Rongits Attiláék ismét a dobogón állhattak és ismét a második helyen a Szombathelyi futam után. A pilótával beszéltünk a versenyről:

Nézegettem az eredményeket; igazából tök unalmas volt a második nap! :D Konkrétan elindultatok reggel, és ugyanúgy maradt a végére. 

Igen, ezt teljesen jól látod. :D 

 

Ez így van.  Tudtuk, hogy nekünk ezek a pályák fekszenek a legjobban, az autónak is (gondolok itt a végsebességre), és tudunk, hogy az abszolútban itt tudunk a legközelebb érni az elejéhez, ami így is lett. Abszolút hatodikként zártuk a futamot, aminek nagyon örültünk. 

 

Nekünk az első napon a második gyorsasági volt a vízválasztó, azon egy picit sokat zsebeltünk be az ellenfeleinktől, pontosabban Matics Misitől.  A tizenkét másodperces hátrányt hordoztuk másnap végig a vállunkon, és ebből már nem sikerült visszavennünk. Azt gondolom a többiekhez képest jól mentünk, de megvolt végig a különbség. Valóban a második gyorson dőlt el számunkra a verseny, talán a gumi miatt, vagy én voltam bátortalanabb, de nem akarom semmire se fogni. Bespájzoltuk ezt a 12 másodpercet, amit nem tudtunk ledolgozni, de ennek ellenére óriási csatát vívtunk a kategóriatársakkal. Azt kell, hogy mondjam; én ezt nagyon élvezem, és örülök annak, hogy ilyen komoly lett a kategóriánk. Jó érzés bemenni a beíróba, és azt nézni, hogy egy-két másodpercen belül autózunk hárman-négyen, vagy még akár öten is. ? 

 

Így van, de egy picit bosszantott, hogy az utolsó power stage-re próbáltunk összpontosítani, és pont ott követtem el egy olyan bakit, hogy kétszer is mellé váltottam. Egész egyszerűen nem találtam a negyediket, és ez teljes mértékben az én hibám volt, és végül 0,3 másodperccel kaptunk ki a Balogh Janiéktól. Ez nagyon bosszantott, mert ha nem rontok, akkor azt megnyerhettük volna.  De ilyen az élet, ilyen a rali. Ha valaki nem találja a megfelelő sebességfokozatot, azért időbüntetés jár, és elvesztettük ezt a gyorsot. 

 

Nekem ezek a lőtéri gyorsaságik a mumusaim. Azt hiszem, most már tudja mindenki, hogy én nem nagyon szeretem az olyan sziklás pályákat, amik nagyon-nagyon bántják az autót, és nem is mentem még rajtuk jól, sőt kimondottan rosszul. De most megpróbáljuk valamivel jobbá tenni, úgy hozzáállni a pályákhoz, hogy tudjunk rajtuk gyorsabban menni. De nem tudom, hogy ez mennyire fog sikerülni, minden esetre a hozzáállásunk az abszolút pozitív. Talán doppingolni fog, hogy jobb eredményt érjünk el, ugyanolyan jó kis meccset vívjunk a többiekkel, mint eddig.