Kőváry Barnával a repülőtérre indulás előtt beszélgettünk...

A kis Trabant vízreszállt…
Másfél hónappal ezelőtt hajóra tettük és elhajózott az Amerikai Egyesült Államok felé, és természetesen már meg is érkezett, mi pedig megyünk utána repülővel.
Londonból egyenesen Houstonba repülőnk, ahol természetesen nem fogjuk kihagyni az elhíresült 'Hello Houston, we have a problem' mondatot. Igaz, remélhetőleg mi nem veszítjük el a Holdra szállás lehetőségét, mert ez nincs is tervben.

Adott a kérdés: mi a jófenét kerestek Ti ott??
Részt veszünk egy öt államon átívelő PowerTour nevű rendezvényen, ami a nevéből kiindulva amerikai erősautókról szól. Minden este a nagy városokban összegyűlnek a helyi erősségek és nagy parkolókban, nagy placcokkon dübörögtetik a V8-asokat az amerikai Hot Road magazin szervezésében. Erre a megmozdulásra visszük ki a kis csibesárgát, és ennek a túrának a végén június 7-én a charlotte-i NASCAR pályán megyünk egy kört a Trabanttal.

Az amerikai Nascar sorozatban van egy Greg Biffle nevű nagyon népszerű versenyző, aki szintén együttműködik a Vörös Kereszttel (minden második versenyen hatalmas vöröskereszt reklámokkal megy) és nagyon bízom benne, hogy össze tudjuk hozni, hogy Ő menjen a Trabival, én pedig az Ő #16 Fordjával.

Monte Carlo után azt gondoltuk, hogy vége a Trabizásnak. Aztán jött egy Historic Mecsek Rallye győzelem. Igaz, hogy egyedül voltunk a kategóriánkban, de az győzelem volt, most pedig eljut Amerikába…

Ez a Trabi a Montéra készült el, és ha jól számolom, elmondhatjuk, hogy többet utazott hajón, mint amennyi versenykilométer van benne…
:) Az biztos, hogy ment egy darabig a hajóban…
Az tündéri volt, hogy a bepakoláskor (egy német, VW különhajón utazott), szóval amikor felrakták őket a hajóra, akkor a sok Porschét, Volkswagent le kellett takarni, Őt pedig nem, mert a só nem marja… :)
A hajó kapitánya egy vén német róka volt és kifejezetten kérte, hogy had álljon ő fel az autóval a hajóra, hiszen kuriózum ez neki és még emlékszik arra, hogy volt ilyen és tényleg szeretné, ha ő állhatna fel vele. Mondtuk, hogy persze, és amikor megkérdezte, hogy hogyan kell beindítani, ott egy kicsit kikerekedett a szeme, pedig csak elmagyaráztuk, hogy: 'Nyisd ki a benzincsapot, húzd ki a szivatót, adjál rá gyújtást, nyomd meg a gombot! Ha nem indul be a harmadik főtengely fordulatra, akkor kezd az egészet elölről, de akkor már visszatolt szivatóval és padlógázzal, mert lelke van és valószínűleg túletetted…' De javasoltam neki, hogy sokkal jobban járnak, ha feltolják. Makacs kapitány volt és a kis Trabi megszerette, segített neki, sikerült felállnia vele.

Áthajózta a nagy büdös kékséget és már texasi rendszámmal rendelkezik…
Egy kicsit más dimenzió ott a regisztráció… Nagyságrendileg 7 dollárba került a papírozása… Az illetékbélyeg még plusz 8 dollár lett volna, de azt elengedték. Nincs hiszti, nincs regadó, nincs bevizsgálás, eredetiségvizsgálat… Számok egyeznek? Matuzsálem? Oldtimer? Köszönjük, mehet, benne van a rendszerbe.
Hufnágel Pisti barátunk intézte a dolgait, akinek van egy Barkasa és egy Wartburgja kint. Áááá, nem őrült… csak egy kicsit. Mondjuk úgy, hogy kelet-európai blokk gyűjtő. Ő az egész túránk kontaktja.
Szóval Hufnágel barátunk trélerrel húzgálja és megőrülnek érte a kinti népek.

