A Vectra-Line Rallye előtt kérdezett körbe Pajer Ani a versenyzők között:

Brád László:

Mennyire ismered a salgótarjáni pályákat?
Tavaly indultunk, és nagyon szeretem ezeket a pályákat. Nagyon jó gyorsok, jó technikásak, igazi rali terep. Szerintem talán a legjobbak az országban.
Tavaly egész jó eredményt sikerült elérnünk, de akkor még ugye nem volt ilyen erős a mezőny, úgyhogy most biztos sokkal küzdelmesebb lesz, mint akkor volt. Most nagyon jó autók, nagyon jó pilótákkal vannak az élmezőnyben… jó verseny lesz, az a lényeg.

Valami extrával készülsz erre a jó versenyre? Egy körrel többet futsz, mint szoktál, vagy az autóval történik valami, hogy jobb legyen…?
Nem, minden marad a régiben, a megszokottban, sőt még a lelkesedésünk is a régi…:)

Határ István:

A salgótarjáni verseny hazai pálya. Mennyi előnyt jelent a helyismeret?
Igen, itt a környéken szinte minden pályán mentem már, hisz nem vagyok túl fiatal…:) A ceredi nagyon jó. Én inkább a technikás, sokkanyaros pályákat szeretem, nem ezeket a bevállalós, nyújtott kanyarosokat, bár ez a rali-túrában ugye nem is jellemző, mert elég sok lassító van, úgyhogy a kanyaroknak a zöme sok helyen ezáltal meg is szűnik.
Abban az esetben, ha az ember sokat jár ezeken a pályákon, akkor nagyon sokat számít a hazai pálya. Ha nem jár erre nap, mint nap, akkor nagyjából csak ugyanúgy ismeri, mint a többiek. De az az előny fontos, hogy közel van, és a lehetősége megvan, hogy akár egy hétköznapon is tudjon barátkozni a gyorssal.

Ez a gyöngyösi verseny sem sikerült rosszul, sőt! Ezen a logikán haladva, lehet, hogy a salgótarjáni még jobban megy majd, vagy még vérmesebb reményekkel lehet belevágni?
:) Én már ezzel kapcsolatban elég pesszimista vagyok, mert itthon még eddig sosem sikerült jó eredményt elérni, mert mindig valami technikai problémánk akadt, de mindig bízom benne, hogy ez a sorozat most szakad meg…: Lehet jobb is. A Cered például, ahol 144 kanyar van, az fejből megy. Ez lehet az előnyünk azokhoz képest, akik csak akkor járják be, amikor a verseny van.

Jelent valami különleges készülést, az, hogy otthoni pálya, és valamilyen szinten bizonyítani kell?
Mindenképpen. Hisz itt vannak a barátok, ismerősök, akik csak a médiából, vagy a mi elbeszélésünkből értesülnek az eredményeinkről, nyilván ilyenkor élőben is szeretnék megnézni, hogy hogyan teljesítünk. Úgyhogy igen, jelent, hisz szeretnénk a legjobbat kihozni magunkból. Éppen ezért már tavaly is úgy volt, hogy a verseny előtt mér egy héttel megpróbáltam kiszállni a mindennapos életből kiszakadni, és rákészülni a versenyre mentálisan is.
Már csak azért is, mert a tavalyihoz képest sokat változott a mezőny, sokat erősödött. Az eleje inkább nehezebb lett, mint könnyebb. Jó volna az első 5-ben végezni. De most inkább készülünk rá, aztán meglátjuk.

Ifj. Érdi Tibor:

Most egy kicsit talán nyugodtabban várod a salgótarjáni versenyt, ha jól gondolom…
Kicsit igen nyugodtabb vagyok, mint a gyöngyösi előtt. Salgótarjánban mindig jól mentünk, nem nagyon szeretném megszakítani ezt a sorozatot, na de Ózd előtt is ezt mondtam, úgyhogy most egy kicsit pesszimistábban álok a dolgokhoz.

