Szabó Gergőék októbere meglehetősen mozgalmasra sikeredett. A csapat idén a hazai pályákon csak vendégségben van: a román bajnokságban versenyez. A nyirádi verseny azonban kivétel volt, mert - ahogy elmondta -, ez az egyik kedvenc versenye, és Magyarország legjobb murvaversenye - így nem hagyhatta ki. De az elmúlt hétvégén kipipálhatták az utolsó romániai futamot is… De erről majd meséljen Gergő.

- Mindig azon lovagoltam, valahányszor beszéltünk, hogy mikor versenyzel újra Magyarországon és magyar pályákon. Ez most Nyirádon végre így volt. Milyen volt újra itthon versenyezni?
- Nagyon jó volt, nagyon élveztük, bár az eleje egy kicsit nehezen indult. Problémáink voltak a hajtással: csak hátsókerék hajtású volt az első szervizparkig az autó. Ott kiküszöböltük, és utána nagyon élveztük a hátralévőket. Mondhatom, hogy jó volt újra itthon is versenyezni. Nyirád egyébként a kedvenc pályáim közé tartozik, és úgy gondolom, hogy ez a legjobb murvás verseny is Magyarországon, úgyhogy csak jót tudok mondani.

- Hogy fogadtak a nézők és a versenytársak?
- Az az igazság, hogy kint is nagyon sok magyar van Erdélyben. De szomorúan láttam itthon, hogy nagyon kevés néző volt. A versenytársakban is nyilván benne volt a kérdés, hogy mennyire tudok majd gyors lenni, de bennem is. Abszolút jó, kellemes volt velük a viszony és az egész hangulata is a versenynek, minden szempontból jól éreztük magunkat. Sőt, azt vettem észre, hogy az N-es hazai mezőny mennyit erősödött tavaly óta: akkor voltunk talán 3-4-en, akikre azt mondtam, hogy tudna versenyt nyerni, most pedig van legalább 7-8 ember is a csoportban, akik, ha jól jön ki a lépés, tudnak versenyt nyerni. Lásd a Balázs Öcsit, aki az utolsó gyorson megforgott egyszer és azzal a pár másodperc kieséssel egyből három hellyel került hátrébb.

- Most, hogy szóbahoztad az N-es mezőnyt, te látsz abban fantáziát, hogy nem lesznek jövőre WRC-k és az N-es autók lesznek úgymond a top-kategória?
- Én abszolút igen, hiszen ilyen bajnokságban versenyzem most is. Nem gondolom azt, hogy ettől még kevesebb néző lenne, mert most is nagyon kevés néző volt ezen a versenyen is. Úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb csaták alakulhatnak ki, mint ha adott esetben évről-évre 2-3 ember az, aki olyan technikát tud felvonultatni WRC-ben is, vagy aki mögött olyan háttér van, úgy bajnokságot nyerni unalmas. Szerintem sokkal jobb, ha van 20-25 ember.

- Ha így lesz jövőre, akkor elindulsz itthon?
- Nem fogok itthon indulni, mert a román csapatommal megbeszéltük már 2009-et. Számítanak ránk jövőre is, ott vannak a támogatóink, ott a csapatom, akik segítik a versenyzésemet, ezért nem is nagyon kerestem Magyarországra szponzorokat, azok pedig nem jellemző, hogy házhoz jönnének… Elég nekem az a 8 verseny egy évben, de 1-2 versenyen esetleg elindulunk Magyarországon, úgy ahogy tettük idáig is.

- Most kategória harmadik lettél. Amikor beneveztél a versenyre, akkor ide vártad magad?
- Nem, szerettem volna egy kicsit előrébb végezni, de a történtek ismeretében abszolút nem vagyok csalódott. Belekalkulálva a kis problémánkat, azt hiszem, hogy ott lehettünk volna az elejében is. Mondjuk az Asi nagyon gyors volt és őt tényleg nehéz lesz megverni bárkinek.

- Szerinted mitől ilyen gyors Asi?
- Fogalmam sincs. Úgy érzem, hogy ő foglalkozik a legtöbbet a mezőnyben ezzel a sporttal, ez az élete. Iszonyú sokat tesztel, iszonyú sokat tréningezik. Nagyon precízen írja fel a pályákat, más itinert is használ, állandóan fejlesztgetnek. Ettől mindenképpen gyors, viszont szemre rossz nézni, ahogy megy… A nézőknek annyira talán nem tetszik, de az tény, hogy nagyon gyors és eredményes.

- Viszont nem csak ez a feladat várt rád, rátok ebben a hónapban: megvolt az utolsó romániai futamotok, ahol meg kellett tartani a második helyet...
- Így van, és amiért mentünk, azt megcsináltuk. Szerettük volna megtartania második helyünket, és ez sikerült is, és ez a lényeg. Nagyon jól működött a csapat egész évben, és nagyon kiegyensúlyozottan tudtunk menni mind a nyolc versenyen. Mindannyiszor célba értünk, úgyhogy összességében nagyon örülünk.

- Hogy ment a verseny?
- Ez az utolsó futam egy nagyon jó kis verseny volt, ahol elég lett volna egy hatodik hely is ahhoz, hogy miénk maradjon az ezüst. Ezt szerencsére sikerült a verseny alatt elfelejteni, mert sokkal jobb úgy menni, ha nem a következményekkel kell foglalkozni az autóban.
A verseny folyamán bemelegedtünk, és nagyon jó kis csatákat tudtunk vívni. Az első nap végén harmadik helyen álltunk fél másodperccel. Másnap voltak apróbb gondjaink, amik miatt veszítettünk egy kicsit, de a verseny végére bele tudtunk húzni, és bár csak az utolsó gyorson dőlt el, de végülis harmadikak lettünk. Ez önmagában sem rossz, de a végelszámolást tekintve pedig egyszerűen tökéletes volt.

- Milyen műszaki problémátok volt?
- Egy olajnyomó cső eldurrant, és először azt hittem, hogy kigyulladt az autó, mert a kipufogóra folyt az olaj. Füst volt kint is, bent is, az utat sem láttam, úgyhogy ott elég sok időt vesztettünk. Még két gyorsot tulajdonképpen hajtás nélkül kellett autóznom, aztán kiderült, hogy az első diffink ment tönkre, és amiatt durrant el az a cső. De aztán sikerült a szervizben orvosolni, és az utolsó körben vissza tudtuk szerezni a harmadik helyet.

- Összességében mondhatjuk, hogy nem bántad meg, hogy kimentél versenyezni?
- Abszolút nem, sőt, már dolgozunk a jövő éven, hogy tudjunk menni ugyanígy, végig a román bajnokságban. Ez a célunk jövőre is.

- Letetted a kesztyűidet 2008-ra, vagy vár még valami?
- Idénre letettem, de a következő szezont korán, már februárban szeretnénk elkezdeni: Norvégiában egy VB-n vagy egy PWRC futamon szeretnénk indulni. Régi nagy álmom volt egy igazi, komoly, havas verseny, és ez annak néz ki. Talán még egy Mikulás Rallye, de ez még nem biztos. Ha odajutunk, elválik.