Nagyon készültek az Arad Rallye-ra, bíztak a sikerszériában, de nem jutottak el a célig. Pethő Tyutyuval beszélgettem a romániai eseményekről, ahol számára az is kiderült, hogy a leporolt itinereknek most látták meg az igazi hátulütőjét. Sok új tapasztalattal gazdagodtak, ám mégis nulla ponttal térhettek haza erről a versenyről.

Többek számára már a pályabejárás is külön kihívás volt, nektek ez hogyan sikerült?
Kevésnek bizonyult! Jobb lett volna, ha többet tudtunk volna menni ezeken a pályákon, hiszen ez a három alkalom pont arra volt elég, hogy rájöjjek, nagyon el vagyunk kényeztetve itthon, hiszen szinte mindig csak a leporolt itinerből megyünk. Diktáltam olyan dolgokat a pályáról, ami nem volt teljesen valósághű, de ettől függetlenül a 22 km-esen pont a technikás résznél egy egész jó itintert írtunk. Nem mentünk azért annyira rosszul, hiszen a magyar mezőnyben a 9-10. helyen álltunk.

Kalandok?
Volt két defektünk is, az egyiket a szerviz után, az ötödik gyorsasági előtt cseréltük ki. Olyan jól és olyan gyorsan sikerült, hogy elvágtam közben az ujjamat és úgy rajtoltunk, hogy közben a Rescue-s doktornő még kötözgette az ujjamat, én meg azt mondogattam neki, hogy erre még a kesztyűmet is rá kell húznom! Úgy rajtoltunk el, hogy azt sem tudtam, milyen gyorson vagyunk, de köszönöm a doktornőnek, hogy ilyen gyorsan megcsinálta az elsősegélyt! Volt olyan kalandunk is, hogy a gyors célja után nagyon gyorsan le akartam kapcsolni az ALS-t, nem figyeltem és majdnem beestünk a balosba... de szerencsére nem raktam tetőre az autót! :-)

A 22 km-esen pedig jól éreztük magunkat, de nagyon vártuk már a gyors végét, mert nagyon elfáradtunk. Sajnos nem sikerült a végéig gond nélkül elérnünk, mert egy balos valahogy nem sikerült és eltolta az autó az elejét. Már a gyors közben is éreztem, hogy nincs rendben teljesen az autó, és így lehet a figyelmetlenségem is szerepet játszott ebben, hogy nekimentünk egy fának. Nagyon szerencsétlen eset volt, a víz is elfolyt a hűtőből, így nem tudtuk folytatni, nekünk itt ért véget a futam! Tanulságos verseny volt ez számunkra és most nézegetem is azokat a versenyeket, ahol tényleg nem ismerem a pályákat és nem egy leporolt itinerrel kell mennünk, mert egy kicsit vissza kell szoknom az íráshoz.

Milyen volt maga a verseny?
A verseny tetszett, már csak azért is, mert nem volt késés, nem volt csúszás. A pályák állaga picit nehéz volt, a vizesárok miatt is megfogyatkozott a mezőny. Ez utóbbi nekünk nem okozott problémát, mert már a tréningen kipróbáltam ezt a vizesárkot és nekem már ott leszakadt minden a tréningautóról, így én tudtam, hogy mire kell számítani. Lassan mentünk át, de sokan megpróbálták gyorsabban, és ennek következtében ők ki is estek már ott, vagy a következő gyorsokon. Ez a verseny egy feladat volt, amit mi nem tudtunk 100 %-osan megoldani, de ebből tanulva készülünk a folytatásra!

Mi lesz a következő?
A Vác Rallye-n szeretném tesztelgetni az autót, hogy a pécsi IRC-re legyen bennem pár aszfaltos kilométer is.

És Vác környékén ezek olyan pályák, amiket pont te nem ismersz???
Az egyiket igazából tényleg nem ismerem, ott még egy métert sem mentem, csak versenyt nézni jártam arra. A másik gyorsasági szakaszt mondjuk nagyon ismerem, arrafelé nagyon sokat járok, de viszont sosem írtam még rá itinert! :-) Lesz egy ilyen is, és egy olyan is, de a pécsi futam is erről fog szólni! Lesz olyan, ami már régen volt, olyan, amin más navigátorral mentem, de lesz azért olyan is, amin már Rubóval is mentem...

Év végi cél?
Az első tízben benn maradjak! Már csak erre van esély!