Sokat váratott magára ez az abszolút győzelmi serleg, hogy Bútor Robi és újdonsült navigátora – Igor Bacigal – átvehesse, de kemény küzdelem után, megfáradtan, ők vihették haza! Most adott volt a technika a győzelemhez, Robi pedig kihasználta a lehetőséget!

Véget ért az ünneplés?
Nem is igazán volt nagy ünneplés, nem maradt időnk sem rá, és nagyon elfáradtunk, mindenki ment haza. Ennél sokkal fontosabbak az érzések, amit mindannyian átéltünk a célban! 20 évet vártam erre és nagyon jól esett! Nagyjából kialudtam magam, de rengetegen hívnak, sokan gratulálnak, de hát nyertünk egy versenyt és ilyen még nem volt! Ma már kétszer merült le a telefonom, annyit beszélek!

Régóta vártad már Te is - és a szurkolók is - ezt az abszolút győzelmet. Ilyennek képzelted?
Azt hiszem, hogy egy picit jobban meghatott, mint ahogy gondoltam. Minden célom eléréséért sokat és keményen dolgozok, majd amikor elértem a célt, gyorsan túllépek rajta, és már azt nézem, hogy mi a következő lépcsőfok. Most ez „lelkisebbre” sikerült, talán azért, mert ilyen még nem volt! Titkon reméltük persze a csapattal, hogy sikerül nyernünk... A másik pedig, mikor bementünk a szervizbe, a fiúkon is nagyon látszott az öröm, ráadásul megjelent édesanyám is, aki úgy sírt, mintha kitudja milyen óriási dolog történt volna, pedig "csak" megnyertünk egy futamot, végigpuszilgatta a szerelőket, a csapattagokat, na és persze engem is!

Kemény volt a győzelemért folyó harc?
Mindenképp kemény volt, hiszen az első gyorstól az utolsóig kellett nyomni, ennek ellenére azt mondhatom, hogy nagyon jól esett, hiszen végig kiegyensúlyozottan mentünk. A verseny előtt is mondtam, hogy akkor tudok majd jól menni, ha sikerül görcsmentesen autózni, feszültségmentesen menni, önmagamat adni a versenyzés során. Az első nap végén már az élen álltunk, ami miatt akkor úgy éreztem, hogy egy kis feszültség van bennem, nyomás van rajtam, hogy másnap mi megyünk majd elől és mindenki minket fog kergetni. A második napon a reggeli rajtban viszont, semmi extra érzés nem volt bennem, egy pillanatig nem feszengtem, hogy elől kell mennem, annak ellenére, hogy ilyen szituációban idáig még nem voltam. Tudtam, hogy hamarosan rajtolunk, hogy kinn állnak a nézők, szurkolók a pályák szélén, nekünk pedig menni kell, versenyeznünk kell a lehető leggyorsabban. Rögtön az első gyorsaságit sikerült is megnyerni, ami biztosan ennek volt köszönhető, hogy nem volt rajtam az a nyomás, amitől előző este még tartottam.

Motivált, hogy Béresék előttetek autóztak, vagy vele egyáltalán nem is foglalkoztatok?
Teljesen más kategória volt, így nem igazán foglalkoztunk vele. Béres hihetetlenül jó pilóta, és a Fabia WRC ellen a mi autónknak esélye sincs. Ha néztük is az eredményét, az csak egy viszonyítási alapot képezett nekünk, hiszen tudtam, hogy ő soha nem megy lassan, így ha megközelítettük pár másodpercre, akkor az egy támpont volt számunkra, hogy mi sem mentünk rosszul. Nekünk egyetlen célunk volt, hogy a magyar bajnokságban az abszolút első helyen végezzünk!

