A suliban biztos mindenki imádta, amikor lyukas órája volt: lehetett kártyázni a padon, udvarolni a mögöttünk ülő szőkének, vagy nyugodtan elbújni a WC-ben és elszívni egy tiltott cigit... Na, ha azok a lyukas órák egy pörgős raliversenyen történnek, már kevésbé izgalmasak - bár zsugázni és udvarolni ezekben a szünetekben is lehet.
Ennyi állásra már régóta nem emlékszem a rali-túra történetében, de mielőtt mindenki azt gondolja, hogy le akarom húzni a szervezőket, már most szólok: minden szünetnek oka volt - és ezt később mindenki be fogja látni.

De ne rohanjuk előre!
Az egész egy verőfényes szombaton kezdődött, Esztergomban. A GREPTON Rali-Túra Bajnokság második futamára, a IX. HumanoIT Rallye-ra érkezett a városba, és a környékén futó két igen nevezetes gyorsra: a majdnem tíz kilométeres Bajna-Lábatlan, valamint a kicsivel több, mint 7 kilométeres Bikol-Tardos szakaszokra.

Vasárnap reggel még meglehetősen hidegre állt az idő, helyenként még az eső is ráijesztett a mezőnyre, de szerencsére hamar kisütött a nap, és "üzemi hőmérsékletűre" melegedett az aszfalt, és indulhatott a rajt. Zökkenőmentesen is ment a mezőny - de csak a 3-as rajtszámú Schweizer Dániel-Vadász Sándor párosig, akik nagyjából a bajnai gyors feléig jutottak, ott ugyanis egy lassítóban besokalltak. Elkapták a középső gumisort, ami megdobta őket, és a fák között landoltak - az autó eleje nélkül. A totálkáros autót a rescue segítette ki a bajból - egy kis állásért cserébe. Amikor újra rajtoltak a versenyzők, akkor sem tartott sokáig a percenkénti száguldás: a Barna-Pannuska pároson az első lassító fogott ki: az utolsó sor dobta meg őket, a jobb első gumijuk felakadt a lassítón, ami keresztbeforgatta az autót. Végül a lassító utáni gödrös részbe került a VFTS, majd egy fán állt meg. A tempóról sokat elárul, hogy a jobb oldali ülés meghajlott, a kardánbox teljesen összenyomódott, de úgy, hogy az üresbe tett autó mellett sem forogtak a hátsó kerekek vontatás közben és az autó jobb eleje pedig totálkáros lett. Ez újabb állást eredményezett, de utána sem indult meg a verseny, ugyanis az előző páros után rajtoló, Bíró-Bíró testvérpár Opel Astrájukkal a Bogdán-kanyar utáni hidas dobbantót nem tisztelték meg eléggé, ennek az lett a vége, hogy kidobódtak útról, és a füvön, egy fa mellett álltak meg. Nekik sem történt bajuk, így az első kör valóban személyi sérülés nélkül zajlott. Amire senki nem gondolt, hogy veszélyes lesz: a táv közepe felé, egy belső íves gumis kanyar is sokakat megtréfált - mármint azt, aki nem vette elég komolyan: így járt a Lacházi-Kukucska páros is, mert 2105-ösükkel az árokban kötöttek ki. Ők is rossz helyen maradtak ott, és őket is a rescue csapata segítette ki - így összesen 45 perc állást eredményezett a mezőnynek.

Hogy ezt a hátrányt kissé behozzák, a második, időben induló, Bikol-Tardos szakaszon az egy helyett két percre rajtolt a mezőny. Ez a gyors egyébként egész nap nyugalmasabban telt, mint a bajnai, de azért itt is voltak kalandok. Száger Csaba és Antal Miklós Mitsubishijében rögtön az első gyors rajtjában eltört a féltengely, így ezen a szakaszon is elakadásjelzővel mentek végig, Bodogán Ferenc és Bodogán Balázs 2105-öse nem volt ilyen szerencsés: ők a gyors közepén kellett, hogy feladják a versenyt. A Schall-Répási páros futamának végét az a partoldal jelentette, ahol tavaly Lovász Paliék is összetörték magukat: felrohantak rá, és tetőre tették a Suzukijukat.

