VIII.Persped-Minor Mikulás Rallye
A nevezési listát felületesen átvizsgálva egy ismerősnek tűnő páros neve jelenik meg: Benik - Rácz...
Igenám, de a nem licenszesek között...
Kicsit jobban megfigyelve vehettük csak észre, hogy a Benik név mögött nem a tavalyi bajnoki keresztnév, hanem a papa, Józsi neve áll...

Józsi! Most nem mint a csapatvezetővel, hanem mint tehetséges kezdő fiatal pilótával szeretnék Veled riportot csinálni...
Mire gondolsz??

Szerinted?
Természetesen a Mikulás Rallye-n mutatott fergeteges debütálásodra!
Hol voltál? Nem láttalak!
Nem, mert csak vigyorogva néztél ki az autóból...
Jó kedvem volt...
Gondolom... :)

Mesélj, hogy jött ez az ötlet?
Tulajdonképpen ez egy kóbor ötlet volt csak, ami talán felelőtlennek is tűnt az elején.
A Miroval egy vacsora alkalmával számolgattuk az évet (Miroslav Houst, a JM-Engineering vezetője), kicsit talán már whiskey-zgettünk is. Viccelve mondtam, hogy ennek az évnek a fejében befizethetne a Mikulás Rallye-ra egy Corollára. Azt mondta, ha elindulok ad nekem egy Corollát.
Aztán éles lett a dolog.
Kérdeztem tőle, hogy van Corolla? Mondja, hogy nincs, mert elviszik Olaszországba, Kankkunen ment volna ezzel az autóval. Én mentem. Kankkunen-ak szerzett egy másik autót.

Mikor ültél először az autóban?
Balázzsal pénteken próbáltuk ki, előtte még életemben soha, a jobb oldalon is ha korábban összesen öt kilométert ültem eddig...

Ugye tudod, hogy ezt senki sem hiszi el?!
Én sem akarom elhinni.
Olyan érzésem volt, mintha egy Boinget nézel fent az égben, aztán beülsz és kezedbe adják a kormányt, hogy hozd le...
Magam sem gondoltam, hogy ez ilyen jól fog elsülni.

Pénteken Balázzsal mentünk egy kört a teszten, vitt egy komolyat.
Na, mondom, akkor én innentől kezdve nem is megyek, majd Ő indul.
Azt mondta: "próbáld ki Apu!" Nem nagyon akartam, nem akartam kiröhögtetni magam, addigra már jó sokan összegyűltek a teszt környékén, hisz tudod, ha egy versenyautó el kezd durrogni, akkor jönnek a rallyrajongók, mint méhecskék az édes szőlőre.
Elindultunk és felváltottam egy kanyarban harmadikig.
Aztán kaptam az instrukciókat, hogy menjek a nyomban és váltsak feljebb.
Nem akartam, féltem nagy égő lesz belőle, de Balázs csak hajtott... Utána már felnyomtam negyedikbe, mentünk-mentünk, már ötödik telin elfordult, aztán még mentünk és elfért ott hatodik telin is, ahol korábban már a harmadikban úgy éreztem, hogy nem fog jobban sikerülni.
Kezdtem ráérezni. Jól bevoltam kötve, éreztem magam alatt az autót, már ment az ellenkormányzás is, aztán a hajtűben már kézifék is. Szépen dobálta magát az autó, nagyon élveztem, repültünk nagyokat, egy nagyon jó tesztpályát sikerült találni.
Szilágyi Jani is ott volt, biztatott, hogy jó lesz ez.

A pénteki tréning után jött a szombat...
Igen, bejártuk a pályákat és a Balázs írt egy nagyon komoly itinert nekem.
Azt el kell mondanom, hogy nem is ketten, hanem hárman csináltuk meg ezt a versenyt, Bence, Balázs és én. Olyan itinert írt Balázs, ha azt betartjuk, akkor minden tuti lesz.

Na most én életemben nem mentem még itinerből...

Épp akartam kérdezni, hisz olyannak ismerlek, aki azt sem szereti, ha utcán beleszólnak abba, hogy merre menj...
Hát igen, nagyon zavar, ha belebeszélnek... :)
De itt valahogy ráállt az agyam, amit mondott a Bence, azt mindent úgy csináltam...
80 végén fék, bukkanban fék... Hol a 80? Itt! Fogd, féék! Jobb3. Akkor már tudtam, hogy jobb harmadik, de azt se tudtam hol vagyunk. Minden fel volt írva.
Komolyan mondom neked, hogy papírból mentem.

