
A Trabant már Ózdon is porolt rendesen, Demjén Martin bejáratta a kisautót, most pedig Kőváry Barna vág neki a Mecsek Rallye-nak! Duplaműszakot vállalt a prológra, hiszen nem csupán a Trabanttal osztja majd a látványt, de a tavalyi stílushoz hasonlóan a „hanganyagot” is felpörgeti.
A múltkor Ózdon láttam a Trabantodat, mit keresett ott, és miért nem te ültél benne?
A Monte Carlo Historic Rallye után a fő csapásirány az volt, hogy az idei esztendőben a hazai közönségnek is autózzunk, felidézve a múltat, visszatérve a gyökerekhez. Szerettünk volna a magyar bajnokságban indulni, de kezdődött azzal, hogy elmaradt az Eger Rallye. Jött a Bükfürdő Rallye, ahol a prológon be is mutattuk a kis Trabit, ugyanazzal a koncepcióval, ahogyan a Monte Carlo-n is ment, a gruppe 2-es változatával: szériamotor, szériaváltó, szériakipufogó... A murván a Trabi nem igazán képes hibátlanul üzemelni, ezt már a korábbi tapasztalatink is igazolták, így maradt a prológon autózás, mellette pedig a műsorvezetés. Az elmaradt egri futamkor találtuk ki, hogy induljunk idén RTE versenyeken, de már az első – tatabányai futamra – sem tudtunk elmenni, más jellegű elfoglaltságaim miatt, majd következett az Ózd Rallye, ahol tényleg nagyon szerettem volna menni. Csak az egyik része a dolognak, hogy arra a hétvégére is hat másik rendezvényen kellett volna lennem, de a verseny előtt egy autóztatáson vittem egy mentős srácot, aki felfigyelt arra, hogy húzom a bal lábam. Mondta is, hogy ennek a fele sem tréfa, most rögtön szaladjunk a balesetibe. Jött a kivizsgálás, és a megállapítás: az ötös-hatos csigolya között egy 11 mm-es kitüremkedés látható... tehát még nem gerincsérv, de a lényeg: „versenyautóba ülés erősen nem ajánlott!”. Azóta különböző terápiákra járok, inkább a természetgyógyászat irányába fordulva, mintsem a kés irányába... Állni tudok, háton feküdni is… szuperkirály, 37 évesen bottal járni! A doktor bácsi szerint a három lábam közül valamelyik nem fog működni, ha így folytatom... mondom, lehetne választani, hogy melyik legyen az? :-) Azóta persze próbálom kímélni magam, sofőrrel járok mindenhová, fekszem a hátsó ülésen, és be kell lássam, hogy most jön ki a 20 év: a borulások, csattanások, Afrika-járások, a több millió kilométer. És bizonyára azzal sem segítettem sokat az egészségi állapotomon, amikor meg akartuk borítani az Isuzut, és én is odaálltam mellé, hogy majd visszaborítom az oldalára… hamar be kellett látnom, hogy ez nem Trabant.

Demjén Martin még az ózdi verseny előtt pár héttel megkeresett, hogy előbb-utóbb majd tud autókázni, tudnék-e segíteni abban, hogy belépne ő is a Vöröskeresztes szervezetembe, hátha valamiféle olyan együttműködéseket tudnék kitalálni, mellyel mindannyian jól járhatnánk. Összefonódtak a szálak, fény derült arra is, hogy ő tulajdonképpen akkor született - 1992-ben - amikor mi elkezdtünk versenyezni! Itt az igazi kapcsolódási pont! Bevillant, hogy megkérdezzem tőle, nem akar-e menni Ózdon a Trabantommal, mire ő rögtön mondta, hogy „dehogynem!”.
Bérbe adtad a Trabantot?
Nem bérbe, hanem csak úgy odaadtam neki, hogy menjen vele. Nyilván nem túl megszokott dolog ez a hazai rallye-s társadalomban, amikor valaki csak úgy odaadja az autóját egy ifjú reménységnek. Én viszont odaadtam azt az autót, amiből a világon egy van! Mert nincs még egy ilyen Trabi, ami elrajtolt és célba is ért volna a Monte Carlo Historic Rallye-n!