Ezután a mezőny újra a Bajna-Lábatlan szakasszal próbálkozott. Berényi László és Pap Tamás eddig nem túl szerencsések: Ózdon a negyedik, most a harmadik szakaszon búcsúztak. A szakasz harmadik lassítójánál elkapták az utolsó gumisort, eltört a kormányösszekötőjük, és kiszakadt a futóművük - most is a rescue csapata segített, és tette biztonságos helyre a kocsit. A hétvége legnagyobb esését és mentését azonban azt hiszem, Rafael Tamás és Áfra Gábor könyvelhették el: csak a BMW-jük kiszabadítása került 35 percbe az egységeknek. Történt ugyanis, hogy a kereszt után egy sodrós kanyarban valószínűleg a korábbi felhordások miatt megcsúsztak, és az erdőben végeztek. Nagyjából 45 fokban egy fán álltak meg. Leszakadt a futóművük, és azért tartott sokáig a mentésük, mert ahhoz, hogy le lehessen szedni őket a fáról, a fát több helyen el kellett vágni. Nem sokkal utánuk a bajóti elágban - éppúgy, mint tavaly - a Nemerey-Bartucz kettős, egy bukfenccel vetett véget a saját IX. HumanoIT Esztergom Rally-juknak.

A következő Bikol-Tardos szakasz már a negyedik gyorsaságija volt a megtizedelt mezőnynek, de ez viszonylag baj nélkül ment le. Az ötödikre ismét visszatértek Bajnára, hogy utoljára megpróbálkozzanak bevenni ezt az utat: volt, akinek sikerül, volt akinek nem. Ez utóbbiak közé tartozott Oroszki Tamás, alias Bimbó és navigátora, Rigó Béla, valamint az elmaradhatatlan BMW-jük: ők szintén a keresztnél búcsúztak, bár olcsóbban úszták meg, mint az előző körben márka-és kategóriatársuk, Bimbóék "csak" kicsúsztak és megálltak az erdőben. Itt ugyan kissé beszorultak, de nem veszélyes helyen álltak le, így az esésük nem zavarta meg a rajtoltatás menetét. Sindely Gábor és Szőke Zoltán Golfjukkal nem tisztelték meg kellően az egyik lassítót, és fennakadtak az egyik gumisoron. Emiatt kicsúsztak az útról, fának ütköztek, de vissza tudtak keveredni a pályára - egy kisebb bokrot magukkal húzva olajat és vizet hordtak az aszfaltra. A rescue ugyan eltakarította, de az őket követő versenyzőknek azonban sokkal óvatosabban kellett ott kocsizniuk.

Az utolsó, Bikol-Tardos szakaszon még mindig a mezőny széthúzásával próbálták behozni a másik szakasz csúszásait. Kicsák Attiláék műszaki okok miatt az utolsó gyorson búcsúztak, és majdnem így járt a Kovács-Haljárszki kettős is a Celicával: nekik a pálya kétharmada környékén elment az első futóművük, és bár vészesen kiállt jobbra az első kerekük, azért füstölögve és csikorogva, de kiértek a gyorsról és beérkeztek a verseny végi parc fermébe.

Mint ahogy 103 indulóból 58 páros is megtette. Jócskán megtizedelte a mezőnyt ez a két szakasz, de ez nem jelentette azt, hogy a nagy csaták elmaradtak a kategóriákban.

