Hideg Krisztián Kerék István navigálása mellett a második ERC futamát teljesítette Lettországban. A kaposvári pilóta nem volt teljesen elégedett:

Teljesen új volt számotokra ez a verseny. Hogy tetszettek a pályák?

Itthon megnéztünk belső felvételeket, akkor egyszerűnek tűnt. Aztán mikor odaértünk, akkor rájöttünk, hogy nagyon bonyolult pályák, az ’egyszer felírod - egyszer leellenőrzöd’-ből nem lett igazán jó az itinerünk. Ha ugyanazok lettek volna az időjárási viszonyok, akkor nem lett volna gond. A versenyre teljesen megváltoztak a körülmények. A korábbi tökéletes, hó borította jeges szakaszokból szombatra latyak, vasárnapra igai baltikumi hószakadás esett ránk és Rád is.

 

Sokkal többet vártam ettől a versenytől. Élményben mindenképp.

De ahogy korábban is, most is Keleten a helyzet változatlan.

 

1.1-es turbónyomással… Ez csak másnap reggel derült ki, amikor leloggoltuk a Mitsubishi computerét. Nekem nem tűnt fel, hogy gyengébb az autó, pedig 50-60 lóerő hiyánzott. Ezt én is észre vehettem volna. Nem ültem benne a Jänner óta. Utolsó pillanatban lett kész, elvittük futómű állításra. Otthon megnéztük, ott még meg volt a maximális turbónyomás. Érthetetlen számomra. Amire a tesztre odaértünk, addigra egy csatlakozóról lecsúszott a vezeték. Vagy a gépátvételen csúszott le, vagy lehúzta valaki. Ezt már sosem tudjuk meg.

 

Emiatt nagy köszönettel tartozunk Neked is… Ott álltál, végigfotóztad a rajthelyválasztót és látod, hogy nem vagyunk ott, de nem dobtál ránk egy SMS-t…

 

Elkerülte a figyelmünket. Azt hittük, hogy majd a rajceremónián lesz. Kicsit jobban oda kell figyelnünk a dolgokra.

Nagyon nagy hendikep volt elöl menni, az már egyszer biztos. Jobb lett volna kizáratni magunkat a kvalifikációról, mint Duduék és akkor kaptunk volna mi is egy nagy büntetést, hogy hátrébb megyünk, az összkerekesek végén.

 

Keleten a helyzet változatlan. Sok furcsaság volt ezen a futamon.

 

Folyamatosan jöttetek föl. A második körben, mikor már nem kellett takarítani, elfogadható időket írtak a nevetek mellé.
Amikor az első három gyorson kapsz 3 és fél percet a kategóriától, akkor szar érzés látni azt, hogy a végén másfél perccel mennek már csak előtted. Ez van. Verebek voltunk. Hibáztunk és a körülöttünk lévő emberek is.

 

A negyedik gyorstól már jót tudtunk autózni, az rendben volt. Az ötödik szakaszon ránk szakadt egy hóvihar, a sötétben ez életveszélyes volt. Így alakult ki a kategória 7.helye az első nap végére. Innét kellett  feljönnünk.

 

A turbónyomás sem volt a legjobb. Elsőnek menni és 60 lóerővel kevesebb volt a kocsink a kelleténél. Ezzel a két dologgal már nem tudtunk mit kezdeni.

 

Ha csak a másnapot nézzük csak, akkor egy kategória 3. idővel kezdtünk, aztán negyedik-ötödik időket autóztunk. A helyiek nagyon képben voltak, főleg ez a Plangi srác. Ott valami nagyon nem volt oké, vagy nagyon oké volt.

 

Már volt rendes turbónyomásunk vasárnapra, nem nekünk kellett takarítanunk, de már nagyon csak a Kabacinski volt előttünk látótávolságon belül, őt meg is előztük, Duduék több, mint két percre voltak. Arra már nem volt esélyünk, hogy őket elkapjuk, nem is kellett kiautóznunk magunkat. Még így is elég jó időket tudtunk menni.

Igazából ezek már csak itthon derültek ki, amikor elkezdtem elemezni a versenyt. Ott el voltunk keseredve, de nem volt ez annyira rossz. Nem vagyunk annyira esélytelenek, mint ahogy ezt a verseny mutatta. Sikerült jól alkalmazkodni a versenyhez.

 

A Jänneren összetörtük, ezért sem tudtunk most menni a futam előtt az autóval. De szerintem az ír futam előtt sem tesztelünk. 15 éve versenyzek már Mitsubishivel. Nincs rajta mit tesztelni. Nem a teszt hiánya volt ezen a versenyen sem a probléma forrása.