2007-ben, A/2-ben lett talán a legszorosabb a végeredmény: az első három páros négy ponton belül végzett! Nem volt tehát könnyű dolga Schuck Jánosnak és Muschitz Attilának, ha meg akarták nyerni a kategóriát. Márpedig ők meg akarták. Janival erről beszélgettünk.

- Egyáltalán nem volt sétagalopp az év, sőt, de azért mi lettünk a bajnokok. Abszolút kiemelem, hogy mi, hiszen ketten csináltunk, ketten ülünk az autóban és ezt mindig így szeretném. Év elején az volt a terv, hogy az első háromban végezzünk, ugyanis az előző évben néhány ponttal maradtunk le a dobogóról. Ez volt tehát a célkitűzés, de ezzel, hogy bajnokok lettünk, kicsit túlteljesítettük a dolgot.

- Annak ellenére lettél bajnok, és nekem ez a legfurcsább, ha az eredménylistát megnézzük, hogy egyetlen futamot se nyertél meg, viszont mindegyiken célba értél. Mindegyiken magabiztosan beértetek a célba és ez elég volt ahhoz, hogy győzzetek. Miért nem sikerült például futamot nyerni?
- Hogy miért nem sikerült, azt igazából nem tudom. Ez lett volna a másik célkitűzés, hogy legalább egy-két futamot meg tudjunk nyerni. Ez nem sikerült, viszont a stabil pontszerzés többet ért. Erősek az ellenfelek, nehéz velük. A mi technikánk egy kicsit gyengébb a többiekénél, viszont a szerencsének és a többiek kiesésének köszönhetően értünk szerintem az első helyre végül.  

- Talán a ti kategóriátokban volt a legszorosabb a küzdelem. Az első három helyezett négy ponton belül végzett. Mennyire motivál ez téged, vagy mennyire zavar az ekkora feszültség?
- Abszolút motivál. Igazából nem csak a végeredményen látszik ez a szorosság, mert nem csak a pontok, hanem minden futamon tized másodpercekben küzdöttünk egymással. Ez abszolút jó így. Megint csak azt mondom, hogy az előző években olyan autóval és olyan kategóriákban mentünk, ahol nem tudtunk eredményt elérni és pontosan ez volt a baj, hogy a nagy űrben lebegtünk. Jobb így ez.

- Miért nem tudtatok eddig eredményt elérni?
- Egy Peugeot-val mentünk 2003-tól, 2004-től. Nagyon erős autók voltak a kategóriánkban, és egyszerűen ugyanilyen időkkel, amiket a Skodával mentünk, ott, abban a kategóriában a huszadik hely környékén voltunk. Főként nem is mi gyorsultunk, csak a saját kategóriánkhoz képest.

- Mióta versenyzel?
- Rali túrában 2002-2003-tól, nem is emlékszem pontosan. Előtte csak amatőr versenyeken vettem részt.

- Attilával mióta ültök egy autóban?
- A legelső versenyünk óta. Illetve korábban navigáltam rali-túrában, de amióta én vezetek, azóta Attila ül mellettem.

- Mitől ilyen jó az együttműködésetek, hogy ilyen hosszú éveken keresztül tudtok együtt dolgozni?
- Eleinte úgy kezdődött, hogy nem igazán tudtuk eldönteni, ki fog majd vezetni és ki navigálni. Az első egy-két alkalommal rögtön kiderült, hogy én nem lennék jó navigátor, túl szétszórt vagyok ehhez. Attila pedig abszolút erre a pozícióra született, a jobboldalra.

- Elég ehhez az, hogy kiegészítitek egymást?
- Én azt gondolom, hogy igen.