Az A1-ben, a Trabantosok összefogásának köszönhetően újra megvolt a kategória, és három páros megvédte a mundér becsületét. Mindhárman jól szórakoztak, és mindent megtettek, hogy a nézők is hasonlóan érezzék magukat. Végül Brettschneider Zoltán győzedelmeskedett Ádám Gyulával az oldalán, a másodikak Kovács Puki Zsolt és Kovács Gábor lettek. A dobogó harmadik fokára pedig a Brunczvik Munyu Zoltán-Malek Péter páros állhatott fel.

A2-ben meglehetősen szétdarabolódott a mezőny, de Órai Balázstól és Órai Tallér Zsuzskátl nem lehetett elvenni az első helyet egész nap: csaknem egy perc előnnyel vitték haza a legnagyobb kupát. A második helyen végző Gyuriczky-Pintér kettős és a harmadik helyen záró Böröczi-Énekes páros közti másfél perc is jól jelzi, hogy a technikai hibák ezt a kategóriát sem kerülték el.

A3-ban is hasonló volt a helyzet: Sajtós Dénes és Diósi János az első helyre kormányozták Honda Civic-jüket, a második helyre Tóth Tamás és Török Ákos fél perc hátránnyal érkezett. Fekete Milán és Groholy Zoltán már több, mint egy perc hátrányt szedett össze a hat gyorsasági alatt, de a bronz is szépen csillog - szokták mondani.

N1-ben már jóval kiélezettebb volt a csata: az első két helyezett között kevesebb, mint 10 másodperc volt. Rábl Tibor és Csizmadia Csaba győzedelmeskedtek végül, míg Madari Imrének és Petrovics Sándornak most be kellett érniük a második hellyel. A végül harmadik Tóth Péter-Vas Renátó páros 40 másodpercnyi hátránnyal érkezett a célba. 

Ahogy haladunk felfelé köbcentiben, úgy szorosodnak a csaták: N2-ben már csak 5 másodperc döntött a kupák helyről: a legnagyobbat végül Pádár Alfréd és Holtner István vihették haza, Pehely Balázsnak és Papp Tamásnak a másodikkal kellett beérniük. Jelenleg a kategória második helyén tanyázó Kiss Tamás-Gömbic Róbert párosnak Esztergomban a harmadik hely jutott.

N3-ban sajnos csak ketten indultak - remélhetőleg az év során beindul ez a kategória is - annál is inkább, mert az autók megbízhatóságát jelzi, hogy mindketten célba is értek. Zoltán József és Siska János BMW-jükkel 40 perccel előzték meg a mezőny egyetlen női versenyzőjét, Kállai Zitát Kállai Lajossal az oldalán.

A H1-ben induló Krizsán testvérek már a második kategóriagyőzelmüket zsebelhették be a IX. HumanoIT Rally-n, 15 másodperccel verték a második Szabó Norbert-Ignácz Dániel páros, és majdnem 30-cal a Kiss József és Sirkó Csaba párost.

H2-ben Végh Dávid és Balog Zoltán szintén a második győzelmüket aratták, így most 12 ponttal vezetik a H2 bajnokságát, valamint mivel most az ózdi futamgyőzelmük mellé egy abszolút második helyet is begyűjtöttek, az abszolút-értékelésben 15 ponttal állnak az élen. Tajmel Tibor és Csiki Attila a kategória második helyére hozták az Asconát, megelőzve 9 másodperccel Gyenes Attilá és Hegedűs Pétert.

A csak abszolútban értékelt, összkerekes, turbós autóknak ugyan nincs külön kategóriájuk, de sorrend azért alakult ki köztük is: a tavaly Salgótarján után most visszatért Nagy Mátyás-Nagy Tamás kettős győzött, a második és harmadik helyen óriási csatában, egy másodperc különbséggel a Bedő-Földesi valamint a Mezriczky-Kulcsár páros végzett. De, hogy kivel mi történt a IX. HumanoIT Rally hat gyorsaságija alatt, jobb, ha ők maguk mesélik el.