Térjünk vissza kicsit a szombati nap elejére! Milyen volt úgy elrajtolni, hogy tudtad, Janikáék kicsúsztak? Egyáltalán, tudtátok?
Pont a rajtban álltunk, már adtuk ki a menetlevet, mikor szóltak, hogy nem rajtolhatunk, mert valaki elesett. 3-4 perc múlva tudtuk meg, hogy Janiék voltak, de én ezzel akkor ott nem foglalkoztam. Tudtam, hogy ugyanúgy kell tovább autóznom, hiszen rajta kívül még számos jó pilóta versengett az elsőségért. 20 perc várakozás után rajtolhattunk, és majdnem ráestünk Janiékra. Ez volt az egyetlen rizikós esetünk az egész futam során, de nem sokon múlott. Sáros, vizes volt az út, ahogy ráléptem a fékre, megúszott az autó és alig tudtam összehalászni. Jani és Tagai Robi még ott voltak ekkor, Robi utólag mondta, hogy ő majdnem berohant az erdőbe, mert azt gondolta, hogy mi is elesünk. A jó szerencse viszont mellettünk volt és összeszedtem a kocsit még időben!

Több szurkolód lett szerinted?
Próbáltam látványosan is menni, húzogattam a kéziféket is. Egy ilyen autó már megadja a lehetőségét annak, hogy a nézőket is jobban kiszolgáljuk, bár én mindig is törekedtem arra, hogy ne okozzak csalódást nekik, de igazán látványosan autózni hátsókerék-hajtás nélkül nem lehet! Annyi szurkolónk, mint 2001-2002 környékén volt, biztos nem lesz már, de ez nem rajtam múlik. Olvasgatom az Interneten a hozzászólásokat, rólunk pozitívan nyilatkoznak, így azt hiszem, hogy elégedettek velünk. Én ezekből tudok következtetni, mert a pályán autózva nem minden jön le teljesen...

Azért is kérdeztem ezt, mert a terpesi elágban Turi Fan Club-os pólóban ordította egy brigád - folyamatosan - hogy "Bútor Robi, a legnagyobb király, a legnagyobb király!" :-)
Akkor csináltatnom kell saját pólókat, hogy ne legyen már ciki Turis pólóban nekem szurkolni! :-) Nem akartam én átvenni Turi Tomi szurkolóit, de ebben mindenképp hasonlítunk, hogy fontosak számunkra a szurkolóink. Nyilván most az ő hiányát egy kicsit talán tudtam pótolni, igyekeztem legalább is a látványos autózást is megmutatni, nem csak a gyorsat!

Az autó tökéletesen működött?
Az első nap végén a difiből folyt az olaj, de ezt a szervizben másnap kicserélték, így igazából ez a technikai probléma egyáltalán nem hátráltatott. Ügyesen szervizeltek a fiúk, tökéletesen működött a csapat végig!

Van még tartalék az autóban?
Mindenképp messze van még a vége! 80 km teszt után ez jó teljesítmény volt  részemről, és ezzel a PH-SPORT is egyetért, hogy ennyi kilométer után ez rendkívül jó eredmény. A computerből letöltött adatok is azt igazolják, hogy a verseny során folyamatosan fejlődtem, de van még mit fejlődni! Gyűjteni kell a kilométereket és gyorsulnunk kell!

Igor?
Neki is óriási meglepetés volt ez a győzelem, azt hiszem, hogy ő sem gondolta, hogy már az első futamon így fogunk teljesíteni. Iszonyatosan boldog volt! Nagyon pozitívan csalódtam benne a versenyen, nagyon jól teljesített. A versenyt megelőzően kérdéses volt számomra, hogy vajon fogja-e bírni ezt a tempót, tudja-e tartani az iramot, mert én nagyon a navigátorom által diktált információkra támaszkodom a versenyzés során, de maximálisan meg voltam elégedve vele, igazából ez volt az egyik nagy meglepetés, az ő teljesítménye! Precízen, ütemesen diktálta az itinert és bírta a tempót!

Folytatás?
Innét kezdve bármilyen más eredmény "rossz eredmény" lesz számunkra. Azt hiszem, hogy igen magasra tettük a mércét már így az elején. A miskolci pályák talán kicsit jobban fognak kedvezni a mi autónknak, mint ezek az egri pályák, aztán majd meglátjuk!

A csapat támogatói: