Barta Attila felhívott, hogy lenne e kedvem jobb oldalról kipróbálni egy Porsche GT3 versenyautót. Lehet egy ilyenre nemet mondani?

Attila, vége a napnak, mondd, merre jártunk?
Brnoban voltunk, a szlovák Autoracing Club Bratislava tesztjén.
Itt lehetőség nyílt arra, hogy médiatámogatók, szponzorok beülhessenek az autóba és vihessem őket egy pár kört (az élményről lásd lentebb – a szerk.)
Sajnos az autóval voltak problémák és tényleg csak pár kört tudtunk menni. De remélem az érzés feledhetetlen, hogy milyen is egy Porsche GT3-as autóban az „élet”

Mesélj egy kicsit az autóról.
3800 ccm, 450 lóerős szívómotoros autó. Szűkítőkkel korlátozzák a belépő levegő mennyiségét, ezzel korlátozzák kicsit a teljesítményét.
Az FIA Grand Turismo bajnokságban indul az autó, a következő futam Isztambulban lesz.
Nagy reményeim vannak rá, hogy én leszek a második pilóta Miro Konopka mellett, aki a csapat tulajdonosa és egyben az első pilótája. Bízom benne, hogy hosszútávú céljaik lesznek velem.

Ez azt jelenti, hogy Neked nem kell ide pénzt hozni?
Igen!
Valamelyest egy csoda valósult meg ennél a csapatnál.
Igen nagy költségvetéssel dolgoznak, de gondolom ez látszik akár a kamiont, akár az autókat ha megnézed.
A csapat a világbajnokságban indul és én voltaképp pénz nélkül, csak az eredményeim alapján versenyezhetek.
Két feladatom van. A csapat színeiben jó időket teljesíteni és a verseny alatt minél jobban menni úgy, hogy az autót megóvjam a sérülésektől, a célba érés az elsődleges szempont.

A versenyek 3 órások, felesleges olyan kockázatos előzésekbe menni, hogy a verseny elején kiessen az ember.
Általában én kezdem a versenyt, a rajban a legnagyobb a tumultus, a legveszélyesebb része a versenynek.
A másik nehéz rész, amikor a pilóták már fáradnak, lankad a figyelmük, rengeteg a lekörözés. Ilyenkor is könnyen oda lehet tolni az autót egy ütközésbe…

Az idei évben eddig jól teljesítettem. A brnói 3 órás futamon harmadikok lettünk, volt egy másik futamunk, ahol ezüstért álltunk fel a dobogóra.

A nagy rivális másik szlovák csapat, akik most szintén itt vannak a teszten, ők mindig mögöttünk értek célba. Jövőre talán autóváltás is várható és úgy gondolom, hogy biztos a helyem a csapatban. Egyedül akkor szorulhatok ki, ha olyan pilóta érkezik, aki fizetni is tud, amellett, hogy jól szerepel.

Amikor ketten mentek egy autóval, akkor kinek a beállításai érvényesülnek?
Vannak bevált értékek, az egyik autó Uwe Alzen autója volt, a legtöbb pályához megadta a beállítási értékeket.
A szlovák csapat főszerelője már a negyedik szlovák csapat óta velem van, ismeri a képességeimet. Voltaképp Ő protezsált be az összes szlovák csapathoz és minimális beállításokat azért mindig találunk.

A magyar futamokon mivel indulsz?
Az utolsó hungaroringi futamon a szombati versenyt tudtam befejezni. Bódis Kálmán csapatában indultam. A cél az volt, hogy segítsem Őt a bajnoki cím megnyerésében, mutassam az autóját, ami egy új építésű. Ennek az autónak nincsen még eredménye, be kell bizonyítani, hogy mire képes, hogy utána bérbe lehessen adni. A tárgyalások jelen állása szerint az utolsó két októberi futamon is ezzel fogok indulni.

A bajnokságban nem tudok beleszólni, egy szintfelmérésnek jó nekem. Másrészt egy autót tesztelni, állítgatni nagy kihívás. Míg egy gyári csapatnál ezt nem tudod, hisz már minden pályára kész beállításaik vannak. Mentem VIP autóval a Porsche kupán, bármit kértem, ragaszkodtak az addig bevált beállításokhoz, nem éreztem, hogy fejlődtem volna az alatt a három nap alatt.
A Kálmánnál tudok próbálgatni, bármit kérek, a szerelők beállítják és jó érzés, mikor az időeredményeken is látszik ez…

Rally?
Jó kérdés.
Jelentős támogató nélkül ezt nem tudnám vállalni.
Amennyi pénzt ráköltök a magyar gyorsasági szereplésemre, ebből a minimális pénzből rallyban még az N csoportban sem tudnék részt venni és itt azért csak jóképességű Porschékkal versenyzem olyan pályákon, amiket ismerek és szeretek.
A másik dolog, hogy nagyon szeretem a test-test elleni küzdelmet, ami csak a pályaversenyzésben valósulhat meg.
Nem zárkózom el a rally elől, de mindenképp ajánlatnak kell történni, hogy visszatérjek.