Végh Dávid: "Nagyon boldogok vagyunk, hogy beértünk, és ezen a helyen értünk be, mert kicsit tartottam az esztergomi pályáktól, lévén teljesen ismeretlenek voltak ezek a szakaszok. Nagyon csúszott az út, ezért kicsit visszavettünk, és próbáltunk biztosra menni. Tetszett mindkét pálya, bár az első kicsit tréfás volt ezzel a kátrányos útjavítással - ezt nem is nagyon tudtuk megszokni a végéig, hiszen folyamatosan bajunk volt vele. A második, a Bikol-Tardos, az nagyon tetszett, igazi, ralis pálya, szerintem mindenki arra vágyik, hogy egyszer egy ilyen szakaszon mehessen... Most is, mint az előző versenyen is az első tíz között szerettünk volna végezni, és örülök, hogy ezt túl is tudtuk teljesíteni."

Lovász Pál: "Ez a verseny nem úgy indult, ahogy szerettük volna, már rögtön beállítási problémáink voltak, és nem volt puha gumink sem, pedig elég hideg volt a levegő is, az út is, ezáltal nem tudtunk olyan tempót autózni, mint amit elterveztünk. Éppen ezért elég közel mentünk egymáshoz Dávidékkal. A harmadikon álltunk másfél percet, és szereltük a váltót, de végül csak negyedikben tudtunk végigmenni a szakaszon, és a negyediken is csak ez a fokozatunk volt meg: így rajtoltunk, és így értünk végig. Az utolsó két gyorsra sikerült az autót és magunkat is olyan állapotba hoznunk, amilyennek lennie kellett volna egész nap. A mezőny erősebb folyamatosan, és bár eddig is voltak harcok, szerintem idén talán még több lesz. Mentünk 15 versenyt eddig úgy, hogy nem volt technikai hibánk, ami elsősorban a csapat munkájának köszönhető - most pedig két versenyt mínuszoltunk. Remélem, ennek most már vége van 2009-re, mert már elég - ezen dolgozik most mindenki."

Nagy Matyi: "Tavaly Salgótarján óta nem indultunk, és nagyon örülök, hogy így sikerült visszatérnünk. Pont azért, mert ilyen régen mentünk, próbáltunk óvatosabban kezdeni, és utána gyorsulni - szerencsére össze tudtuk szedni magunkat a végére. Nagy előny volt, hogy indultam már kétszer ezen a versenyen, hiszen az autó még elég új számomra, és sok dolgot kell még beállítani rajta. Oda kellett figyelni nagyon egész nap, mert az útjavítások miatt elég sok helyen volt szurokfelhordás a gyorsokon - könnyebb volt úgy menni rajtuk, hogy beleírtuk az itinerbe, és számítottunk rájuk. Bár az eredmény nagyon szép, azért a költségvetésünk még nem teljes: az még a jövő zenéje, hogy megyünk-e minden versenyen."

Mezricky Zoltán: "Dani az első gyors után ki akart szállni, mert annyira rosszul mentem: ott rögtön kaptunk az elejétől úgy 8-10 másodpercet - de talán érthető, hiszen ez volt nekem az első, teljesített gyorsasági idén. Össze kellett szednem magam, és a másodikon talán picit már jobb lett az eredmény. A harmadikon már elégedettebbek voltunk, mert tudtunk menni egy abszolút időt, és feljöttünk a harmadik helyre. De ez nem a mi versenyünk volt, mert a negyedik végén, az utolsó lassítóban egy picit sok volt a tempó, kicsúsztunk, és otthagytunk vagy 15-20 másodpercet. Onnantól próbáltunk rohanni, és talán sikerült is: örülünk, hogy beértünk a célba, és harmadikak lettünk az összkerekes, turbós autók között."

