A salgótarjáni futam előtt kérdezte Pájer Ani a rendezőt és az abszolút és kategóriagyőzteseket:

Braun Krisztián:
- 140 körüli nevezőszámunk van, ami megfelel a vártaknak. Nem éri el ugyan a tavalyi rekordot, de szerintem ez is nagyon jó. Nógrád megyéből 20 páros adta le a nevezését, ami talán jól jelzi, hogy itt mekkora népszerűsége van ennek a sportágnak. 

Az egyik pálya a tavalyi, de van egy újdonság is.
- Igen, a Szuha - Mogyorósorom közötti több, mint tíz éve nem rendeztek rajta ebben az irányban versenyt. Talán a legrutinosabb versenyzőnk, Határ István ismerheti egyedül ezt az irányt, a többiek még visszafelé sem nagyon mehettek rajta. Érdekesség, hogy átmegy egy településen, Mátraalmáson, valamint, hogy az első három és fél kilométeren széles, két nyomsávos közúton megy a szakasz, de ebben is vannak technikásabb részek. Majd Mátraalmás után egy körülbelül öt kilométeres, erdészeti úton haladunk, ami a tavalyi szorospataki pályához hasonló jellegű. Egy nyomsávos, valódi klasszikus, érdekes pálya. Ezen a szakaszon a meggondolt vezetési stílus lehet itt célravezető. A másik, a ceredi már lassan fejben lesz a mezőny nagy részében, így talán itt kéne eldönteni a versenyt, mert az talán biztonságosabb. Aki a mogyorósoromi szakaszon lecsúszik, nem valószínű, hogy vissza tud állni. 

Milyen a pályák minősége?
- Kikátyúztuk a pályákat. Nem lett autópálya minőségű, marad a kátyúzás után egy kis domborulat, de talán a lényeg, hogy lyukak nem tarkítják majd a pályát. Egyébként mindkét pályán van esélye a murvafelhordásra, erre készülni kell.

Tavaly az egyik pálya vizes volt, a másik száraz.
Most ez mérvadó lehet?
- Mindenképpen, hisz a két pálya két tájegységben is található. Az egyik, a szuhai a Mátrában van, így annak az időjárását követi majd, a ceredi inkább a Karancs - Medves tájegységhez tartozik, tehát lehet, hogy teljesen más idő lesz a kettőn. Mindenféle információt hallok az időjárásról, úgyhogy szerintem megjósolhatatlan. Mindkettőre fel kell készülnie nézőknek és versenyzőknek egyaránt. 

Van egy rész, ami tájvédelmi körzetbe esik, ugye?
- Igen a Szuha - Mogyorósorom célja előtti két kilométeres szakasz természetvédelem alá esik, így arra kérjük a nézőket, hogy ide ne menjenek, mert el kell, hogy küldjük őket onnan. Ez a feltétele annak, hogy lehessen verseny még itt ilyen élvezetes pályán, mint ez. A pálya maradék hat kilométere épp elég látnivalót kíván, ezért kérem a nézők megértését, hogy azt a két kilométert hagyják ki. 

És nem csak az egyik pálya új, hanem a versenyiroda is és a központ is.
- Igen, a Borbély Lajos Szakközépiskola ad otthont nekünk idén. Onnan nem messze, négy-ötszáz méterre, a Nógrád volán telephelyén van a parc fermé és a szervizpark kialakítva, és szintén 500 méteren belül van a technikai átvétel. Így tehát nagyon közel van minden egymáshoz, nem kell átvágni az egész városon, hogy elérjük a különböző helyszíneket.


Lovász Pali: "Jó volt Ózdon megint nyerni, a győzelemnek nagyon könnyű az ízére rákapni… :) Remélem lesz még rá lehetőségünk. Az autóban még nagyon sok van, még mindig van mit megtanulni. Mi nem vagyunk fiatal vigécek, átgondoltan próbálunk menni. Van, hogy Mezriczky Zoli csodákat csinál, okoz meglepetést, olyan időket megy, de eddig azt hiszem, jól jöttünk ki mindig a dolgokból. A salgótarjáni pályákon versenyen még sosem mentem, tesztelni voltam már a környéken. De Szuhát azt nem ismerem, arra mindenki azt mondja, hogy egy érdekes pálya. Majd meglátjuk, de az biztos, hogy jól le kell edzeni. Egyébként nagyon jó pályák vannak itt, szerintem ezeket a technikás gyors pályákat is meg tudom érezni. Cereddel nem lesz probléma. Nekem még mindig az a legnagyobb bajom, hogy nehezen tudok kezdeni. Ha már benne vagyunk, még az improvizációval sincs gond, mondjuk egy új pályán. Most azt tervezem, hogy reggel előbb felkelnek, és verseny előtt kicsit kitisztítom a fejem egy sétával vagy egy futással, mert azt mondják, hogy az ilyen bealvós fiúknak, mint én vagyok, azoknak ezt kell csinálni. :)"

