Megjelent a Rally&Racing újság legújabb, 2006/07-es száma.
Benne többek között ezeket az interjúkat is ovlashatjátok teljes terjedelmükben:

Janika

Hat évvel ezelőtt szintén Pécsen dőlt el a bajnokság…
Most Neked áll jobban a zászló…
Igen, lehet, hogy jobban állok, de az is lehet, hogy a harmadik gyorsaságin ki fogok esni. Akkor már nem fogok olyan jól állni…
Azt, hogy a verseny előtt valaki hogy áll, a rajt pillanatában el is lehet felejteni… Ezt már láttuk. Egy apró kis hiba, bármi történhet.
Nem is úgy nézem ezt a versenyt, hogy nekem elég akár egy második hely… Maximálisan fel kell készülnünk minden téren. Meg kell próbálni mindenre felkészülni és egy jó teljesítményt nyújtva versenyezni. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy jól sikerüljön ez a versenyünk, de van számos olyan körülmény, ami nem rajtunk múlik és amin mi nem is tudunk változtatni… Érdekes kis verseny lesz…

Könnyebb lett volna a jövő év, ha meg lett volna már Budapesten a bajnoki cím?
Sok embernek nem tűnt ez fel, hogy már az előző futamon megszerezhettük volna az év végi első helyet. Igazából ez jó dolog, szerencsére nem lett ez felkapva. Már csak azért is, mert pontosan tudjuk, hogy milyen nehéz egy rallyversenyt jól teljesíteni és mennyi buktatója van. Én amikor erre rákérdeztek, mondtam is, hogy ez egy elvi lehetőség, ha célbaérünk. Próbáltam tompítani, hiszen soha nem szabad előre inni a medve bőrére. Azt gondolom mi, a csapatban nem is vagyunk ilyen beállítottságú emberek.

Az én elméletem a következő:
Egy évben egyszer van egy műszaki hibád és egyszer hibázol.
Normális körülmények között… Most ne beszéljünk például a tavalyi két hibámról, mert az nem egy normális év volt.
Ez a hiba most mekkora, ez változó lehet… Lehet egy totálkár és lehet egy árokbacsúszás, ami után még akár a versenyt is megnyerheted.

Az autóhiba már letudva…
Igen. :)

És Te hibáztál már?
… Gondolkoznom kell… Nem tudom, talán már biztos… De olyan gyorsan még nem mentem idén, hogy árokba csússzak… :) :)
De most Pécsen nem szeretnék… :)

Benik Balázs

Feléledtek a remények, ugye?
Talán kicsit visszajött a motiváció, ami a budapesti futam előtt eléggé elhagyott minket, a csapatot is, hiszen mi mindent megtettünk ebben az évben és nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna.
Ez a budapesti győzelem egy kicsit visszajöttek a remények, ami arra jó, hogy mint a szurkolókat, mint a támogatókat ki tudjuk szolgálni, hiszen az utolsó futamon dől el a bajnokság.

Matekozzunk kicsit! Mi kell a győzelemhez?
Nem szeretnék nagyon számolgatni!
Nekünk ezt a versenyt jó lenne megnyerni és a többi már a sorsra van bízva.
De magyar bajnoki futamot nyerni nem könnyű! 4-5 páros is képes erre…
Sajnáljuk, hogy a nekünk fekvő murvás versenyekből egyet sem tudtunk nyerni, sőt volt nullás versenyünk is, Fehérváron pedig az első helyről csúsztunk vissza a harmadik helyre… Ott elment 8 pont… Most ennyi a hátrányunk.
Lehetett volna ez szorosabb, a murvákon ha jobb eredményt érünk el… De nem így volt.