Száger Csaba: "Eltört a féltengelyünk - gondoltam eltöröm, hogy adjak előnyt a többieknek...:) Mindezt az első gyors rajtjában sikerült, és így mentünk végig két szakaszt, míg beértünk a szervizbe, és összevesztem mindenkivel, akivel lehet - elvégre az elmúlt másfél hónapban erre készültünk, erre így sikerült: bosszantott kicsit. De utána megnyugodtam, az autót is sikerült rendbe rakni, fel tudtunk jönni a hetedik helyre - nagyon örülünk."

Krizsán Péter: "Az első gyorson majdnem elesünk ott, ahol a Lovász Paliék tavaly, de szerencsére megúsztuk. Műszakilag utána sem voltunk teljesen rendben: kormányművet és segédirányító-kart kellett cserélnünk, de nem volt akkora a baj sosem, hogy nem tudtuk volna orvosolni. Igyekeztünk jól menni, de csak a célban tudtuk meg, hogy végülis nyertünk, mert a nap folyamán nem igazán tudtuk követni az eredményeket. Remélem, két győzelem után előfordulhat, hogy áll mellénk még szponzor, mert egyelőre saját zsebből megyünk - de megyünk, amíg tudunk."

Rábl Tibor: "Felemás volt a napunk, mert elég sokat álltunk, de azért jó verseny volt. Technikai problémáink nem hátráltattak összességében 5-6 másodpercnél jobban: kiment egy biztosíték, és valamiért a jobbos kanyarokban elment az üzemanyagnyomásunk - kicsit féltünk, hogy végül nem érünk majd célba, de nagyon boldogok voltunk, hogy sikerült, elvégre ez a verseny nekünk tulajdonképpen hazai futam. A következő futamra mindent rendbe tudunk rakni, de azért remélem, hogy akkor is nagy csatákat vívunk majd például Madari Imiékkel, akikkel itt is nagyon harcoltunk: nagyon szoros lett a végeredményünk is. "

Papp László: "Nagyon jó futam volt, nagyon tetszett, és szeretem az itteni gyorsaságikat - egyike a kedvenceimnek, függetlenül az irányától. Tempós, dobálós: igazi bevállalós szakaszok. A negyedik gyorson felúsztunk egy partoldalra, nekicsapódtunk, és kicsit megkarcolgattuk az elejét - az ott elvesztett 15-20 másodperccel előrébb végezhettünk volna, mert az utolsó két gyorson már nagyon kezdett hasonlítani az érzés az Zsigulis időszakunkhoz - ez hiányzott eddig belőle. Idén tervek és elvárások nem nagyon vannak, de azért ez a Volvo képes a mezőny és a H2 elejében menni - már csak nekünk kell felnőnünk hozzá. Nem tudnám megsaccolni, mikorra szokunk össze - de nagyon bízom benne, hogy Baranya Kupán egy újabb fokkal jobbak tudunk majd lenni. Nagyon erősek a BMW-k, de a verseny végén van vége a versenynek - akárkivel akármi történhet. A Volvo egy rettentően megbízható autó, ezért, ha jól össze van rakva és nem hibázok, a tankoláson kívül talán nem is kellene egy versenyen csinálni vele semmit."

Széplaki Dávid: "Küzdésből jelest kaptunk a hétvégén, viszont ahogy mondani szokás az anyagi kár jelentős... Életünk első komoly és remélhetőleg utolsó esését produkáltuk rögtön az első gyorson. A rossz gumiválasztással indult minden - ahogy a nagyok szokták mondani -, és egy árokparton oldalt billegve ért véget, egy combos fa tövében. Ezúton szeretném megköszönni a nézőknek, akiknek sikerült az útra visszatenni a Suzukit, küzdős négy perc alatt, és a szervizcsapatnak az egy órás lakatos munkát. Folytattuk a versenyt, igaz már tét nélkül, de így legalább ki tudtuk autózni magunkból a borulás okozta sokkot. Most pár napig masszíroztatjuk hátunkat és nyakmerevítővel járunk, mert indul az "újjáépítők" műsor..."

