Csikó Péter 2007-ben két bajnoki címet is magáénak tudhatott. A/3-ban és az az A/Lada kupában is ők lettek az elsők. Először az elmúlt évadról kérdeztem őt.

- Megmondom őszintén, a 2006-os évben három versenyen tudtunk indulni, úgyhogy a 2007-es évre megbeszéltük a navigátorral és a segítő emberkékkel, hogy ezt az évet végignyomjuk. Készültünk rá minden szempontból. Az első verseny elég jól is sikerült, megnyertük a kategóriát. Abszolútban is az eleje körül végeztünk, igazán akkor döntöttük el, hogy lenyomjuk az egész évet.

- Mikor kezdtél el versenyezni?
- Ezt egészen pontosan nem tudom. Még nem volt jogosítványom, de már zárt pályás versenyeken indultam két-három alkalommal, egy Trabanttal. Utána pedig vásároltunk egy kereklámpás Zsigulit és azzal próbálkoztunk. Ez azt hiszem, hogy '96 környékén volt. Utána volt egy nagy kihagyás: munka és katonaság miatt. 2004-ben úgy gondoltuk, hogy kipróbáljuk magunkat a túrában. Ott 5-6 versenyt mentünk, elég jó részeredményeink voltak. Ebből is látszott, hogy van keresnivalónk itt. Utána próbáltunk több pénzt keríteni, aztán autót fejlesztgetni és így folytattuk ezeket az éveket. 2005-ben teljes szezont mentünk. Ott is elég nagyot csatároztunk a kategóriatársakkal. Volt, hogy kategória második helyet sikerült megszereznünk, de úgy, hogy egálponttal az elsőhöz képest. Akkoriban a Borbereki Csaba volt a nagy ellenfelünk. 2005-ben neki eggyel több első helye volt a kategóriában és a pontegyenlőség és a szabályok miatt mi lettünk a másodikak abban az évben, a Lada Kupát pedig egy ponttal nyertük meg.

- '96 és a Trabi után mindig Ladáztál?
- Igen, mindig. Utcán is csak Zsigulim volt, ez volt nagyjából az elérhető.

- Pont ezt akartam kérdezni, hogy azért, mert a Lada elérhető, vagy azért, mert a Lada igazából egy szerelem nálad?
- Szeretem a hátsókerekes autót. Persze elérhető is volt, de ez az autó azért megragadja az embereket, mert a mai napig elég látványosan lehet vele autózni, nagyon sokan szeretik.

- Ha jól tudom, akkor te megváltál attól az autótól, amivel 2007-ben ennyire sikeres voltál.
- Így van.

- Mi lesz veled ezek után 2008-ban?
- Már az utolsó futam előtt eladtam a kocsit, a szendrői futamra úgy kaptam kölcsön, vissza az új gazdájától, mert ő még nem akart vele indulni. 2008-at úgy gondoltuk, hogy szünettel fogjuk tölteni, mert az anyagiak elfogytak. Úgy gondoltuk, nehogy a család rovására menjen az autóversenyzés, így most szüneteltetünk. Egy évet tervezünk, majd meglátjuk, lehet, hogy lesz több is belőle, majd ahogy a helyzet hozza.

- Azért az bizalomgerjesztő, hogy szüneteltetésről beszélsz. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg még nem tettél le arról, hogy autóversenyezz valaha?
- Nem. Ha bármelyik szakágban megnézzük az emberkéket, akik eredményesek voltak, előfordult már sokaknál, hogy nem is egy évet hagytak ki. Mert ezt nem igazán lehet abbahagyni. Én nem fogom abbahagyni, most csak szüneteltetünk, majd meglátjuk, hogy jön össze, mennyit kell itthon ülni.

- Meg hogy fogjátok bírni ezt az otthon ülést. Próbálod esetleg ezt valamivel kompenzálni, ezt a fajta hobbit, amit a rali jelentett eddig?
- Igazából lehet kompenzálni. Ha esik a hó, akkor kimegyünk kicsit kocsikázni, van hójáró kocsink, persze az is Lada.

- A tavalyi évben szinte a legnagyobb csata közted és Hegedűs Ati között ment. Mitől lehettetek ennyire szorosan egymás mögött? Ennyire nem bírtatok egymással? Ilyen nem nagyon volt más kategóriában.
- Igen, ő is nagyon régóta megy, ügyes kezű pilóta. De voltak még jó pilóták, akikkel a túrában kellett csatázgatni kicsit.

- Hogy bírod a nyomást? Milyen hatással van ez a vezetésedre?
- Ezt régebben már megtanultam. 2005-ben, akkor még mondhatom, hogy kezdők voltunk, az volt a második évünk. Ott megtanultam, hogy először fejben kell a dolgokat összerakni. Most itt a 2007-es évben ezzel nem nagyon volt gondom. Nem vagyok izgulós típus, ha valaki közel jön hozzám, vagy esetleg hibázok. De hála Istennek ez utóbbi nem nagyon fordult elő. Engem nagyon nem befolyásol, hogy szoros a küzdelem vagy sem. Próbálunk menni, ahogy tudunk, aztán hál' Istennek felénk dőlt a mérleg.

