest.
Az utolsó futamon a pálya vége felé volt egy hibám, elrontottam egy kanyarkombinációt hárommal a vége előtt, és utána mind a három kanyar rosszul jött már ki. Ott egyest kellett kapcsolnom, és elég sokat bent hagytam. Nem volt bajom azzal, hogy nem állítgathattam az autót - ha rossz a beállítás, az mindenkinek egyformán rossz. Ezeknek egyébként teljesen más volt a hajtása, mert én nagyon az elejére autózom kocsinak. Így egy picit rosszabb volt, de egyforma volt mindenkinek. Annak ellenére, hogy kiestem, nagyon jól éreztem magam, és ez a nap erről szólt." 

Kiesettek az elődöntő után:

Turi Tomi:
"Igazán jól éreztem magam. A végén a döntő előtt hibáztam egy nagyot a célkanyarban: nagyon nagy tempóval érkeztem, és túlságosan keresztbe álltam. Ott vesztettem vagy három másodpercet… Ha ez nincs, szerintem be tudtam volna kerülni a döntőbe. De ez van. Sajnálom, mert nagyon sok szurkolóm volt itt, és szerettem volna helytállni, de ez jutott. Nem okozott gondot az autó megszokása sem. Kellett ugyan improvizálni, de nem volt vele gond. Az aszfalt valahogy jobban megy, ennek ellenére azt gondolom, annyira nem voltak rosszak az idők. Volt egy olyan utasom a nap folyamán, aki hihetetlen módon kiabált, nem azért mert félt, hanem mert annyira élvezte - aki visszanézi a videót, az biztos fog nevetni rajta…"

Jarkko Miettinen:
"Nagyon jó napunk volt, jól éreztem magam. Az egész egy nagy móka volt, bár picit ez a megmérettetés picit messze áll a valódi raliversenyzéstől. A pálya nagyon jól ki volt találva, és nagyon jól volt megcsinálva. Néha jobban mentem, néha rosszabbul. A végén az egyik autóban csúszott a kuplung, és az mindenkit hátráltatott egy picit. Elég kemény verseny volt. Nem tudom, hogy a bajnokságban hogy mennek ezek a magyar srácok, de itt ezen a pályán nagyon gyorsak voltak. Ha lesz legközelebb, szívesen jövök. Miért ne? Nagyon jó nap volt a mai. Örülök, mikor Finnországon kívül is versenyezhetek, és itt nagyon jól éreztem magam."

A második:

Benik Balázs:
"Nagyon jól éreztem magam az egész versenyen, és csak gratulálni tudok a rendezőknek, mert nagyon klassz ötlet volt ez a Rally Show. Szerintem mind a nézőknek, mind a versenyzőknek megelégedésére szolgált. Picit persze csalódott vagyok, mert az utolsó körben nem volt kedvező az autóm kisorsolása, mert elfolyt a diffiolaj, és nem igazán tudtam menni. Mire a Frici ment, már megcsinálták az autót, neki már volt diffinyomása. Ennek ellenére azt gondolom, hogy elég szép dolog volt, hogy N-es autóval versenyző és külföldi pilótákat is sikerült magam mögé utasítani. Nagyon elégedett vagyok így is, de természetesen még jobb lett volna az első hely… Mivel nem állíthattunk az autón, íz első körökben óvatosabb voltam, ráadásul a kék autó a verseny elején kidobálta a sebességfokozatokat. De utána tudtam fokozatosan gyorsulni, és szerintem nagyon jó volt. Nagyon-nagyon aranyos utasaim voltak, és mindenkinek nagyon köszönöm a részvételt, és nekik is ugyanúgy érdemük volt az eredményben. Voltak természetesen rémültebb arcok, főleg olyanoknál, akik még nem ültek versenyautóban. Rajtuk a végén azért láttam, hogy meg voltak illetődve…"

A verseny győztese, és Kőváry Barnáék után szabadon:
"A király Szentkirályszabadján":

Turán Frici:
"Fantasztikus volt a nap. A verseny alatt folyamatosan kezdtem el megszokni az autót, mert eleinte, megmondom őszintén, nagyon furcsa volt. Úgy éreztem, hogy ha ebben a komoly mezőnyben a nyolcba bekerülünk, akkor már az is nagyon jó eredmény lesz. De hál'Istennek nagyon jól sikerült, késélre menő csatákat vívtunk. Szerintem már nem kéne túl sokat tesztelnem, hogy beüljek egy ilyen autóba, de még azért nem száz százalékos az érzés. Élvezni is tudtam, mert szerintem a versenyzés mindannyiunknak éltető eleme. Imádunk versenyezni, és mégis ez a nap kötetlen volt: jókat szórakoztunk is együtt, de komolyan is tudtuk venni. Fantasztikusan jó volt. Az autón biztos állítanék még, ha bele lehetne nyúlni, de itt ugye az volt a lényeg, hogy mindenkinek egyforma legyen, és erre tökéletes volt: nagyon jól kijöttek a vezetési stílusban és tudásban lévő különbségek köztünk. Nekem ugyan a szerencsére is szükségem volt, hogy idáig eljussak, mert elég lassan kezdtem. Egy másik sorsolással lehet, hogy nem ez lett volna a vége. De most nagyon boldog vagyok."