Brettschneider Zoltán: "A verseny előtti pénteken már elkezdődött kaland, sajnos a teszten lefogazott  az ötös váltóban a negyedik fokozat. Javításra már nem volt idő így széria hosszú áttételűt tettem be. Vasárnap reggel a parc fermé elhagyása előtt jól estek a sportbíró lányok kedves szavai, és meglepetésünkre kaptunk egy kis reggeli csomagot is. Már az első etapon éreztük valami gond van a motorral, mivel nem forgott ki úgy, ahogy kellene, de az idő szűkös volt, haladtunk tovább. Az első gyorson egy tempós biztonságit szerettünk volna menni, de az etapon jelentkező hiba végigkísért a pályán. A motor hibáját nem volt idő megjavítani második előtt, és a szervizparkig tartó kilométereket nagyon nehezen teljesítettük már a műszaki gond miatt: a motor folyamatosan le akart fulladni 3000-es fordulat alatt! Amikor végre megérkeztünk, kiderült, hogy a hiba hál'Istennek könnyen orvosolható volt: a szivató bowden elhajlott és félig nyitott állapotban maradt. Ezután a nap végéig minden tökéletesen működött, csak tankolni kellett: minden további gyorsot műszaki és vezetői hiba nélkül teljesítettük, és mindet meg is nyertük, így a nap végét az első helyen zártuk Alapjában véve a hétvégét nagyon élveztük, és kellemes elfáradtunk. Mind etapon, mind a szerviz parkban, mind a gyorsokon hatalmas lelkesedéssel fogadták  a 2 hengeres kávédarálókat. Ezúton is szeretnék nekik megköszönni mindent, hisz ez nekik is szól nem csak nekünk. Ez is azt bizonyítja: ennek a kategóriának kell jövőt teremteni és életben kell tartani! Külön köszönetet szeretnék mondani Mészáros Józsefnek az önzetlen segítségért, navigátoromnak, Ádám Gyulának, szervizesnek, Oroszlán Ádámnak, és a sportbírók, mentősök kedvességét!"

Kató József: "Sajnos nagyon hamar véget ért a futam egy AC hiba miatt. A második gyors után adták fel a versenyt, mondhatjuk, hogy előkelő pozícióból, és éppen ezért nagyon csalódottak vagyunk. Reméljük a következőn nagyobb szerencsénk lesz."

Nagy Gergő: "A tapasztalat és kilométergyűjtés volt a cél, ami sikerült is, mert az autónk tökéletesen üzemelt és célba hoztuk a vasat! A hétvége tapasztalata pedig az, hogyha túl rövid a féktáv, akkor a gumilassító lebontja a kocsi elejét - ha valaki esetleg megtalálta a suzi első lökösét rendszámmal, kérjük juttassa vissza, köszi..."

Czene Maci Zoltán: "Az utolsó pillanatra lett kész az autónk, így nagyon fáradtan értünk a versenyre. De kapott új futóművet, ami nagyom jót tett neki, mert ötödik telin a csibegyári dobálóson nem volt halálfélelmem... Vásároltam életem során talán harmadszor egy darab új gumit, amit Gyurkovics Peti szervizes barátom megvágott, de fordítva, így lett két balosom, amit kénytelenek voltunk így fordítva feltenni. Ezt ezúton is köszönöm neki...:) Amúgy az öreg csotink tökéletesen üzemelt szépen dalolt végig. A hangulat nagyon jó volt egész futam alatt, jókat nevettünk, hogy miket bénáztunk a kocsiban, remélem ott nem volt sok néző, mert ők akkor sírtak...:) Nem néztük az ellenfelek idejét így meglepődve fogadtuk a hírt, hogy abszolút 16.-ok és H2 ötödikek lettünk. Most újult erővel készül az egész csapat a következő meccsre, ami reméljük hasonlóan jó pályákon és rendezéssel fog zajlani!"