Milyen futamok vannak még hátra a szezonból?
Az Isztambuli verseny után az autót elviszik Ázsiába és valószínű csak január végén tér vissza. Pontosan nem tudom melyik versenyekre nevezett ott a csapat, talán Dubai, Kína. Bízom benne, hogy én mehetek ott is majd az autóval.

Milyen volt a teszt? Mika Hakkinen is itt körözött mellettünk.
Jó érzés volt látni, hogy egy ilyen nagynevű pilóta is velünk együtt rója a köröket.
Igaz, hogy a két autót össze sem lehet hasonlítani és látható volt, hogy mennyire profi pilóta és csak csodálni lehetett azt a féktávot, amit a célegyenes végén vett…

Mika Hakkinennel egy pályán... Amikor hívott Attila, elõször azt hittem, elmegyünk egy tesztre, ahol majd Õ köröz, én pedig fotózni fogok... Aztán mikor odaértünk, látszott, hogy több ez annál, hisz nem csak a mi csapatunk, hanem többen is részt vesznek a brnói tesztnapon, amikor pedig elkezdték a GT3-as Porschéba csavarozni jobb oldalra is az ülést, akkor kezdtem elhinni, hogy itt talán tényleg még autózás is lehet belõle. Míg vártunk a sorunkra, néztük a többieket, természetesen a csúcstechnikát képviselõ 2005-ös DTM Mercedesek vitték a prímet. Hihetetlen az a technika, ami ott felvonultatott... Néhány héttel ezelõtt a Hungaroringen megcsodálhattunk két 2004-es Mercit, aki ott volt, tudja mirõl beszélek. Na azt kell megszorozni kettõvel és akkor kapjuk meg az idei fejlesztés ûrtechnikáját. Minden carbon és mûanyag vagy kemény fém. Ami számomra a leghihetetlenebb volt, hogy a féktárcsa felsõ pontja 3 centivel volt magasabban, mint a motorblokk legfelsõ pontja... (érdemes újraolvasni az elõzõ mondatot és értelmezni!) Mika egy valódi profi. Reggel 9 órától fél 1-ig ki sem szállt az autból, akkor is csak egy szolid pisi erejéig és újból vissza és rótta a köröket. Nem aprózták el, 15 körönként jött csak ki, akkor egy kicsit magyarázott, kicsit állítgattak a felfüggesztésen, a gumimérnök végigmérte mindnek a hõfokát (nem cseréltek gumit!) és újból csak köröztek, köröztek. Aztán eljött a mi idõnk is, Attila felvette a sisakot és a HANS-t, és szólt, vegyek sisakot és üljek én is be. Váratlanul ért, a telefont, fényképezõgépet alig tudtam valaki kezébe nyomni és már húzogattam is magamra a 3 collos övet. Érdekes volt, hogy Attila aznap egy métert nem ment még az autóval, mégis magabiztosan vettük már az elsõ féktávot is, bár még éreztem, hogy teszteli a gumik állapotát, de azért már ez sem volt rossz. Még sosem autóztam a brnói pályán, elõtte kérdeztem a pilótámat, hogy mihez hasonlít. Azt mondta, technikás pálya, inkább motorosoknak való (bár nekik hosszú az 5 kilométer), sok a döntögetõs szûk kanyar, és ami nagyon élvezetes, nagyon sok a szintkülönbség. Elsõre kicsit félelmetes, mikor egy dombra felfelé után egy visszafordítóban találja magát az ember, de Attila, elmondása szerint, többet ment már ezen a pályán, mint a mi Hungaroringünkön, képben volt a nyomvonallal kapcsolatban. Az elsõ felvezetõ kör után mentünk egy tényleg éleset. Érdekes az érzés. Tagadhatatlan a 450 lóerõ, a hatalmas fékek, mégis a széles út miatt ez kicsit tompul. Elképzeltem, milyen lehet, mikor a célegyenesbe, ahova 240-el érkezünk, a széles úton egyszerre 3-an próbálnak egymás mellett elfordulni. Belegondolni is borzongató. Látni való volt és érzõdött is, hogy ez a Porsche valóban arra van építve, hogy három órán keresztül lehessen vele magas fordulaton (8600) autózni, váltogatni, fékezni nagyokat. Igazából nem is lehet rallyautóval, WRC-vel összehasonlítani, hiszen míg a WRC egy brutális, makrancos, szûk pályán jól forduló autó, addig ez a Porsche egy megbízható, állhatatosan gyors versenyautó. Aztán miközben a levezetõ kört mentük, arra gondoltam, valahol itt köröz elõttünk, mögöttünk Mika Hakkinen. Nem elõzött le... :) Nem bírt megelõzni... :):) Köszönöm Attila a lehetõséget!!!