Szél Attila megsérült az egri futamon. A szervizparkban aknába (és nem ra) lépett, és csúnyán eltört a bokája. Az otthon lábadozó Elnökségi tagok hívtam fel:

Azt hallottam kényszerpihenőn vagy… Mi történt?
Ha autóval lettem volna, akkor azt mondanám: egyszerű versenybaleset.
Szombat este az egri szervizparkban a VIP sátor környékén mentünk az autónk felé, a sötét, az eső és egy lefedetlen csatornanyílás úgy hozta, hogy sikerült belelépnem, aminek következtében szilánkos bokatörésem lett és most mindenféle drótok és csavarok tartják össze a bokámat és a sípcsontomat.
6 hétig erőteljesen ágyhoz kötött állapotban leledzek.

Nyugtass meg! Amikor meggyógyulsz, ugyanúgy fogsz tudni futni a bűnözők után, ahogy eddig is tetted?
Azt ígérték, hogy szépen meg fog gyógyulni, némi fájdalom és idő és minden rendben lesz…

Mesélj egy kicsit Szél Attiláról azoknak, akik nem ismernek.
Amit általánosságban lehet tudni Rólad, hogy az MNASZ Elnökségi tagja vagy és még azt tudják Rólad sokan, hogy civilben keménykezű rendőr…
Civilben nem vagyok civil, hanem rendőr vagyok. A Baranyai Rendőr-főkapitányságon az egyik bevetési osztályt vezetem alezredesi rangfokozattal. Világéletemben a rendőri pályafutás köthető hozzám.

Aki nem ismerne, annak mondanám: Te vagy az a nagyon kemény kezű, de következetes rendőr, aki Baranyában nem szereti, ha a versenyzők gyorsan mennek. És talán Neked köszönhető, hogy az utóbbi években ez a "sebességláz" mintha csökkent volna…
Ez így van, de azt gondolom, hogy ez nem az én szerepemen múlik kizárólag.
Én is versenyzőként kezdtem, tudom, hogy mit jelentenek a tréningek. Sajnos a másik oldalon kötelezettségeim vannak. Ha azt akarom, hogy Mecsek Rallye-k legyenek, akkor bizonyos szabályokat be kell tartani, tartatni, ugyanis a város vezetése, a rendőri vezetés és a lakosság csak ezekkel a feltételekkel járul hozzá, hogy itt évről évre pécsi verseny lehessen.
Amikor pár évvel ezelőtt a versenyzőkkel szemben kicsit keményebben léptem fel, akkor már nagyon elszaladt a ló és muszáj volt ezt tenni, de azt gondolom, hogy a versenyzők nagy része ezt megértette. Nem szabad néhány renitens miatt se Pécsen és máshol sem a versenyzőtársadalmat büntetni. Úgy érzem, hogy a versenyzők morálja nagyon sokat javult és sokkal kevesebb probléma van, mint korábban volt.

Azt szokták mondani, hogy érdemes a legnagyobb hangút magunk mellé állítani és akkor könnyebb lesz az életünk… Így kerültél az MNASZ Közelébe? :)
Lehet, hogy ebben van valami…
Jelen Pista kért fel anno, hogy segítsek a verseny megrendezésében, civilként is. Aztán amikor olyan helyre kerültem a rendőrségen belül, akkor már az én feladatom volt a verseny rendőri biztosítása és ezzel a munkával elégedett volt az akkori szakágvezető, Kokó is. Megkérdezte, hogy nem akarnám e kamatoztatni a tudásomat és a tapasztalatomat a többi versenynél is. Nagy örömmel elfogadtam a felkérést és onnantól kezdve a Rallye Bizottsággal dolgoztam, mint a versenyek biztonságáért felelős ember.

Korábban láthattunk a DACIA előfutó autókban, ahol, ha jól tudom, az volt a feladatod, hogy átnézd, minden rendben van e a pályákon a gyors elindítása előtt is.
A versenyek biztonsága és az előfutó autók feladata nagymértékben összefügg. Az már csak egy kiegészítő dolog volt, hogy a biztonsági megfigyelés mellett lehetőségem nyílott arra, hogy Kanyik Anti csapatában előfutóként szerepelhessek. Nagy élmény volt ez, hiszen minden tét nélkül autózni lezárt pályán nagyon jó dolog, persze egy pillanatra sem elfelejtve a biztonsági feladatokat. És nagyon profi emberekkel dolgozhattam, akiktől nagyon sokat lehetett tanulni. Minden tekintetben le a kalappal Kanyik Anti és csapata előtt, mint ahogy Tóth Gili előtt is! Nagyon szerettem csinálni.
Meggyőződésem, hogy hiányzik ez a mostani rendezvényekről, bár ezzel a rendezők többsége nem ért egyet.
Egy szervezet csapat, aki biztonságosan végigmegy a gyorsaságik előtt és tudja, hogy mikre kell odafigyelni az nagyon fontos része egy verseny megrendezésének.