Balázsnak ugye mindig nézem a belsőfelvételeit, azt elemezgetjük, én ezt elméletben tanultam meg, ha hiszed, ha nem! A belsőkből...
Bennem maradt, hogy vált, hogy nyomja vissza, hogy alakulnak a dolgok és ez bejött, nagyon jól sikerült.
Azt gondolom, ez volt életem legnagyobb élménye, hihetetlen.

Ahogy megérkeztetek az autóval a kanyarokhoz, már abból lehetett látni, hogy semmi görcs nincs, élvezitek, aztán amikor sikerült belesni a szélvédő mögé, ott is vigyorgó arcokat lehetett látni...
Nagyon jó volt!
Nem is fogtam fel.
Ahogy az elején mondtam, felelőtlen dolognak tűnt, biztos az is volt.
De rettenetesen jól összejött!

Azért ez fizikailag is kell bírni. Nem egyszerű dolog szerintem egy WRC-vel (de bármilyen más autóval sem) a 25 kilométeres lőtéri gyorson végigkocsikázni...
Jól bírod így huszonévesen!
A verseny előtt fogytam 8 kilót, még így sem vagyok egy összeszakadt ember, de eszméletlen jól érzem magam a bőrömben.
Nincs rossz kondícióm, teniszezgetek, van egy krosszmotorom, lovagolok.
Ha meg kellene állítani a koromat, akkor nem biztos, hogy harmincévesnek állítanám meg, most is jól érzem magam.

Balázs kérdezte, hogy izomlázam van e, fáradtság, de semmi bajom.
Pedig nem sokat aludtam a verseny előtt... A teszt után sem, mentünk vagy 100 kilométert, szombaton végigedzettünk a Subaruval, de keményen ám, ing-gatya leszakadt és a Subaruról is egy két dolog, kaptam is Balázstól miatta. Komolyan vettük az edzést. Utána sem aludtam, mert nagyon bennem volt a stressz.
Nagyon féltem attól, hogy mit szólnak majd az emberek.
Az előtt a rengeteg ember előtt beégni, kifütyülnek majd. Nagy rizikó volt ezt bevállalni.

Aztán jött a vasárnap...
Annyira izgultam, hogy az első gyorson még az ALS-t is elfelejtettem bekapcsolni. Ahhoz képest nem is kaptunk sokat Elektől.
Utána már figyeltünk erre is.
Aztán a rajtprogramra is figyelni kellett, hogy ne fulladjak le.

Ami a legnehezebb volt, az a szekvenciális váltó.
Nekem eddig minden ilyen váltós utcai autómban fordítva voltak a sebességek.
Használtam én ezt a Tuaregben is,
de ott is ha felfelé akarsz váltani, akkor előretolod, lefelé hátra...
Na itt pont fordítva... Sokszor volt, hogy egy kanyar előtt ahelyett, hogy vissza tettem volna 2be, feltoltam negyedikbe, hiszem erre állt rá a kezem. Ez a hiba benne volt.
Utolértünk autót, volt túlcsúszásunk is... Képzeld el, ha ezek nincsenek...
Jóó, tudom, mindenkinek volt ilyen és HA-val nem kezdünk mondtatot.
De így is valami őrületesen jó volt!

Folytatás? Jövőre a junior bajnokságban láthatunk viszont?
Dehogy :)
Ez egy jó buli volt!
Jövőre talán megint a Mikulás Rallye.
Lakatos Robi megígérte, hogy odaadja az egyes rajtszámot, ha indulok...

De az etapbajnokságot köztudottan magasan nyered minden évben, hiszen Te érsz oda leghamarabb egyik beírótól a másikig... :
Igen, de a rendőrök nem nagyon szeretik ezt az igyekezetemet...
Azért ésszel szoktunk menni.

Visszatérve erre a versenyre, összefoglalva annyit szeretnék mondani, hogy egy felejthetetlen élmény, amit nem lehet elmondani.
A mai napig sem vagyok még eltelve vele, igazán nem is fogtam fel.
Talán felelőtlenség volt, de ha pénteken nem ment volna a dolog, akkor nem indultam volna, Balázs ment volna helyettem.

Nagyon örülök, hogy ilyen jól sikerült, de azért Balázsnak nem rezeg a léc :)
Hatalmas őrület volt és ezt az élményt senki nem veszi el tőlem.

És tőlünk sem! Köszönjük szépen!