- Kiegyensúlyozottan versenyeztetek egész évben. Hol te voltál az első és Attila a második, hol fordítva, viszont Gyöngyös volt a kivétel, ahol te a tizedik helyen végeztél. Ott mi történt?
- Az első gyorsot elég fölényesen nyertük a kategóriában és a második gyorson egy lassító nekünk jött, vagyis mi mentünk neki. Igazából túl nagy baj nem történt. Épp, hogy a jobb első kerekünk a középső gumisorhoz hozzáért. Nem mentünk neki se, rá se a gumira, hanem a sarkát elcsípte. A Zsigulinál van egy olyan betegség, hogy az első kerék be szokott fordulni, túlfordul a kormányösszekötő és akkor beszorul. Mi egy kicsit be is csúsztunk az árokba és úgy 7-8 percet töltöttünk bent, mire kitoltak, meg visszarugdostuk a kereket. Utána nyertük megint az összes gyorsaságit, azzal az egy gyorssal volt egy 7,5 perc hátrány, amit begyűjtöttünk.

- Mi volt eddig a legnagyobb kár, amit valaha versenyautóban okoztál - akár optikailag, akár értékben? Volt valaha igazán nagy borulásod?
- Hála Istennek szerencsés vagyok, mert olyan nagyon nagy borulásunk, törésünk nem igazán volt. Kisebbek igen. A 2007-es autó, 2004 óta így néz ki, nem történt benne nagyobb kár, nem volt soha átfestve vagy javítgatva. A kis horpadásokat kinyomtuk, de tavaly év végéig nem nagyon sérült az autónk. Műszaki gondjaink persze voltak, de azok mindenkinél előfordulnak.

- Elég látványosan is vezetsz. A közönség, a nézők nagyon kedvelik a stílust, ahogy autózol. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a duen.hu látogatóitól és szavazóitól közönségdíjat kaptál. Volt már erre példa korábban?
- Nem, ez volt az első közönségdíjam. Örültem neki. Egy kicsit váratlanul ért a dolog. Pénteken este tudtam meg, hogy szombaton lesz a díjátadó és jó lenne, ha megjelennék ott.

- Látványra, vagy inkább időre autózol? Mi az, ami leginkább tetszhet a nézőknek?
- Kétfajta néző van. Az egyik, aki a nagyon látványos dolgokat szereti, a másik meg aki az eredményt is nézi. Én azért versenyeztem, hogy minél jobb eredményeink legyenek, emellett persze jó, ha néha van egy kis látvány is. Volt, amikor csak a lendület is belevitte az autót egy-egy látványosabb kanyarvételbe, mert ha már csúszkál az ember jobbra-balra, az már nem túl gyors. Valamilyen szinten az autó bármikor megcsúszhat, de az én stílusom inkább a gyors.

- Néha azért sikerül a másik oldalnak is örömet okoznod…
- Így van. Főleg tavaly, amikor már láttuk, hogy nagyjából biztos az első helyünk, akkor az utolsó egy-két gyorsaságin már mertünk és próbáltunk egy kicsit csúszkálgatni, hadd örüljön a néző is.

- Nagyon remélem, hogy hamarosan újra láthatunk téged, és leginkább a túra mezőnyében! Ehhez az egy évhez pedig jó pihenést kívánok neked és bízzunk benne, hogy tényleg csak egy év lesz!
- Reméljük, de ezt majd az anyagiak fogják meghatározni. Teljesen nulláról kellett építenünk egy autót. Vásárolni nem szeretnénk, mert ezt a kocsit is saját kezűleg csináltam, abban bízom, amit én csináltam.

- Hétköznaponként mivel foglalkozol, amikor nem autóversenyző vagy?
- Sofőr voltam, bár most munkanélküli vagyok. Öt évig dolgoztam egy nagykernél, terítettem az országban. Elég sokat kellett mennem, még ez is kicsit előnyömre vált. Hétköznap is bennem volt a folyamatos lendület, úgyhogy talán még ez is segített a versenyzésben, hogy ezáltal valamilyen szinten gyorsabbak voltunk. Lehet mondani, hogy állandó edzésben tartott a munkám. Aki a közúton egy kicsit lendületesebben, tempósabban megy, annak igazándiból ugyanazt kell átvinni a versenypályára is, csak ott nincs szembeforgalom.

- Mi lesz veled most, hogy azt mondtad, munkanélküli lettél? Mivel fogsz foglalkozni?
- Kilátásban van egy külföldi munka pár hónap erejéig, úgyhogy valószínű, hogy a napokban utazom külföldre.

- Sok sikert neked külföldön és remélem, hogy mielőbb találkozunk. Azért ígérd meg, ha már nem dolgozol odakint, akkor néha eljössz egy-két versenyre megnézni a többieket. Ha másért nem, csak azért, hogy tudd, 2009-ben kikre kell számítani ellenfélnek...
- Ez a 2008-as év elég jó lesz, ahogy hallottam, hogy kik fognak indulni. Jó lett volna mennünk, de sajnos ez most nem jön össze. Majd 2009-re. Versenyt nézni meg nem hiszem, hogy el fogok menni, mert nézni azt nem nagyon szeretem. De az eseményeket azért figyelemmel fogom kísérni.