Tehát Mecsekre győzni mentek?
Ha szeretnénk az év végi lehető legjobb eredményt elérni, akkor feltétlenül!
És miért ne szeretnénk?!
Spiciék nyolc pontra vannak mögöttünk, náluk ugyanez a helyzet, biztosan Ők is nyerni akarnak. Sem nekik, sem nekünk nincs mit taktikáznunk… Azt hiszem izgalmas verseny vár ránk is és a nézőkre is…

Mennyire szereted a pécsi pályákat?
A gyorsaságik szenzációsak, a verseny helyszínét is szeretem. Szép környezetben tudunk versenyezni. Ugyan tavaly megállt az autó, de ez nem a pályáknak volt köszönhető. Vegyes élményeim vannak, tavaly itt ment el a bajnokság… Idén nem tudom mi lesz…

Turi Tomi

Már megint majdnem…
Igen… ahogy szokott…

Ezek a rész sikerek érnek valamit?
Hát persze, hogy érnek. Ha ezek sem lennének, nagyon magunk alatt lennénk…
Amíg minden rendben van, addig nagyon jó eredményeket tudunk elérni.
Sajnos a célba érés még nem sikerült, pedig  amíg az autó hibátlan, addig nagyon jó helyen szoktunk állni… Legalább ennyi jó van a versenyzésünkben.
Bízom benne, hogy az utolsó futamon már lesz jó végeredmény is.

Akkor az autó tudja?
Tudja, de nem bírja… Ha jó, akkor lehet vele jó időket menni.
Sok gyorsaságit tudunk megnyerni.

Jövőre?
Minden marad a régiben.
Bízom benne, hogy most már kellőképpen fel van készítve az autó és ki kell bírnia a versenyt. Már tudjuk, hogy melyik alkatrészben mennyi van, mikor volt cserélve.
Sajnos ilyen problémára nem voltunk felkészülve, hogy egy aszfaltdarab az út közepén felüt és emiatt kell megállnunk…

Pécsen Nektek már nincs tétje…
Talán emiatt is lehet majd egy jó autózni, nem?
Már a budapesti futam is tét nélküli volt. Szeretnénk egy jóízűt autózni és a jövő évre felkészülni. Az elmúlt két évben sikerült itt nyernünk… Megpróbálunk idén is sikeresek lenni.
Egy ilyen be nem fejezett verseny után nagyon el tudok keseredni és nem jó érzés.
Sajnos a jó részeredmények nem elégítik ki a támogatóinkat és a csapaton belül sem elég ez. A támogatóinknak és nekünk is nagyon kellene már az eredmény.


Wirtmann Feri

Mesélj egy kicsit Wirtmann Feriről…
Megpróbálom röviden elmondani… 1973-ban kezdtem el navigálni. A következő évben már a navigátorkodás mellett vezettem én is, de komolyabban, a bajnokságban 76-ban egy Volgával indultunk túrában. 77-től már Ladáztunk és mentünk 2-3 évet a másodosztályban. Nyolcvantól 8 éven át már az első osztályban versenyeztem. Először még széria Zsigulival, majd gruppe 2 és az utolsó 4 év VFTS-el.
Aztán abbahagytam, mert ahhoz, hogy eredmény legyen, ahhoz már kevés volt a Lada, nyugati autóra pedig nem volt pénzünk.
Nem szakadtam el a rallytól, sokat álltam a pálya szélén, sok barátom a mai napig is versenyez és én pedig tavaly, 18 év után újra kezdtem, most már a Historicban.

És építettél egy gyönyörű autót, beszéljünk kicsit róla.
Egy Ford Escort RS 2000-est építettünk. Először itthon, majd kikerült Németországba és Molnár Tibor alias Benito segítségével építettük újjá.
Szerintem a legerősebb autó a Historic mezőnyében. Igazából nincs rajta semmi különleges, 4 henger, 8 szelep, két Wéber. Szerintem 150 lóerős lehet, négy sebességes a váltója, 160 körüli a végsebessége.

Látványosan autóztok vele. Hogy álltok a bajnokságban?
Egyáltalán: számít ez?
Azzal, hogy ennyi idő után vissza tudtam térni, azzal már nyertem. Hogy hányadik vagyok a bajnokságban? Annak nincs jelentőssége.

Ez az autó annyira a szívemhez nőtt, ha a mezőny tele lenne kétszer ennyire erős Porschékkal, akkor is ezzel kocsiznék. Ez egy igazi rallyautó. Nem motívál, hogy hányadik vagyok. Jót autózzunk és jól érezzük magunkat. Ez számít.
Kicsit újra magamba szívni a rallyversenyek hangulatát… A többi nem érdekes.

További interjúk az újságban!