Elek István nagy kedvence a murva, a veszprémi futam is jól szokott menni neki, ám ezúttal igazán rövidre sikeredett ez, hiszen már a második gyorsaságin feladták. Az előzményekről, kiesésről és a folytatásról beszélgettünk, mindezek mellett pedig újra elmondta a véleményét a hazai autósport egyik problémájáról.
Milyen volt a Veszprém Rallye?
Már az odáig vezető út is kalandos volt számunkra! Az idei évben, az első két futamon még nem igazán volt rendben az autónk, a fiúk ügyesen javítgatták, de mostanra elég sok mindent helyre tettek rajta. Nagyon átdolgozták, helyre lett téve a hajtásrendszer, a féltengelyek, új féktárcsát is kapott (mert eddig mindig használttal mentünk), új turbót kapott, újra lett programozva. Nagyon jónak tűnt az autó, könnyedén ment, visszakerült a cseh váltó... boldogok voltunk, hogy megérkezett az új cucc hozzá! Úgy tűnt, minden rendben…
Sikerült tesztelni is?
Igen, de ott megakadtak a dolgok. Mindössze két kilométert mentünk, mikor a szép új váltó lefogazott. Sok választási lehetőségünk nem volt ezután, elő kellett venni a „pécsi” váltót, azaz ami ott tönkrement. Ahhoz már jöttek szerencsére tartalék alkatrészek, így irány fel Pestre! De mivel a ház is szétrepedt, az is kellett, azt a csapat másik autójából szedték ki.... Éjjel két órára kész is volt az autó! Reggel jöhetett is a gépátvétel, mi pedig kemény 2 km-es teszttel vágtunk neki a futamnak.
Ezek után a verseny sem sikerült hosszúra!
Általában én az első gyorsaságin mindig szundikálok egy jót, de most nem ez történt, és egy abszolút negyedik idővel kezdtünk. Az N csoportban elég megnyugtató előnyünk volt, és éreztem, hogy nagyon rendben van az autó. Könnyedén jött ki a kanyarokból, nem torpant bele úgy, mint az elmúlt két versenyen, és igazából minden rendben volt, tudtuk, hogy még sok van benne, tudunk gyorsulni a következő körre. A gumiválasztásunk is jónak bizonyult, mi egésze mást választottunk, mint a többiek, és úgy éreztem, hogy még abban is bőven van tartalék. És ez így is volt, a második gyorson rápattantam kicsit jobban a gázra... itt viszont már csak részidővel büszkélkedhetek, Puskádi Janiék mondták - akik a pálya egy pontján mértek időket -, hogy nagyon jó időt mentünk... de ennek nincs jelentősége…
Miért estetek ki?
Az aszfaltról a murvára mentünk befelé, amikor sajnos nem tudtam megfelelően lassítani az autót, nem nagyon vette a negyediket (előtte is már akadozott ez a gyorsan beszerkesztett váltó), nem volt elég motorfékünk. Nagyobb tempóval mentem le a murvára, bal oldalt volt egy földkupac, aminek egy picit nekiment a bal hátsó kerekünk, ez még nem is volt gond, picit megdobta az autót, de ilyen szokott lenni. Majd átdobta az autó hátulját a jobb oldalra, és ott is volt egy kisebb domboldal, gondoltam majd ott is megtámaszkodik és azzal a lendülettel megyünk tovább. De nem megtámaszkodott, és nem is az történt, ami szokott, hogy legfeljebb meggörbül egy lengőkar, hanem egyszerűen paff! Kitört a kerekünk! Innét kezdve nem volt értelme, hogy három keréken kikínozzuk a kocsit a gyorsaságiról... elfogyott volna az autó, mire kiérünk…
Hogyan éled meg ezt a kiesést?
Nagyon sajnáltuk, mert egyrészt én murván nagyon szeretek menni, a Veszprém Rallye is mindig jól szokott sikerülni, másrészt pedig az autóban is éreztem a potenciát és én is egész jól összeraktam fejben most ezt az egészet.
Milyen volt az idei évi Veszprém Rallye?
Nagyon tetszett, hogy az első napon nagyon sok néző volt, még úgy is, hogy munkanap volt, és egyébként is iszonyatos porban zajlik ez a futam... És bár én nem élvezhettem végig a gyorsasági szakaszokat, de szerintem szuperjó pályák voltak kijelölve! A sólyitól én nagyon féltem, ezért is tettünk fel olyan gumit, ami defektbiztos... de most nagyon jó volt a minősége! Már a tréningen azt mondtam, hogy szenzációs, és biztos az volt a versenyen is! Jól éreztem magam!
Csak sajnos nem túl sokáig...
Nem baj, annál jobban várom a következő versenyt! :-)
Mi lesz a következő?
Arad! Mi más? Az idei évnek úgy vágtam neki, hogy bárhogyan is alakulnak a dolgaink, a Waldviertel Rallye-ra biztosan elmegyünk, mint ahogyan a magyar bajnokság futamaként megrendezésre kerülő Arad Rallye-ra is! Akármi van, ott indulni kell, mert nagyon tetszett tavaly is! Tetszettek, hogy újak a pályák, változatosak... én szeretem az újdonságokat! Nem értem, hogy sokan miért siránkoznak emiatt még mindig, de aki nem képes az új pályákat 3-4 lehetőségből felírni, annak talán inkább a pályaversenyzésre kellene áttérnie... Egyébként most a Veszprém Rallye-n is voltak dolgok, ami miatt mérges voltam és ki voltam akadva...
Szeretnél róla beszélni? :-)
Igazából nincs jelentősége, elég sok emberrel megtárgyaltam már ezt... de ha gondolod, akkor megoszthatom a nagyközönséggel is... Az elmúlt időben már többször beszéltem arról, hogy mi teszi tönkre a hazai rallyesportot (a kis nézői létszám, a rengeteg kisebb versenyek, a válság, stb.), de belülről pedig azok a versenyzők bomlasztják, akik nem a szabályoknak megfelelően versenyeznek. Az elmúlt években is volt már erre rengeteg példa... teljesen mindegy, hogy ki-hogyan próbálja kimagyarázni, hogy ott járt, jönnek az „á, én csak lementem megnézni a pályát, egyszer!”, meg ilyen szövegekkel. Én leegyszerűsítem: teljesen tökmindegy, hogy valaki nagyobb turbószűkítőt használ, szabálytalanul könnyíti le a kocsit, nitrózik, trükköt csinál az autóján, vagy esetleg többet megy tréningezni a megengedettnél, mert az mind csal! És a csalók nem közénk valók! Én azért rallyeversenyzek, mert elfogadtam azt, hogy két személy ül az autóban: egy navigátor, aki mondja, és egy pilóta, aki csinálja. A csütörtöki pályabejáráson a szőci pályán olyan állapotokkal találkoztunk, hogy az még 2008-ban a Nyirád Rallye-t követően sem nézett így ki! Az összes tövezős rész szétjárva… egyszerűen szarrá volt tréningezve a pálya! Egy magyar bajnoki mezőny, egy verseny alatt nem tudja úgy lerendezni, mint ahogyan ez a pályabejárás végére kinézett!
Ennek ellenére én tovább fogok versenyezni, nem érdekel, hogy ki milyen eredményt ért el, de én még oda tudok állni a tükör elé! Mások meg számoljanak el a saját lelkiismeretükkel... és megint jön, az „akinek inge... az még a kabátot is!”. :-)