Mészáros József: "Most, így Ózd után tudom, hogy nem alszanak a többiek, hanem mi megyünk gyorsabban. Elég sokkal. Ennek egyrészt örülök, mert végre úgy néz ki, hogy összeállt a technika, másrészt viszont elkeserít, mert tudom, hogy hülyén hangzik, de nincs kivel versenyezni. Két perc huszonnégy az nagyon sok… Most abban bízom, hogy a tavalyi nagy ellenfelem, Lőkös Attila szétszedte az autóját, gondolom felújított benne sok mindent - mert tavaly óta nem nyúlt hozzá - és eljön Salgótarjánba. És akkor hátha versenyzünk majd egy jót. És akkor hátha vérszemet kap. :) Egyébként Cereden tavaly mentem először végig, mert 2004-ben, mikor próbálkoztunk, talán a feléig jutottunk el… Talán a felét tudom. Nagyon ismerkedős lesz, mert nagyon hosszú és trükkös pálya. Nagyon fel kell írni, ez a lényeg. És a szuhai…? Azt sem tudom, hol van. Még a térképen sem találtam meg…: Ez ennyire ismeretlen. De végülis teljesen mindegy, nekem jó lesz. :) Minél újabb, annál jobb. "

Mezriczky Zoli: "Így utólag azt gondolom, én vagyok a hunyó az ózdi fiaskóért, főleg, hogy elszúrtuk a második kört. Egy akkumulátor volt, ami kibabrált velünk, mert a megforgás a benne van a pakliban. Ha az akkumulátor jó lett volna, akkor akármi is történhetett volna. Onnantól kezdve, hogy eltévesztette a navigátorom az etapidőt a végén, az már nem gond. Meg az, hogy most második vagy harmadik, az már nem is számít. Letisztult a dolog, levontuk a következtetéseket, túlvagyunk rajta. Arccal a következő verseny felé. Tavaly ez a salgótarjáni aránylag jól sikerült, voltak jó részeredményeink. Most talán ütőképesebbek lettünk. Nekünk nem tudom miért, de a harmadik versenytől kezd úgy működni az autónk, ahogy kéne. Tavaly is a harmadik, a Gyöngyös volt a vízválasztó. Remélem, most is így lesz. Itt egyébként tavaly mentem először. Azt gondolom, hogy a környéken minden pálya nagyon jó, igazi ralis pályák, mi pedig igyekezni fogunk megfejteni őket. :) Annak örülök, hogy háromszor lesz Cered, ott sokat lehet majd adott esetben javítani, mert jó hosszú. Vannak benne szűk részek, amiktől egy picit tartok, mert azokat nem szeretem. Ezek a nagyon szűk, levágós részek nem jönnek be, nekem akkor jó egy pálya, ha olyan két autó széles, tehát lehet menni úgymond faltól falig. Most megpróbáljuk nem elóvatoskodni az elejét, mint általában, és akkor hátha jobban megy majd a nap. Az autóval is tudtunk végre foglalkozni, vannak új gumik, de ami a legfontosabb, a váltó megkapta a rövid áttételt, úgyhogy most már nekünk is A-s. Még nem mentem ilyen áttétellel, de azt mondják, hogy ez sokat fog rajta segíteni. Remélem, ezzel végre gyorsulni is tudunk majd."

Tajmel Tibi: "Az Ózdon elért eredményünkhöz szerintem nagy szerencse is kellett, mert kiestek előlem, meg amikor szétütöttem két felnit, akkor nem engedett le a kerék csak a parc fermében… Remélem ez a szerencse folytatódik, mármint nem az, hogy a többiek kiesnek, hanem, hogy tudunk majd eredményesek lenni. Ceredet mondhatjuk, hogy ismerem, de Mogyorósormon csak egyszer mentem '96-ban, az meg már elég régen volt… Lemegyünk szombaton, megyünk maximum hármat, annál többet én nem szeretek tesztelni, felírjuk, és majd meglátjuk. Szeretek versenyezni, szeretek jól menni, de ez nálam nem élet-halál kérdése. Nagyon szeretem a Salgó környéki pályákat, nagyon jó, lendületes szakaszok vannak. Most kifejezetten örülök az új pályának. Szeretem a kihívásokat, és az improvizálós autózást. Ezért nem is edzem agyon magam."

Tóth László: "Átgondoltuk, megnéztük a belső felvételeket, megbeszéltük a tapasztalatokat. Azt gondolom, sikerült tanulni belőlük, és Salgótarjánban megint lehetek egy picivel jobb. Az első és legfontosabb még mindig, hogy a tréningeken igyekszem egy picit jobban koncentrálni. Tesztelni megint nem sikerült, megint azt próbáljuk, hogy odaállunk a rajthoz, és kihozzuk a maximumot. Még a Hóvirág előtt volt itt Cereden egy felfutás, ami ennek a gyorsnak az első négy kilométerén zajlott, úgyhogy ezt a részt más ismerem, de többet nem. A tréningen fog múlni minden."

Kulcsár Dániel: "Az ózdi egy nagyon jó verseny volt, minden klappolt, nagyon szerettük. Salgó környékén már versenyeztem néhányszor, a Ceredet azt nagyon ismerem, de a másik nekem is ismeretlen. Mogyorósoromról azt hallottam, hogy egy elég szűk, egy nyomsávos szakasz lesz… hát majd kiderül. Remélem jó lesz. Edzésre nagy hangsúlyt fektetünk majd."

Ezer Balázs: "Eddig mi a Trabisok táborát erősítettük, erre az évre váltottunk Samarára. Most csak próbálkozunk. Nagy hátrányunk van, mondjuk a Suzukikkal szemben. Míg a Suzuki 100 lóerős, a Samara kevesebb, és a Samara 8 szelepes, ellenben a Suzuki 16 szelepes. Úgyhogy hátrányunk van, de próbálkozunk. Ezzel az ózdi győzelemmel nem vagyunk nagyon elégedettek, mert úgy nyertünk, hogy a Bíróék kiestek váltóhiba miatt. De a többieket sikerül megvernünk, ez bíztató.  Igazság szerint élvezzük, hogy küzdeni kell, hogy figyeljük az időt, írjuk, számoljuk, hogy mennyivel vagyunk előrébb vagy hátrébb. És mivel eléggé idő- és eredmény-centrikusan versenyzünk, nem csúsztatjuk a kanyarokban, mindig kimaradunk a videókból… :( A salgótarjáni pályáktól kicsit félek, mert 2005-ben itt törtük össze az autót. Szerencsére nem nagyon, de egy azért picit tartok tőle. Egyébként nem rosszak ezek a pályák, de lehetnének egy picit gyorsabbak is. Szerintem sok a lassító, de ha ez van, ezt a feladatot fogjuk megoldani, itt próbálunk minél jobbak lenni."

Hegedűs Attila: "Ózdon elég nehezen mentek a dolgaink. Váltóval volt bajunk, kidobálta az egyes fokozatot, ezért a visszafordítókban eléggé kínlódtunk vele. Még hátrányunk is volt Csikóékkal szemben. De aztán ők defektet kaptak, így a hátrány az övék lett. A végére nekünk még a fékünk is elment, úgyhogy nagy szerencse kellett ehhez a győzelemhez, és az a hét tized, amivel előrébb voltunk, mint a Csikóék. A fék már rendben van, a váltó szerintem csütörtökre készül el. Az elmúlt két évben már mentünk itt a környéken, nekem nagyon tetszik, ami itt van. Nagyon szeretem a Zagyvaróna-Cered szakaszt, ez az egyik kedvencem. A másikban csak bízom, hogy jó lesz."

Csépe Teodor: "Az előző versenyen nagy szerencsénk volt, mert nem úgy alakultak a dolgok, ahogy mi szerettük volna. A második gyorson iszonyú lassú tempóval lecsúsztuk az útról, a nézők toltak ki. Otthagytunk vagy 20 másodpercet, és amikor leértünk, még azt is kétségesnek tartottam, hogy dobogósok leszünk. De végülis egyrészt a többieknek is volt kalandjuk bőven, ahogy hallottam, másrészt a végére azért összeszedtük magunkat, és a hat gyorsból hármat meg is nyertünk. Így tudtunk kategóriát nyerni. Cereden már kétszer mentem, azt nagyon szeretem. Mogyorósorom annak ellenére is ismeretlen, hogy Gyöngyösi vagyok. Még nem mentem rajta. De ha olyan lesz, mint Szorospatak, akkor nem lesz gond. Meg itt minden pálya nagyon jó."