Autóval történt valami, hogy jobban menjen?
Gyöngyös előtt történt, megcsináltuk a hajtást, módosítva lett a motor meg a váltó, ami meg is látszott az eredményen, hisz akkora időfölénnyel nyertünk, amekkora sosem volt még, mióta a rali túra bajnokságban indulok. Most bízunk magunkban, és szeretnénk egy jó versenyt, de úgy, hogy a többiek is ott lesznek, mert hallottam olyasmit, hogy néhányan nem jönnek, de ezt gondolom, majd elmondják ők. Szóval jó lenne, ha ott lenne mindenki, és versenyeznénk.

A salgótarjáni pályákat mennyire ismered, mennyire szereted?
Ha ugyanazok a pályák lesznek, ez a Kazár, Cered, akkor mondjuk, hogy ismerem őket. Nekem fekszenek, az autónak is. A kazári gyors ez a dobálós, egy szál út… nagyon ott kell lenni, mert nincs hibázási lehetőség, mert rögtön az árokban köt ki az ember. Ceredről meg azt tudom, hogy vérbeli technikás rali pálya, ahol nagyon nagy időkülönbséget lehet csinálni, ha jól megy rajta az ember…

Mi a helyzet a "szerencsehozó" navigátoroddal, Horváth Tiborral, akivel sikerült a gyöngyösi sikert összehozni? 
Vele indulok Salgótarjánban. Tavaly az év második felében vele mentünk, és bajnokok lettünk, idén egy versenyt mentünk, és akkor is szerencsét hozott, úgyhogy jó lenne, ha a mázliját most sem hagyná otthon, hanem elhozná Salgótarjánba is. :)

Attól függetlenül, hogy ilyen sokszor mentetek már együtt, egy újrakezdésnél kell gyakorolnotok, hogy megint összeszokjatok?
Igazából verseny előtt nem szoktunk elmenni és szokni egymást, amennyi a verseny előtt van tréning, az bőven elegendő nekünk, hogy összehangolódjunk.

Nagy Matyi:

Év elején említetted, hogy nem jössz talán végig. Salgótarjánnal mi a helyzet?
Indulunk, jövünk. Ez most 100%. Az év további részét még nem tudom, tolódik még a dolgunk, amitől függ, úgyhogy majd elválik. Már majdnem biztos egyébként, hogy ez az utolsó versenyünk, de nem merem elkiabálni, mert nem tudjuk mi lesz. Jó lenne bajnokságot nyerni, de jó lenne még az év vége előtt. :)

Hogy vagy a salgótarjáni pályákkal?
Ezelőtt 2 vagy 3 évvel mentem ott, az tetszett, ment is. Én -és a VFTS is- jobban szeretjük ezeket a kanyargós, technikás pályákat, a salgó pályái pedig ilyenek. Igyekszünk helytállni.

Mezriczki Zoltán:

Gyönyörűen sikerült a gyöngyösi verseny és akkor azt mondtad, két évet vártál erre az eredményre. Hogy ünnepeltél? :)
Ha egészen őszinte akarok lenni, nem volt olyan hatalmas ünneplés. Családi körben azért nagy öröm volt. Főleg a feleségem és a két kislányom örült. Nagyon tetszett nekik a kupa. :) Mivel ez volt az első kupa, amit hazavihettem túraversenyről, tényleg mindenki nagyon boldog volt.

Mire számítasz Salgótarjánban?
Szeretnénk megismételni ezt. Nagyobb vágyunk nem hinném, hogy lehet, hisz az Érdi Tibit nehezen érnénk utol, de ha egy ilyen második helyet sikerül majd elcsípnünk, annak nagyon fogok örülni.

Mennyire ismered a salgótarjáni pályákat?
Ez az egy, ami fájó pont nekem, hogy ezeket a pályákon még sosem mentem, hiába megyek már három éve a túrában, valahogy ez a verseny mindig kimaradt. Tréningben és fejben nagyon fel kel készülni, hisz tudjuk, hogy ez így nagyon kemény lesz. A maximális időt ki fogjuk használni a tréningre. Ez az egyik, a másik, hogy próbálok olyan belsőket nézni, amiből majd tudok tanulni, és azokat elemzem majd. Ezen kívül már csak fejben tudok majd készülni.