Bedő Imre: "A tavalyhoz képest a mostani futam sokkal jobban sikerült, bár az elején még bennem volt az egy évvel ezelőtti élmény, úgyhogy azt a kanyart különösen megtiszteltük. Kicsit izgultunk a végeredményért folyamatosan, hiszen tizedek döntöttek az ügyben, de boldogok vagyunk, hogy az abszolút harmadik helyen értünk célba. Reggel nem a legmegfelelőbb gumikat választottuk, de majd a következőkön hasznosítjuk az itt tapasztaltakat. Műszakilag egyébként teljesen jól felkészített autóval sikerült belevágnunk a versenybe, úgyhogy ezzel nem volt problémánk a nap folyamán. Az út minősége azonban néhány helyen valóban tréfás volt, sok felhordással, csúszós részekkel - de tudjuk, ilyen a rali..."

Kőváry Miklós: "A turbócsövünk nem mindig volt a helyén -  a verseny elejétől kezdve. Az első gyorsaságin, egy kilométer után leesett, úgyhogy a motor átalakult szívó-dízellé, ami 60 lóerő - ez pedig nem túl versenyképes... Így mentünk egy gyorsaságit, több, mint egy percet buktunk is rögtön. Utána megjavítottuk, és szerencsére semmi maradandó károsodás nem lett a kocsiban, így nyugodtan tudtunk tovább menni. Illetve majdnem nyugodtan: a lassítók egy kicsit megkeserítették az életünket. Talán hármat is sikerült lerombolnunk. Az állások miatt nagyon kihűlt mindenünk: a fék, a gumik, és nem fogott úgy, ahogy kellett volna. Attól függetlenül, hogy az eredményünk nem tükrözi, hogy mennyire jól éreztük magunkat, azért nagyon jó verseny volt."

A GREPTON Rali-Túra Bajnokság minden futama után szúrópróbaszerűen a technikai bizottság ellenőriz néhány autót. Ez a IX. HumanoIT Esztergom Rally-n sem volt másképp: fokozott technikai ellenőrzésen esett át a versenyt megnyerő Nagy Mátyás-Nagy Tamás páros a Mitsubishijükkel, a Krizsán testvérek, akik a VFTS-sel megnyerték a H1 kategóriát, valamint a Szegedi-Szegedi páros, akik pedig az A3-ban diadalmaskodtak. Ez utóbbi párosnál találtak csak szabálytalanságot: a technikai biztosság vezetője, Fetter Ferenc elmondása szerint a hajtókarok nem feleltek meg az autó homológ lapjának, így a Szegedi-Szegedi testvérpárt utólag kizárták a versenyről, és elvették eredményüket.

Egyébként a verseny abszolút győztesei, a Nagy testvérek eredménye sem biztos még: a Felügyelőtestület két héten belül dönt az ügyükben, így csak később derül ki, hogy ki nyerte a IX. HumanoIT Esztergom Rally-t.

A verseny tévés összefoglalói 2009. június 7-én 13:35-kor, az RTL Klub Magyar Autósport Magazinjában, valamint június 13-án, 15:05-kor az ATV Tempó című magazinjában lesznek láthatóak.

A hivatalos eredménylisták, valamint a bajnokság állása megtalálható a GREPTON Rali-Túra Bajnokság hivatalos oldalán, a www.rte.hu oldalon, valamint médiapartnerünk, a www.duen.hu lapjain.

A GREPTON Rali-Túra Bajnokság következő futama június 13-án és 14-én lesz, Komlón, ahol a mezőny a Rallye2 indulóin kívül az Országos Historic Bajnokság versenyzőivel vonatozik majd a mecseki lankákon.
Apropó, versenynaptár! Egy fontos változás: a szendrői futamunk a korábban meghirdetett időponthoz képest egy héttel előbb, augusztus 8-án és 9-én kerül megrendezésre.

Találkozzunk ott is, akkor is!