
Egy nagyon csúnyán összetört autót hoztak be a szervizparkba az esti órákban. A versenyzõpáros egyik tagja kórházban. Matics Misi kóvályolgva mesélt:
Miska, etap lett a harmadik gyorsasági szakasz és sajnos volt hozzá közötök…
Igen, etap lett… Elnézést is szeretnék kérni azoktól, akiknek ezzel elrontottam a játékat.
Nem tudom mi történt..
A szakasz 6. kilométere körül történt az eset. Az eleje egy lobogós, ötödikes fölfele volt, ahol a második körben az elsõ körhöz képest nagyon sokat javítottunk az itineren, mert felírkáltuk 40-50-60 kilométer/óra sebességgel, sok infót beírtunk, de amikor nagy tempóval odaértünk, lehetetlen volt visszamondani. Nem is mentünk olyan jót az elsõ gyorsaságin.
Kihúzkodtunk sok métert az itinerbõl és ez érezhetõ is volt. Ahol beestünk, elõtte volt egy visszafordító és éreztem, hogy sokkal, sokkal gyorsabban megyünk mindenhol, mint elõször tettük azt. Hordalékos volt az út, de ragyogóan viselkedett az autó, jó volt az itinerünk is és tényleg nem tudom, hogy mi történt.
Elindultunk lefelé az erdõbe, a tempós kanyarokat megcsináltam. Tudtam, hogy ez egy szigorú, rá is fékeztem, a kanyart el is fordultam, és a kanyar után, a kigyorsításon mintha kirántották volna alólunk az autót…
Úgy tudom Viki kórházba került…
Az Õ oldalán sérült meg az autó. Nagyon megijedtem. Nem volt magánál. Utána szerencsére elkezdett beszélni, de nagyon nagy fájdalmai voltak. A mentõ és a rescue elég hamar odaért, de nekem egy örökkévalóságnak tûnt, amíg ki tudták szabadítani a csövek közül. Az ajtót sem tudták levágni, a csöveket ki kellett vágni.
Most jöttem a kórházból. Három bordája törött el, a kulcscsontja is eltört és a tüdeje zúzódott. Szerencsére már jobban van, azt mondták, pár nap múlva hazavihetjük.
Egy kicsit megnyugodtam én is a körülményekhez képest, de senkinek nem kívánom ezt az érzést…

Mi történt az autóval?
Az elég rossz állapotban van. Nem fordultunk át tetõn, de egy fát, vagy kettõ biztosan eltaláltunk a jobb oldalával, de nagyon. Utána, mikor a kocsit felhoztuk, akkor láttam, hogy még kettõt kivittünk és a harmadik állított meg minket. nagyon mélyen volt az autó.
Te is még szédelegsz, miközben beszélgetünk! Biztos jól vagy??
Sok valamit adtak belém, szerintem nyugtató lehetett. A mentõben rosszabbul voltam, mint elõtte… Mondtam, hogy hagyjanak békén, semmi bajom, had intézzem a dolgokat, de hajthatatlanok voltak.
Reméljük hamarosan jó híreket kapunk Vikirõl is, innen is minél hamarabbi gyógyulást kívánunk neki!

>> további képek a fotóalbumban <<