Niesz Feri:

Keringenek rémhírek, hogy nem jössz…
Nem, ez nem rémhír, ez tény.

Miért döntöttél így?
Hát, igazából a bajnokságot már elbuktuk, innentől kezdve felesleges most pénzt ölni bele. Most szépen szétszedtük a Subarut, féket már vettünk rá, a váltó még mindig nem érkezett meg. A motorba már érkeznek a cuccok,  aztán ahogy kész lesz, erős motorral, jó váltóval, jó fékekkel, mindennel ahogy kész lesz, akkor talán Esztergom, de Komló már száz százalék.

Csalódott vagy?
Nem, nem egyáltalán nem. Ez egy ilyen sport. Pénz nélkül nem lehet ezt csinálni. Esztergom az innen 30 km, úgyhogy az ilyen otthonalvós, kis költségvetésű verseny amúgy is. A Subarura most rá kell költeni egy csomó pénzt, hogy ütőképes legyen. Most is lehetne vele menni, mert ki van lakatolva is, de ezzel a rossz váltóval már nem akarok küzdeni, hogy megint lefogaz, vagy kiesünk miatta, a motor sem elég erős, hogy felvegyük a versenyt az elejével, úgyhogy inkább kihagyjuk. A bajnokságnak úgyis vége, aztán legközelebb inkább egy jó autóval jövünk, és akkor az év vége lesz a tanulóévünk. Ezt az évet mindenképp ennek szántuk, de bíztunk abban, hogy úgy fog menni, mint amikor a BMW-re váltottunk, hogy jó kocsira váltottunk, de nagyon úgy tűnik, hogy télen a többiek sem ültök otthon és malmoztak, hanem fejlesztettek, aztán kicsit kevés lett ez az autó, ugyanúgy, mint ahogy a BMW is elég halovány idénre. 

Nagyon sajnálom, de bízom benne, hogy Esztergomban találkozhatunk veletek.
Esztergom az még 8 hét, úgyhogy arra össze akarom szedni magam, de Komló az ezermillió-egy

És hát ezek szerint Esztergom valamilyen szinten hazai…
Hazai, hazai, de minden évben ezen megyünk a legszarabbul. :) Nem tudom, hogy miért. Ezen a Lábatlan - Bajnán annyira rosszul megyünk minden évben, hogy az valami hihetetlen! A Tardos - Bikol az jó, az fekszik, de most kíváncsi leszek, hogy a Subarunak milyen, hiszen eléggé összkerekes pályák, csúszkálósak… Majd most kiderül, ha összejön. Most fejlesztünk, fejlesztünk, ezért nem is akarunk Salgótarjánba menni.
A Subaruból most veszem majd ki a motort, a WRC fékek már megérkeztek, a vált meg van rendelve. Szépen építgetünk, és arra készülünk, hogy Esztergomból abszolúttal szeretnénk hazajönni. Erre gyúrunk most.

Csikó Péter:

Megnyerted Gyöngyösön az A3-at. Mire számítasz Salgótarjánban?
Hát, nehéz ezt megmondani. Nekünk ez volt az első versenyünk. Az első két versenyen nem tudtunk indulni. Részben technikai gondunk támadt, hisz nem készült el az első versenyre a motorunk, részben pedig anyagi jellegű. A második versenyre ezen kívül nem tudtam még navigátort sem szerezni. A tavalyi navigátorom most Bosch Petivel megy, most új navigátorom van. Vele nagyon jól ment, nagyon elégedett vagyok. Sokat edzettünk, és meglett az eredménye. A jobb oldallal nem lesz gond. :)

