A családi hangvételű, szakmaiságot nélkülöző sajtóanyagok helyett inkább személyesen beszélgettem Érdi Tibivel, hiszen volt miről beszélnünk: Táborszki Attilával idén az Európa Bajnokságban harmadik helyet szereztek a Production Car kategóriában.

Szilveszter Rallye-n még a TAXI4 sárgás Evo IX-essel mentünk, ami túlzottan jól nem sikerült...

 

Neem, nem :)

 

Három év után otthagytuk a VB-t. Próbálunk inkább több EB futamon részt venni. Az előző években megbeszéltük - Fater, Attila és én -, hogy melyik versenyen indulunk, most egy kicsit magamhoz ragadtam ezt a választást. Eldöntöttem, asztalra csapok és szólok, hogy aszfalton akarok menni. Jobban is megy és éppen ezért jobban is szeretem.

 

Kinéztünk pár aszfaltos futamot, aminek első állomása a január eleji osztrák verseny, a Janner Rallye.

Ezt olyan jól sikerült kiválasztanom, hogy Attila nem tudod eljönni az új munkahelyéről...

Zsiros Gabival és az Ő Subarujával akartunk indulni, de az autó a Szilveszter Rallye-n összetört... Egy gyorsan összelapátolt autóval tudtunk indulni, nem sok köze volt ennek az autónak ahhoz, amit pár héttel korábban kipróbáltam.

 

Minden új volt. Legfőképp az volt a nagy újdonság, hogy GPS-t kaptunk már a pályabejárásra is, 60-al felírni a pályákat... Na ez kikészített... :)

A verseny nagyon kemény volt. Se nem havas, se nem száraz, lefagyott részekkel, saras szakaszokkal tűzdelt gyorsaságikon versenyeztünk. Jól álltunk, az első nap végén kategória negyedikként fordultunk, abszolút 12-ek voltunk.

Másnap két gyors után szervizből kijövet az autó megmakacsolta magát, nem akart elindulni. Késve odaértünk a következő gyors rajtjába, de ott már nem tudtunk elrajtolni, fel kellett adnunk a versenyt.

Annyi pozitívum van az EB rendezésében, hogy az első nap végén elért eredmények után is adnak részpontokat...

A következő verseny a szintén közeli román futam lett volna, aszfalt...
jó lesz. Elmaradt...

 

Az Acropolis Rallye ebben az évben az első nap aszfaltos, másnap murvás szakaszokon lett meghirdetve. Utoljára a Ladával mentem úgy, hogy különböző talajokon kellett a két versenynap közlekedni. 

Előtte teszteltünk Orfűn az aszfaltra, murván egy métert sem mentünk még az autóval.

Tetszettek az aszfaltos részek, lehetett jókat csúszkálni. Vezettük a versenyt az első nap után! Elég nagy előnyünk volt, reméltük, hogy sikerül beosztanunk másnapra is. A nap végére feljöttek a srácok, az utolsó szakasz előtt 3 másodperc volt az előnyünk... Végül megnyertük a versenyt, annak ellenére, hogy a gyors végére a hátsó futóművünk kiszakadt, de az ellenfelünk is hibázott, nem tudott kijönni a szakaszról. Örültünk, hisz megnyertük a versenyt.

Elindultunk az utolsó etapon a céldobogóhoz, de pár méter után elszakadt a bal első kormányösszekötő rúd és az autó irányíthatatlanná vált. Egy megnyert versenyből pillanatok alatt egy kiesett versennyé vált.

Szörnyű érzés megnyerni egy versenyt és ott kiesni, ahol már nem számítasz rá...

Az első nap után most egy kicsit több pontot tudtunk bezsebelni, de ennek ellenére Attilát és a csapatot nagyon megviselte, hogy kiestünk.

Én egy kicsikét büszke voltam arra, hogy megmutattuk, hogy tudunk EB futamot nyerni... Ha nem is mentünk át a dobogón, de a pályán mi voltunk a leggyorsabbak.

Mentünk tovább, emelt fővel.

Jött a belga futam, az 50. Ypres Rallye. Faterék kicsit sokallották a kilométert, a kiírásban 330 gyorsasági kilométer szerepelt, egy VB futam hosszának felelt meg. Beneveztünk és visszavettek a kilométerből :)

A rendező az adminisztratívon ránk ijesztett: aki először indul ezen a futamon, az általában nem szokott végigmenni. Inkább menjünk lassabban!