Nem féltetted a kis Trabit?
Demjén Martin tudását mindenki ismeri, ment már Evo VI-ossal abszolút időt tavaly, és az eddig sportpályafutása is önmagáért beszél. Az emberi hozzáállása is nagyon szimpatikus volt, jól jöttek ki a lépések is, ő segítséget kért, én pedig egy lehetőséget kínáltam neki. Úgy adtam oda neki, hogy tessék, itt van, rajta vannak a montés téligumik, így ahogy van elviheted. Nem változtatunk semmit, még az ülés pozíción sem, ha kell rakjál bele kispárnákat, vagy ha nem férsz bele, fogyjál le, mehettek Lócival, csináljátok, egy dolog a fontos: nyújtsd meg a kézifék bowdent! Ez a feladat, de ha plasztikai sebészhez kell vinnem, akkor megöllek, eláslak, kiáslak... és ezt eljátszom egy héten keresztül!

Hogyan sikerült?
Elkoptatták a téligumikat, és visszanézve a felvételeket - minden nagyképűség nélkül mondhatom - hogy simán látom a 20 évvel ezelőtti önmagam benne! Iszonyat a srác, félelemérzet születéskor dekódolva, gázpedálállásból egy van, pillangószelep nyitva, mehet!
Aznap a dömsödi autocross pályán vezettem műsort, előtte a nyíregyházi szlalomversenyen, és nem mondom, hogy nem izgultam végig, nem mondom, hogy őszinte volt a mosolyom, de Martin élt ezzel a lehetőséggel és sem sebészhez, sem máshová nem kellett vinni a Trabit utána! Úgy ahogy adtam, visszakaptam, nagyon megköszönték a lehetőséget. Nagyon jó második kisgazdához került. Azt gondolom, hogy megvan az a jövőkép, hogy ki az, aki esetleg irányíthatná a Trabantot, ha úgy alakulna a kis életünk, de azért ott van még az őszi Rally Legend, ahol mindenképp szeretnénk menni.
Hétvégén Mecsek Rallye, és bár nagyon kedveljük Martint, de mondd, hogy ezúttal te fogsz a kiskocsiban ülni!
Gondolkoztunk rajta, hogy itt is Martin menjen vele az egészségi állapotom miatt, de megpróbálom összeszedni magam, mert az igazi pont az „i”-re a Mecsek Rallye, hisz én ott kezdtem el versenyezni. Meg egyáltalán! A Mecsek Rallye, az Mecsek Rallye! És nem hagynék ki egy ilyen Historic EB-t hazai közönség előtt. A Trabant átesett az ózdi futam után egy teljes revízión, megkapta a nagymotort. A régi trabis csapattal együtt - ugyanúgy Barkas trélerrel - megyünk le Pécsre. Reméljük, hogy ez a Mecsek Rallye egy óriási csattanó lesz! Természetesen a Monte Carlo tábla rajtamarad, picit más dekorációval, de alapjaiban kék-sárga a csapásirány persze! Várjuk már nagyon!
Műsorvezetés?
Jelen Istvánnal megbeszéltük, hogy a prológ műsorvezetését megcsinálom, a tavalyi egész őrületből kiindulva, mert az nagyon jól sikerült. Félretéve azokat a kis mondatokat, amiket most nem fogok elmondani majd... csak másfél óránként! :-)
A prológon a műsorvezetés mellett persze autózni is fogok, összeszervezzük valahogy ezt az egészet, és természetesen most építik be a fiúk a vízbefecskendező-rendszert, mert az Monte Carlo-ban nem kellett a mínusz 30 fokban, de itt a Mecseken fog kelleni! Vissza ezen a téren is a gyökerekhez! Mivel az EB-n egyetlen egy ilyen kategóriájú autó van, mint a miénk, innét kezdve megnyertük, ha beérünk... cserében egy dolog fontos, hogy ugyanazt a húsz évvel ezelőtt virtust csináljuk, amit Martin is csinált Ózdon. Nem hinném, hogy nekünk itt a másodpercek ellen kellene harcolni, menjen végig az autó, legyen karc- és törésmentes, viszont csúszkáljunk és látványos fordulókkal tarkítsuk. Utána pedig álljon vissza a Barkasra, és a szerelvény elindulhasson hazafelé, hogy majd ugyanígy kijuthasson Olaszországba a Rally Legendre.
Mi újság a Vöröskereszt projekttel?
A Vöröskereszt ifjúsági tagozatával szenzációsan szalad ez a defibrillációs történet, elképesztő mennyiségű rendezvényen dolgozunk. A vöröskereszt budai régiójának nagyon komoly részese lettem (Nagy Tibinek, a régióvezetőnek köszönhetően), nagyon komoly megjelenésünk van, és a jövőképünk szépen lassan kezd összeállni... de erről majd az ősszel beszélünk!
