Rongits Attila és Hannus László holtversenyben a 3-as kategória második helyén érkezett a 41.Kassa Rally-ra.

Nem találkoztunk a célban…

Sajnos hoztunk egy rossz döntést. Megpróbáltunk lemenni egy defektes kerékkel a célig, de hosszú volt a gyors és nem bírta ki.

 

Persze! Továbbra is fenntartom, hogy ezek igazi jó ralipályák. Talán még a magyarországi pályáknál is technikásabbak és továbbra is a kedvenceim közé tartoznak.

Néhány helyen az út minősége nem érte el a megfelelő szintet. Gondolok itt a nagy kátyúkra, amik a defektet is okozták, de ennek ellenére egy jó versenynek tartom a Kassa Rally-t.

 

Első nap hellyel-közzel meg voltam elégedve a tempónkkal. Volt olyan szakasz, ami nem tetszett annyira, azon nem is szerepeltünk olyan jól. Harmadiknak fordultunk a kategóriában.

 

A másnapi pályák talán még jobban tetszettek. Mindjárt az első gyorsaságin sikerült feljönnünk a második helyre. Ez egy plusz lendület adott és a következő szakaszon sikerült első időt autóznunk a kategóriánkban. 

A jó kezdet után jött a feketeleves… Még rá akartam tenni egy lapáttal, hiszen annyira élveztem a versenyzést. Az a bosszantó, hogy nem ütöttem meg az autót sehol, ennek ellenére kaptunk egy lassú defektet. Ez a huszonnégy kilométeres szakasz első harmadában volt. Azt gondoltuk, hogy kibírja a végégig és nem kapunk annyit a többiektől, ha lejövünk vele, mintha megállnánk kereket cserélni.

Ez rossz döntés volt. Nagyon hosszú szakasz volt még hátra és a vége előtt 3-4 kilométerrel teljesen szétszakadt a felni, szétütött mindent, amit lehetett. Elment a fékünk, és a végére még be is estünk, mert nem tudtunk fék nélkül befordulni egy kanyarba. Ezzel megpecsételődött a sorsunk és szomorúan kellett tudomásul vennünk, hogy ennek a versenynek itt vége.

Megvártuk a mezőnyt, míg lemegy mindenki. Több, mint három órát vártunk a szárnyaszegett autónk mellett az erdőben, ilyenre is régen volt példa. Ezalatt átértékeltük a dolgot és megállapítottuk, hogy ezt csak magunknak köszönhetjük. Meg kellett volna állni, ki kellett volna cserélni a kereket és akár még negyediknek is beérhettünk volna…

 

Úgy kezdtük a versenyt, hogy pontversenyben voltunk a Matics Misivel. Ahelyett, hogy megléptünk volna tőle egy kicsit, helyette ő lépett meg tőlünk nagyon. Ennek ellenére megpróbálunk az utolsó bajnoki futamon is ugyanolyan lendülettel autózni. Meglátjuk, hogy mi lesz. Nem adjuk fel a reményt, továbbra is szeretnénk küzdeni a második helyért.

 

Igen! Szeretnénk egy jóízűt versenyezni, ahol a mostani fiaskót ki tudjuk autózni magunkból. Remélem ott már nagyobb szerencsénk lesz. Egy nagyon színvonalas verseny, nagyon technikás pályákkal. Közel dupla kilométert kell autóznunk, mint egy hazai futamon. A lecke fel van adva, próbáljuk elfelejteni a hibánkat és teljesen a Barumra összpontosítani és a ott lehető legjobban teljesíteni!