Pedig azért jöttünk! :) Gondmentes, nagyon jó kis verseny volt. Egy pici önindító problémánk volt, de megoldottuk és kategória harmadikok lettünk Hadik Andrisék mögött. Kaptunk kupát, a harmadik futamról már vittünk haza is valamit, nem csak a tapasztalatot :)

Június közepén volt a belga ERC futam, utána kicsit pihentetek... November elején jött a Korzika Rallye.

Régóta vágytam olyan versenyre, ami nem feltétlenül a tempóról szól, ahol sok a kanyar... Azt gondoltam, hogy majd milyen jó lesz. Úgy hirdették, hogy ez a 10.000 kanyar versenye... Ááá, ez messze nincs így, nagyon rosszul számoltak! Jóval több kanyar volt annál!!

Már az etap is kihívás volt, 50-es átlagnál nem lehetett gyorsabban menni, nem volt egyenes.

A futam előtt autót váltottunk, Szabó Gergő Mitsubishi Lancer Evo X-esével indultunk.

 

Nagyon! Tudtam,hogy ha az első hatban benne vagyunk, akkor meg lehet az év végi dobogó. Ha biztosan célba érünk, akkor az összesítésben harmadikként végzünk. Úgy gondoltam, hogy az első nap egy jó tempóval kocsizunk, akkor már meg lehet a dobogó a részpontok alapján. De tényleg annyira lassan mentünk, hogy kellett még pontokat gyűjteni másnap is a kategóriában.

Nagyon rossz úgy versenyezni, hogy mindenképp célba kell érni! A nap felénél már belefáradtam ebbe a tempóba, de Attila azonnal leállított, ha csak kicsit is rámozdultam a kézifékkarra... Megcsináltuk, negyedikek lettünk, amivel meg lett az év végi dobogó.

 

Volt még egy kis csavar a végén, de ezen már csak nevetünk. Történt ugyanis, hogy a verseny díjkiosztójával együtt ott helyben tartották meg az ERC év végi díjkiosztóját is. Állítólag mindenki kapott meghívót már a futam előtt, de nekünk nem szólt senki. Ott szóltak, hogy szeretettel várnak minket a másnapi gálaestre... Nem volt megfelelő ruhánk, de nem aggódtunk, gondoltuk van egy napunk venni valami jelmezt, amiben méltóképpen át tudjuk venni a díjainkat. Vasárnap volt, minden zárva... A reptéren sikerült két fekete inget találnunk és már tényleg megfelelően ünnepelhettünk :)

 

Ugyan ez a korzikai csiki-csuki nem való egyik N-es autónak sem, de biztos vagyok benne, hogy fogunk majd tudni gyorsabban menni vele.

 

Bejött, tetszik nekünk. De miért is ne tetszene?! Az első évben sikerült év végén a dobogóra állni, ilyenkor nem szabad panaszkodni és tényleg nincs is miért.

 

Úgy tudom, hogy egy petíciót adtak be a nagy csapatok (Mäkinen, Stohl, Gassner, Baumschlager) is aláírt, de még nem tudok pontosat.

 

Vissza lesz építve N csoportos autóvá az Evo X-es.

 

Igen. A mérce fent van, ennél rosszabb helyen már nem szeretnénk végezni, csak előrébb.

Azt hogy milyen versenyen indulunk, még képlékeny.

Az idei évet még nem zárjuk le, a Szilveszter Rallye-n mindenképp elindulunk ezzel az autóval és utána pedig megpróbálunk év elején elmenni a havas Jaenner Rallye-ra. Baumschlägerrel beszéltünk, azt ígérte, nagy hó lesz 2015 első ERC futamán! :)

Az ír futamot néztem még ki a belga és korzikai mellett és talán még a Barumot be tudjuk iktatni.

 

Tárgyalási alapnak jó. Talán tudunk olyan ajtókat kinyitni, amiket nem tudtunk korábban. Ígéretek vannak. Nagyon sokat kell dolgoznunk.

 

:) Igen! December 22-én bővül a családunk, feleségemmel várjuk a kis Érdi Szofit.