Lovász Pali először indult Kürti Tamással. A páros kék autója mellett senki sem ment el szó nélkül. Eger után beszéltünk Palival:

Pár szó először erről a néptánc együttesről… Már tavaly is ilyen kirívó virágos volt a kocsitok, most valami új fejlesztés az idei? 

Igen, ez már Evo2. Én eléggé magyar érzelmű fiú vagyok, így ezeket a motívumokat nagyon szeretem. Azt gondolom, hogy ezzel elég egyedit is sikerült csinálnunk, a sok csíkok, karcok és pöttyük között. De úgy vettem észre, hogy az autónk a nézőknek is 90%-ban nagyon tetszik, és érdeklődnek is a sztori után. 

 

Most már tetszik, végre kezd összeállni az autó, mivel az előző években nagyon kevés időnk volt foglalkozni vele. De most jobban rendeződtek az ügyek, a kocsi, a csapat, és a tesztek. Az a tervünk, hogy idén sokkal többet megyünk, és megpróbálunk fejlődni, mert ez elmúlt években inkább visszafelé lépdeltünk. 

 

Igen sajnos, és már rég éreztem magam ilyen jól versenyautóban, mint most. Talán még nem is volt ilyen élményem az első osztályban, és most a csapat is teljesen felszabadult volt. Végre oda tudtunk figyelni arra, hogy próbáljunk meg gyorsulni. A tizenkilenc N-es autó között az ötödik helyet már a verseny előtt is aláírtam volna. Igaz, az eleje az nagyon messze van, de a többiek gyorsonként 4-5 másodpercre vannak, és azt még meg is bírjuk csipegetni. Tomival most először mentünk, még az is új, de jól működtünk együtt, és nagyon jól éreztük magunkat. 

 

Jó volt ez a verseny, bár a végén két kis hibát csináltunk; megforogtunk, és egy korai rajt. Végig harcoltunk a Maruzsival és Maricsekkel, majd a végén a tíz másodperces büntetésünkkel elénk került mindenki. De jó volt, mert folyamatosan tudtunk fejlődni. 

 

Néztem már, és bár nem nagyon van rá okom, de szeretem.  Egy napos tesztet tervezünk a verseny előtt, melyen 150-200 kilométer a terv, mert azt gondolom, hogy ennyi kell, ha labdába akarunk rúgni. Csak szép lehetsz, de okos nem, ha a dolgokat nem csinálod rendesen!