A salgótarjáni pályákkal m a helyzet? Szereted?
Hú, ez a verseny nekem vízválasztó. Tavaly féltengely-törés miatt estünk ki, tavalyelőtt elszakadt a kuplungtárcsánk… De ettől függetlenül nagyon jók itt a pályák, ismerem és szeretem őket. Az idén pedig különösen jó szerintem, hogy az egyik pálya mindenkinek egyformán új lesz, így az esélyek is ugyanolyanok itt.
Jó lenne most kategóriát nyerni, mert ha ez nem megy most, nem nagyon lesz értelme tovább menni ebben az évben. Ha nincs műszaki gondunk, reális esélyünk van nyerni, de hát ez egy technikai sport… Majd meglátjuk. Mi készülünk, ez a lényeg. :)

Bosch Péter:

Eddig úgy volt, hogy te sem jössz Salgótarjánba… Most kiderült, hogy mégis mi is történt?
Úgy volt, hogy bérbe vették az autót, és mennem kell szerelni Libanonba, az ottani bajnokság utolsó futamára bérelte ki egy srác. De visszalépett a bérlő, így szabad az út, jövünk Salgótarjánba. :) Tudunk még készülni is, időben megtudtunk, úgyhogy megpróbálkozunk.

A salgótarjáni pályák is ismeretlenek számodra?
Igen, teljesen újak. Úgyhogy a verseny előtti tréning nekünk duplán fontos. Na meg az egyik pálya mindenkinek új lesz, ha jól tudom, úgyhogy így talán még a hátrányom sem lesz akkora.
Azt mondják, hogy nagyon jó pályák ezek, jó kanyargósak, technikásak, igazi rali pályák. A Micunak minden fekszik, nekem kell majd egy kicsit gyorsulnom.

Mi lesz az év többi részében?
Nagyon fel kell majd kötnöm a nadrágot az évad második felére, de már nagyon készülök. Főleg fejben, de új gumikat vettem, többet tesztelek, edzeni járok, és majd próbálok minél jobb helyen végezni. Nem adom fel ilyen könnyen, küzdeni fogok az első helyért, de szem előtt tartom a biztonságot is - már csak anyagi megfontolásból is. Azért szerintem a második helyben sem lenne semmi szégyellnivaló, életem első bajnokságában. De nem adom fel, és szerencsére még messze a vége. Majd meglátjuk. :)

Rafael Tamás:

Te mennyivel készülsz másképp egy hazai versenyre?
A navigátorom indul ezen a salgótarjáni versenyen - de most pilótaként. Ha őszinte akarok lenni, a készülődés eleje navigátorkereséssel telt. :)

Hú, az jó kis készülés…:)
Igen, az. : Viszont megvan, kivel megyek. Ő Kovács György. Régen Lanciá-val ment, ugyancsak itt a Túrában. Őt elég régóta ismerem, még nem mentünk együtt, bár többször terveztük, csak sosem jött össze. Reméljük az összeszokással nem lesz gond, hisz barátok vagyunk.  A környéki pályákat egyébként mind ismerem, versenyeztem már rajtuk nem egyszer. Igaz, akkor navigátorként, szóval vezetni még nem vezettem itt, de azért ismerem a pályákat.

Mire számítasz így ezen a versenyen?
Egyáltalán te hogy viseled ezeket a változásokat, hogy például nem a jól megszokott partner ül melletted?
Igazából eddig mindig olyan ült mellettem, aki az életben is jó barátom volt, aztán könnyű volt összeszokni, most is ezzel próbálkozunk.

És mennyire érzed a hazai pálya nyomását?
Háromszor indultam eddig ezen a versenyen, és csak egyszer sikerült célba érnünk, mert mindig elromlott az autó. :) De egyébként nagyon nyomás nincs. Ugyanúgy szeretnék menni, mint eddig, semmivel nem szeretnék többet kockáztatni, mint egyébként, csak annyi, hogy talán kétszer annyira vigyázok az autóra. De egyébként nem nagyon szoktam ezzel foglalkozni, mert nem a visszhang érdekel, hanem saját örömömre autózom. :) Remélem az új navigátor meghozza majd a szerencsémet. Nem ártana. :)