Ranga Péter és Bán Viktor a kategória második helyen autózott a méltán nehéz versenynek kikiáltott Acropolis Rally-n. A görög ERC futamon látványos, gyors versenyzéssel tették le a névjegyüket a ToppCars Rally Team versenyzői.

Először voltatok az Acropolis Rally-n, ugye? Nem ijesztettek meg a hagyományosan autógyilkosnak mondható pályák?

Először voltunk itt, igen. Már az indulás előtt hallottunk negatív kritikákat, hogy miért pont a legnehezebb versenyre megyünk… Két éve Cipruson kezdtük az ERC szereplésünket, az is hasonló ehhez. Utólag elmondhatom, hogy nem volt ez rossz döntés. Valahogy ezeken a pályákon gyorsabban tudunk menni és az autó sem fogy annyira alattunk. Igaz, most kiestünk, de ez egy minimális hiba volt a részemről, nem az autónak tudható be.

Azért a pályák durvák voltak, az tény. Egy Veszprém Rallye-nál durvábbak, nehezebbek. Azért a rémhírek nem valósak, élvezhető gyorsokon versenyezhettünk.

Köszönetet szeretnék újra mondani Botka Duduéknak, akik segítettek minket a gátlóikkal, hajtáskomputerükkel és a beállításaikkal a versenyen.

 

A lengyel srác - többszörös lengyel bajnok – nagyon ügyes. Mentálisan, fizikailag és vezetéstechnikailag is abszolút toppon van. A Kanári és a Görög futam után azt gondolom, nagyon nehéz lesz őt bárkinek is megfogni.

 

Talán kétszer tudtuk megelőzni és még kétszer voltunk nagyon közel hozzá. Az első nap még tudtunk vele menni, de aztán másnap ezt már elengedtük, nem szerettük volna kockáztatni a második helyet. Az volt a cél, hogy befejezzük a versenyt.

 

Aztán egy vízátfolyásba 30km/h helyett maximum negyvennel érkeztünk és ez volt a gond.

Volt egy kis dráma utána a tankoló zónában ezután, mesélj róla!

Egyből bevillant a Solberges eset, amikor ketten küzdöttek és tolták a Subarut…

Egy olyan tankoló zónánk, ami 200 méterre volt és egy kicsit lejjebb, mint a főút, és onnan kellett visszamenni az útra. A túlmelegedés miatt nem volt kompresszió és nem akart beindulni az autó. Viktorral elkezdtük tolni, de ugye más nem segíthetett a csapatból. Két sportbíró végül odajött és segített. Különben nem tudtunk volna elrajtolni az utolsó gyorson.

Elrajtoltunk végül. Ez volt a leghosszabb gyorsasági. Száz fok feletti vízhőmérséklettel elrajtoltunk és majdnem biztos voltam benne, hogy nem fogja kibírni az autó, de meg kellett próbálnunk. A 34 kilométerből 32-őt tudtunk megtenni… 

 

Még nem! Az orfűi hosszú gyors volt eddig a leghosszabb szakaszom. Ez nem csak kilométerben, de megterhelésben is jóval több volt. Voltak olyan holtpontok, amikor mentálisan kellett magamat spannolnom, hogy figyeljek az autóra, Viktorra, mert éreztem, hogy lankad a figyelmem. Fizikailag jól bírtuk, futással, egyéb edzésekkel speciálisan készültem a versenyre.

 

Köszönjük! Én legfőképp a csapatra vagyok büszke, hiszen egy nagyon nehéz versenyre hibamentes autót kaptunk Topp Zoliéktól. Külön védelmet kapott az autó alja, és olyan jól fel volt készítve, az égvilágon semmi baja nem volt. Ezt sajnos most én rontottam el.

Akkor még el voltunk keseredve, de másnapra sikerült túltenni magunkat rajta. Úgy érezzük, hogy jót mentünk, tudtunk versenyezni és ez kárpótolt minket.

A folytatást még nem találtuk ki. Az volt a terv, hogy idén megyünk négy-öt ERC futamot. Ezt most, hogy elbuktuk az első két hely már annyira elúszott, hogy át kell beszéljük, merre tovább. Valószínűleg fogunk még egy-két ERC-n menni, de én nagyon szívesen kipróbálnám magam itthon is. Nagyon örülnék annak, ha egyszer az R5-össel is tudnánk menni egyet…

 

Igen, még a görög verseny előtt beszéltük és neveztünk be a Skodával, de így, hogy most a motorunk is tönkre ment, ez valószínűleg meg fog hiúsulni. Remélem, jegeljük ezt még és nem hiszem, hogy végleg eltöröljük.