Herczig Norbiék 7 szakaszon autóztak második időt. Egy gyorsasági volt csak a Budapest Rallye-n, ahol nem a terveknek megfelelően tudtak szerepelni: egy defekt miatt bent hagytak a szakaszon 2 percet, és ez a magyar bajnokságban ezen a futamon két helyet is jelentett...

Nehéz lehetett úgy tesztelni a versenyre, hogy nem ismertétek a pályákat.
Valóban nem volt könnyű. Szerencsére a pályabejárós videó a teszt előtt érkezett. A három pályából az egyiket tudtuk fixen, a másik két pálya jellegéről is kaptunk információt a rendezőtől.
Ezekből az információkból kellett megoldanunk az autó beállítását, de szerencsére jól sikerült.

Aztán egy prológgal kezdődött a verseny, ahol nem volt időmérés…
Nagyon jó volt ez így!
Már beszélgettünk korábban erről: egy ilyen prológon az a fontos, hogy a látványra menjen mindenki. Ha csak úgy időre kocsizunk, akkor az még nem annyira vészes, de ha bele is számít az értékelésbe, akkor elveszti a látványát. Így szerintem igazán jó volt: itt aztán tényleg mindenki meghúzta a kéziféket és tényleg mindenki látványosan ment.

Nagyon sok olyan emberrel futottam össze a prológon, akiket évek óta nem láttam raliversenyen, pedig tudom, hogy szereti ezt a sportot.
Én is ugyanezt tapasztaltam! Sok olyan arccal találkoztam, akik kimaradtak az utóbbi években. Biztos vagyok benne, hogy Budapest és a prológ hozta ki őket újra.
Ahogy a verseny előtt is mondtam, nagy szüksége van a hazai rallysportnak a Budapest Rallye-ra! Ebben a fővárosközpontú országban fontos, hogy legyen a központban és legyen központban egy ilyen rendezvény!
Nagyon bízom benne, hogy úgy tudtunk eljönni akár Szentendréről, akár a Műjégről, hogy ez tetszett és remélem, hogy jövőre újra mehetünk.

A prológ után másnap hosszú nap várt Rátok… Korán kellett kelni és majdnem este 8-kor volt a céldobogó és addig elég sok minden történt… Milyen volt?
Számítottunk egy nagyon kicsit arra, - és ezt most minden nagyképűség nélkül mondom - hogy az erdei pályákra jó lesz az autónk és mi is jók leszünk. Beigazolódott, amiben titkon reménykedtünk.
Hat gyorsasági szakasz után fél perc hátránnyal voltunk a második helyen, és ebből a hátrányból 20-22 másodpercet a lábatlani gyorsaságin szedtünk össze, ami szerintem jó eredmény a Szuper2000-es autóval.
Igorral pályafutásunk újabb szakaszához érkeztünk, ahol bebizonyosodott az, hogy jól összerázódtunk, hiszen teljesen ismeretlen pályákon tudtunk már az elején jó időket autózni. 
A csapat is újra jelesre vizsgázott, hiszen a BRR tökéletes taktikát talált ki nekünk a beállítások terén és ez teljesen sült! Újra bebizonyosodott, hogy mennyire jó ilyen profi csapattal dolgozni.

Aztán jött egy defekt, ami nem jött jól.
Sosem jön jól!
Nagyon kritikus vagyok magammal szemben és őszintén gondolom, hogy defektet lehet kapni és szerezni. Általában az első kerekekre szerezni szokta az ember, a hátsóra kapja.
Miskolc Rally-n volt defektünk az első kerékre és azt tudtam is, hogy hol szereztem. Pontosan tudtam, hogy hol hibáztam.
Most nagyon sokszor végigmentem a pályán fejben, azon a részen, ahol összeszedtük ezt a defektet, de egyszerűen nincs meg, hogy hol kaptuk. Próbálom keresni a hibát, ahol esetleg nagyon lementem a tőre, de nem volt ilyen. Voltak kövek a pályán, de azokat általában megközöltük és az autó haspáncélján landoltak. Nem tudom hol szedtük össze. Egyszer csak azt éreztük, hogy egy balos kanyarban alig tudunk befordulni, a gyors rajtja után három kilométerrel. Onnantól még egy kilométert tudtunk a gumival együtt menni, de aztán az is lerepült, és onnan már csak a felni dolgozott. Hálás vagyok a Sorsnak és a Jó Istennek, hogy kibírta és le tudtunk jönni a felnin. Akár szét is robbanhatott volna, vagy széttörik, és akkor sokkal nagyobb bajban vagyunk. Az is igaz, hogy próbáltam nem forszírozni a tempót, próbáltunk vigyázni rá.

Szerintem sokan elszomorodtak, mikor nem a második helyen értetek célba.
Annyira jó érzés úgy versenyezni, hogy érzed: drukkolnak Neked. Mindenkinek szeretném megköszönni az a támogatást, biztatást, amit az egész verseny alatt kaptunk a szurkolóktól, a sportbíróktól, a versenyzőtársaktól és az egész szakmától!

Hogy álltok most?
Azt számoltuk, ha azon a helyen tudunk bejönni, ahol autóztunk végig a versenyen, akkor egy pont hátránnyal állhatnánk a pécsi verseny rajtjához és ott tényleg rajtunk múlik, hogy ki a bajnok.
Jelen pillanatban már nem csak rajtunk múlik, számunkra nincs más, mint ahogy tavaly is tettük: felkészülünk tisztességgel, és egy örömautózást csinálunk a lehető legjobb eredménnyel és a többit a sorsra bízzuk.

 >> a páros eredményei a TAXI4 Budapest Rallye-n <<