Kicsit izgulok az Emigration Office-on való átjutástól. Elvileg elég komoly nyomaték kártyám van a vörös kereszt meghívásával, de miután ismerjük a fizimiskámat, valószínűleg tartom, hogy összeakadok valami indiai, vagy pakisztáni, már Amerikában született Officerrel, aki ki fog venni a sorból, elbeszélget velem, lehet, hogy részleges testüregvizsgálatnak vet alá, de ezt egy 16 órás repülőút előz meg úgy, hogy nem gyújthatok rá…

Az biztos, hogy most ott Kalasnyikovot nem fognak a torkodba dugni, mint ahogy korábban néhány, keletebbre lévő határon tették…
Ezen most nem izgulok :)
Félretéve a hülyeséget, nagy dolognak tartom, hogy a kis Trabi épségben, egészségben kiért. Eljutottunk oda, hogy az európai és az amerikai Vöröskereszt között ilyen kapcsolat van, hogy egy nagy sztár, mert a Nascar versenyzők kint ünnepelt sztárok, szóval hogy egy ilyen nagy sztár is teljesen pozitívan áll a kérdéshez. A Nascar fellegvárába megyünk, ahol 1959-ben indult az első futam, szóval Charlotte-ban végig fog menni a 26 lóerős Trabi. Külön kérték, hogy a Monte specifikációval vigyük ki.

Azért majd hallunk Rólad, ugye?
Természetesen! Felkészültünk kamerákkal, fényképezőgépekkel és természetesen csinálunk egy Road Movie-t az útról, ami majd a Félelem Nélkül… későbbi adásában megy le.

Fura, hogy eddig olyan helyeken jártam főként, ahol nehéz volt a kommunikáció, nem hogy internet, de áram sem volt, gondolok itt például a Bamakos túránkra Badár Sanyival, de Ázsiában sem volt minden sarkon McDrive, free wifivel…
Erre most olyan helyre keveredünk, ahol az űrrepülőket indítják…
Megpróbáljuk a facebook-on folyamatosan tájékoztatni az érdeklődőket.

Autókázni fogunk bő 2000 mérföldet. Nem lesz leányálom.
Sokat köszönhetek Muczán Gábornak, a Trabant-Wartburg Klub vezetője, aki a szervezésben nagyon komoly szerepet vállalt, és természetesen Czene Zoliékat is meg kell említenem, akik megépítették az autót. Fűt, zenél világít és rendetteremtettem… tökéletesen működik kint is és nem hiszik el, hogy a motortérben amit látnak, az a motor és a váltó… És hogy sor 2… :) nem V8, meg V12.

És tényleg az a terv, hogy a Nascar pályán menjen egy kört a Trabi?
Abszolút! Sajnos azt kevesen tudják, hogy majdnem 45fokos lejtése van a pályának. Egyáltalán felmegy-e a palánkig? Fel tud e gyorsulni annyira, hogy a palánkig eljusson?? Ha máshogy nem, keresztben felcsapatok vele, lesz ami lesz… Persze benne van a dologban, hogy én pedig szeretném kipróbálni Greg Biffle autóját… :P

Nem gyenge autók… Nem lehet elvenni a gázt, ha rumliba keveredsz… Persze én nem a versenyben szeretnék menni. Csak szeretném megérezni az ízét. És persze kíváncsi leszek Greg arcára, amikor egyesből kettesbe vált a trabival és rám néz, hogy most akkor mi történt? :) Báttyja, ennyi! :)

Merre mentek még ezen kívül?
Rettenetesen sűrű a program! Elvis szülőházától a 66-os útig a Trabival… azt gondolom ezt sosem hittem volna el korábban és most is csak majd ha már túl vagyunk rajta, akkor merem elhinni. Mindenképp egy pont lesz az i-re a húsz éves versenyzői pályafutásom után.
És az együttműködés keretében a kis Trabi kint marad a Nascar múzeumban, a Vöröskeresztes együttműködés szimbólumaként…
Ott van jó helyen, mert akkor már többet nem fogom tudni bántani.

UPDATE: 2013.05.23. 13:56
Elhaló hangon hívott Barna:
'Tesó, itt vagyok a Lillaakác közben... legalábbis olyan a környezet.
20 órás repülőút után megérkeztünk szerencsésen, persze volt benne letartóztatás (nem lehet kibírni 20 órán keresztül cigi nélkül...), ilyenek, de most már itt vagyunk.
A Trabi bent áll egy garázsban, mellette egy Henry Ford T-modell!! Érted miről beszélek? :)
Becsempésztünk egy Wartburg felnit és egy Trabant turbina lapátot, nem volt egyszerű, de megoldottuk. Jelentkezek még!'