- Mi lesz veletek 2008-ban?
- Ez a kényesebb kérdés, egyelőre nem tudok erre válaszolni, fogalmam sincs, hogy mi lesz. Dolgoztunk egy-két komoly terven is, de családi elfoglaltságok miatt valószínűleg nem tudunk teljes évet menni egyik bajnokságban sem, úgyhogy valószínűleg egy-két versenyt megpróbálunk, de szeretnénk feljebb lépni - Rallye2 vagy első osztály - ezt majd meglátjuk. Autót is mindenképpen váltani kellene, ezt sem tudom most megmondani, hogy mi a jó irány. Nagyon sokszor megfordult a fejemben, nagyon tetszik a hátsókerekes autó. Versenyen még nem mentem ilyennel, de nagyon szívesen kipróbálnám. De a négykerekes vonz a legjobban.

- Ennyivel nagyobb kategóriára gondolsz?
- A legszívesebben igen. A hátsókerekes autóval kapcsolatban azt gondolom, hogy nem vagyok már annyira fiatal, nem tudom azokkal felvenni a versenyt, akik már 10-15 éve Ladában ülnek mondjuk, vagy bármilyen hátsókerekesben. Eredményesen nem hiszem, hogy tudnánk hátsókerekes autóval versenyezni. A látvány miatt tetszene, de akkor már inkább azt mondom, hogy a négy kerék meghajtás.

- Az már egészen biztos, hogy túrában idén nem jöttök?
- Egyáltalán nem biztos. Vannak kedvenc versenyeink, azokon megpróbálunk azért elindulni. Ha nem is teljes évet fogunk menni, egy-két versenyen mindenképpen el szeretnénk indulni.

- Melyikek ezek a versenyek?
- Nekünk a komlói verseny az egyik ilyen - egyrészt a pályák miatt, másrészt meg baráti társaságunk van Komlón és környékén, oda nagyon szívesen megyünk. A pályák miatt még a szendrői verseny nagyon tetszik. És szinte hazai verseny, az esztergomi, mert Pesthez közel van, az pedig emiatt.

- Kicsit beszéljünk a családotokról!
- Én nős vagyok, van egy lányom, két és fél éves és áprilisban jön még egy, valószínűleg lány lesz ő is. Pontosan ezt mondtam az előbb családi oknak, hogy valószínűleg az év eleji versenyeket ezért nem fogom tudni vállalni, és ezért nem tudunk majd egész évet menni. Attila nem nős, de barátnője van. Az ő terveit igazából nem tudom.

- A feleséged hogy viselte azt, hogy hétvégenként eltűntél autóversenyezni?
- Velem kapta ezt a dolgot. Igazából, mielőtt versenyeztem, nagyon régóta rali első osztályban szervizeltem, és az még több időt vett igénybe. Ott a verseny inkább négy nap, mint kettő, a felkészítések sokszor éjszakába nyúlóan tartottak, úgyhogy az nekem sokkal több időt vett igénybe. Herczig Norbinak szervizeltem egész addig, amíg Octáviával nem ment és azóta viszont versenyzem. Ezek otthon nálunk megszokott dolgok.

- Tulajdonképpen örül neki, hogy átjöttél a túrába?
- Arra gondolsz, hogy több időt töltök otthon? Amiatt biztos. De egyébként nem mondom, hogy örült. Egy kicsit biztos félt. Azt gondolom, hogy szerencsém van, hogy ilyen feleségem van, aki jól viseli a dolgokat.

- A hétköznapokban mivel foglalkozol?
- Autóértékesítő vagyok.

- Erről jut eszembe: mi lesz az autóval, ha ti nem versenyeztek már vele?
- Ebbe nagyon jól beletaláltál, mert ha lenne komoly érdeklődő, akkor lehet, hogy eladnám a kocsit. Elkótyavetyélni nagyon nem akarom. Olyan nagyon sokat ez az autó már nem ér egyébként, de fillérekért nem akarok megválni tőle. Ha tényleg valaki ilyen autóval szeretne versenyezni, azt tudni kell, hogy azért ennek az autónak van múltja. Ez egy gyári építésű versenyautó, nem egy Magyarországon összetákolt valami. Akkor is, ha viharvert, ezért is szerintem ér valamit ez a kocsi. Ha el tudom adni normális pénzért, akkor eladom. Ha nem, akkor elmegyünk vele majd kisebb versenyekre.

Ez a hír most jelenik meg 3666. alkalommal