Most nem előfutóként, de van szereped az MNASZ-ben.
Mi a feladatod az Elnökségben?
Az, hogy az Elnökség tagja lettem, szinte egy véletlen momentum.
Annak idején Kokóék jelöltek Elnökségi tagnak, Ugyanakkor megkeresett a másik oldal is, hogy Ők is elégedettek a munkámmal és jelölnének. Aztán a végére úgy alakult, hogy egyszer csak ott találtam magam az Elnökségben. Nagy megtiszteltetésnek tartom és úgy éreztem nem illik visszautasítani. Talán így még többet tudok tenni a rallyért.
Az Elnökségen belül én vagyok a rally referense.
Ugyanakkor most már kívülről, én látom el az összes verseny RSB biztonsági megfigyelői feladatokat. Ezt talán azért jó, mert ha ugyanaz a szem nézi meg a rendezvényeket, akkor az érték ítélete egységesebb. Másrészt pedig egy külső ember, aki nem tagja a Rallye Bizottságnak, az kevésbé befolyásolható az értékelésben.
Elnökségi tagként sokat harcolok, ami talán nem látszik így kívülről. Amit az Elnökségen keresztül lehet vinni támogatásban, anyagilag, szabályalkotásból a rallye javára, azért én komolyan szoktam küzdeni. Csak hogy mást ne említsek, a szombathelyi  pályázat vagy bizonyos díjak átvállalása az Elnökségi büdzséből az RSB-t segítve… Meg kell küzdeni mindenért, hiszen minden területnek van gazdája és mindenki szeretne a saját területén belül minél több mindent elérni. Sokszor vitázunk, de így van ez jól.

Mielőtt bárki valamit félreértene. Nem kívánnék negatívumot állítani a balesetemmel kapcsolatban a rendező felé. Igaz, hagyott magaután kívánalmakat a szervizpark, de nagyon szorgalmasan betemettek tizenvalahány ilyen aknát. Az már csak az én "ügyességem" hogy sikerült rátalálnom az egyetlen fedetlenre…
Nem kell ezért okot és felelőst keresni. Így jártam. Miskolcon már nagyon szeretnék ott lenni és a feladatomat ellátni. Biztos, hogy még gipszben, de valamelyik barátom mellett a jobb1-ben. Mindenképp ott szeretnék lenni és tartani a kapcsolatot a versenyzőkkel.

Amikor én idekerültem az MNASZ-hez, akkor még  alig ismerték a nevem, de miért is ismerték volna. Amatőr versenyeken indultam, több kevesebb sikerrel.
Rendőrként már többen ismertek és nem mindenki pozitívan…
Azóta igyekszem azon lenni, hogy többen megismerjék a nevemet. És nem öncélból, hanem azért, hogy tudják, próbálok segíteni bárkinek.
Azt gondolom, az Elnökségnek, a Rallye Bizottságnak és minden vezetőnek az a feladata, hogy a versenyzőket, a versenyzőinket kiszolgálja és segítse. Erről szól a Szövetség, erről kell szólnia a vezetésnek. Ha engem bárki meglát, bármilyen panaszát elmondhatja és mindig megpróbálok segíteni.

Azt hiszem, most egy kicsit Magaddal kell foglalkoznod és a gyógyulásoddal.
Otthon vagy már, otthon tudsz pihenni?
Szerdán hoztak haza. Hálás köszönetem Szilviéknek és a RESCUE TEAM-nek, akik hazahoztak. Az egri kórházban négy napot töltöttem, nagyon jó szintű ellátás mellett.
Miután stabillá vált az állapotom már itthon vagyok a lakásomon és itt próbálok minél hamarabb "lábra állni".

Nagyon fontosnak érzem, hogy megköszönjem azoknak, akik kerestek személyesen, telefonon a baleset után, azt a törődést, érdeklődést, amit tanúsítottak. Nem számítottam erre a nagymértékű szeretetre, nagyon jó érzés volt, hálás köszönet érte mindenkinek!

Gyógyulást és Miskolcon várni fogunk!!
Köszönöm, hogy felhívtál!