Nem úszták meg kisebb-nagyobb kalandok nélkül Maticsék sem a Bükfürdő Rallye-t, de a végeredménnyel szinte már majdnem elégedettek. Továbbra is hiányzik a verseny előtti tesztelés, hiszen ezúttal az utolsó gyorsasági szakaszra melegedtek bele ebbe a „versenyzősdibe”, akkor viszont már jött a szívdobogás és a rallye-feeling!
Miska mesélt mindezekről.

Mit hozott számotokra a Bükfürdő Rallye?
Egy abszolút hetedik és egy kategória negyedik helyet!

Hogyan jutottatok idáig?
Hosszú-hosszú rögös úton! :-)

Azt hittem sáros úton...
Az is volt persze, de hogy komolyra fordítsam a szót, úgy gondolom idén a legjobban szervezett és a számunkra is legjobban sikerült versenyen vagyunk túl. Mind a pályák jók voltak, mind a rendezés tökéletes volt és talán egy kicsit kiélezettebb is volt a harc, mint a korábbi versenyeken. Nem voltak akkora időkülönbségek, hiszen például az első gyorsasági után az első 10 helyezett 10 másodpercen belül volt.

Gyönyörűen autóztál a prológon!
Kaptunk is egy kupát a mutatványért, vagyis azért, mert a harmadik leggyorsabbként teljesítettük. Nem egy rossz megoldás egyébként, de én tempósabb pályát alakítottam volna ki, és ezáltal talán még látványosabb lehetett volna, mert nekem most úgy tűnt, hogy elég szűkre voltak téve a gumik. Jó lett volna jó lendületesen ellöttyinteni egy nyújtottabb, szellősebb pályán az autót, és talán az eső is belerondított kicsit a játékba, de nem volt rossz, jó kis hajtásnyúzó parádé volt ez. Talán néhány párosnak bonyolult volt ez, mert amennyire én láttam eléggé össze-vissza ment a mezőny, eltévedtek, rossz helyről fordultak... hogy ez a komolytalanság eredménye volt-e, vagy valami más, az már mindegy!

Szombaton nehezen ébredtél?
Tőlem elvárható módon valóban elég alvósan ment az első gyorsasági szakasz, sőt talán még a második is. Nem is biztos, hogy a nehezen ébredés a hiba oka, hanem sokkal inkább az, amit nem győzök hangsúlyozni, hogy "a teszt, a teszt, a teszt!"… ami szokás szerint megint elmaradt. Azon az 500 méteren a rajt előtt nem sikerült belakni az autót, és bár túl lassan az elején sem mentünk, inkább csak kalandosan, veszélyesen. Végül is, én jól éreztem magam, csak nem volt elég gyors, mert amikor ároktól árokig megyek, az úgy jellemzően az idő rovására szokott menni.

Volt egy korai rajtolásod is...
Igen, marha nagy buzgóságomban elkövettem egy ilyet is. A gyorsaságin leesett az eső, és néztem az előttem rajtolókat, mindenki ott kapartatott a rajtban, így gondoltam, hogy majd én elindulok 59-kor és akkor pont egészkor - vagy utána - fogok átmenni a fotocellán... na, hozzá kell tennem, hogy az autó még soha nem rajtolt el így! Meg sem fordult a kerék alatta és már kilőtt a rajtból, úgyhogy már ekkor rögtön tudtam, hogy korai rajtom van és az egész gyorson ezzel foglalkoztam, hogy "nesze neked hülyegyerek, 10 másodperc!" :-)

Másnap?
Az volt a cél, hogy megpróbálunk pontosabban menni, de mindjárt a legelső gyors legelső féktávján túlcsúsztam... vagyis hát nem fért volna be, így ráhúztam a kéziféket, hogy ne orral menjünk be a bozótosba, mert az meg már milyen égő, így inkább lapjával csúsztunk be. Nem volt rossz az a féktáv sem, csak éppen azt nem kalkuláltam bele, hogy hideg még a fék. A második napon folyamatosan gyorsultunk, így azt mondhatom, hogy én akkor lettem volna boldog, ha az utolsó gyorsaságin kezdődik a verseny, mert akkorra sikerült belemelegednem ebbe az egészbe, addigra már ott volt bennem a kellőt tapasztalat a megtett kilométerek alapján, ott már torkomban dobogott a szívem, megvolt már a verseny-feeling bennem is!

Elégedettek vagytok a végeredménnyel?
Elégedettebbek, mint a korábbiakkal, de elégedettek még midig nem vagyunk. Ha fél perccel gyorsabb lettem volna, akkor már talán súrolná azt a határt, amire azt mondhatnánk, hogy "elégedett".

Mi lesz Veszprémben?
Most olyat csináltam, amilyet még soha! A kocsim már össze van rakva a következő versenyre… tesztalkatrészekkel!!!

Csak nem?
De-de! :-) Most ha törik, ha szakad, én tesztelni fogok!

Az elkövetkezendő 3 hétben, vagy ettől azért kisebb időintervallumot tűztél ki célul?
Annak is örülök, ha 4 órát tudok szakítani rá, de most tényleg nagyon eltökélten állok a dologhoz, azért is lett így összerakva - tesztalkatrészekkel - az autó. Most Bükfürdőn is nagyon-nagyon éreztük a teszt hiányát, első nap nagyon sokat állítgattunk az autón, és gondolom, hogy ez is befolyásolta, hogy másnap tudtunk gyorsulni. Most már csak egy tesztpályát kell találnunk hozzá, aztán kitalálni, hogy mikor lesz rá időnk! :-) Most már tényleg csak rajtam múlik, hogy sikerüljön jól beállítani a kocsit a következő futamra és igazán gyorsak tudjunk lenni!

Van még valami, amiről szívesen beszélnél?
Markó Tibit megdicsértem már, és tényleg meg is érdemli, mert ő legalább foglalkozott velünk, nem úgy, mint a többi! Nem úgy állt hozzánk, hogy "na, fizesd be a nevezési díjat, menjél két gyorsot és legjobb lenne, ha inkább hazamennél, mert csak a nyűg van veled". Jó dolog ez a kocsimosás is, legalább nem nyakig sárosan érkezünk a szervizbe, és nem abban kell turkálnia a szerelőnek és erre pazarolni a szervizidőt, hogy a csapat mossa le. Volt még nagyon sok apróság, ami jól esett, amiből látszott, hogy itt valóban számítunk valamit! Reméljük a többi rendező is látta, hogy hogyan is zajlott ez a Bükfürdő Rallye, és talán-talán még tanultak is belőle valamit!

a csapat támogatói