Az abszolút hetedik legjobb magyar párosként fejezte be a Salgó  Rally-t a Bútor Róbert – Holczer Dániel páros a Citroen C2 S1600-assal, és emellett még egy abszolút időt is futottak Robi kedvenc ceredi gyorsasági szakaszán. A pilótát kérdeztem a futamról, a sokat emlegetett kisterenyei körgyorsról, és az utólagos „visszhangokról”…

 

Hogyan értékelitek a Salgó Rally-n elért eredményeteket?

Ebben az évben ez a legjobban sikerült versenyünk, nem csupán eredmény, hanem érzés szempontjából is. Most elmondhatjuk azt, hogy teljesen kiegyensúlyozottan és jól tudtunk együtt dolgozni, és azt hiszem, hogy ezen a versenyen jobb formában voltam, mint az eddigieken. Dani eddig is nagyon jól teljesített és most is hozta a formáját, de talán ő is még inkább ráhangolódott a versenyre és rám is. Jobban hozzászokott már az elvárásaimhoz és a – nem mindig pozitív - szokásaimhoz. Sokkal bátrabban mertem menni az autóval, mint az előző két futamon, amihez talán az is hozzájárult, hogy megtaláltuk az eddigi legjobb beállításokat, jól kezelhető volt, jól fordult...
Jól működött ismét a csapatunk, pontosan, precízen dolgoztak. Semmilyen technikai hiba nem hátráltatott. Egyetlen negatív dolog volt, a kisterenyei körgyorson összeszedett defekt, valamint a pálya minősége miatt "lefogyott" alkatrészek, de ezeket leszámítva azt mondhatjuk, hogy egy nagyon sikeres versenyen vagyunk túl!

Mi volt a verseny legpozitívabb része számotokra?

A ceredi gyorsasági szakaszon az - ORB mezőnyében futott - abszolút első időnk volt az, ami a legnagyobb örömöt okozta nekünk és az egész csapatunknak is. Számomra mindenképp nagyon nagy töltetet adott a továbbiakra és egyúttal feledtette a kisterenyei dolgokat is...

Amikor leértetek ezen a gyorson, éreztétek, hogy ennyire jó  időt futottatok?

Amikor erre a szakaszra indultunk ki, én az intermédia gumik mellett döntöttem. Beálltunk a gyűjtőbe, majd pár perc múlva elkezdett szakadni az eső. Igazi felhőszakadás volt, és ekkor láttam, hogy az élmezőnyben mindenkinek slick gumi van az autóján. Majd egymásra néztünk a navigátorommal, és annyit tudtam csak mondani, hogy "most vagy soha!". Úgy gondoltuk, hogy itt az ideális pillanat egy abszolút első helyhez, ráadásul imádom is ezt a ceredi szakaszt, annak ellenére is, hogy az új aszfalttal már nem adta azt az érzést, amit régen adott, nem éreztem rajta azt az igazi rallye-feelinget amit régen. Amikor beálltunk a rajtba, úgy álltam hozzá, hogy itt most maximálisan át fogom tolni! Elindultunk, majd a pálya 1/3-a után az út porszáraz lett. Ekkor éreztem azt, hogy ezt itt mégis elrontottuk, ebből így már semmi nem lesz. Viszont az intermédia gumik a következő egyharmadban is nagyon jól viselkedtek és csak a pálya vége felé kezdtek elmelegedni, úgyhogy itt már kicsit lassabban is mentünk. Majd amikor áthaladtunk a célon, nem gondoltam, hogy ebből így abszolút idő lehetne. Tudtam volna ugyan gyorsabban menni, de vigyázni akartam a gumikra. Majd amikor felírták az időt a táblára, az egy olyan jó érzés volt, ami visszaadhatatlan, visszaidézhetetlen! Nem egy nagy dolog ez, hiszen nem változtatott a végső eredményünkön, de abban a pillanatban ez egy nagyon-nagyon jó érzés volt!

A kisterenyei körgyorsaságival mi volt a problémád? Igen negatívan nyilatkoztál erről a helyszínen a Rallye Rádióban...

Megpróbáltam őszinte lenni… a nyilatkozat akkor készült, amikor épphogy leértünk a gyorsról, még bennem volt az adrenalin és a csalódottság... Bár a murvás szakasz hossza a verseny össztávjával valóban nem volt nagy arányban, de összesen kilencszer kellett volna teljesítenünk és a minősége borzalmas volt. Kisméretű téglákból épült fel az út, és ezek kifordulva ott álltak előttünk. Egy aszfaltra állított autóval, aszfalt futóművel nem lehet egy ilyen utat teljesíteni! Sokan kritizálnak is emiatt, de itt olyan lassan kellett volna végigmenni – a károk elkerülése végett - hogy akkor meg „megdobáltak” volna minket a szurkolók. Épp ezért megpróbáltam egy normális tempóban menni, de nem igazán sikerült átjutnunk ezeken a köveken, így egy nagyon jól felépített, nagyon pontosan végigversenyzett futamunk abszolút jó eredménye ezzel a defekttel úszott el.

Ez volt az az eset, amit a verseny hevében megpróbáltam őszintén elmondani a rádióban és amit most nagyon sokan kritizálnak. Úgy gondolom, hogy én egy őszinte ember vagyok és szeretem kimondani azt, amit gondolok, de ezek után azt hiszem, át kell gondoljam, és meg kell próbáljak sablonos nyilatkozatokat tenni, mert borzasztóan rosszul esett az, amit a verseny után az interneten a fórumokban olvastam ezzel kapcsolatban... Igazából senki nem azzal volt elfoglalva, hogy abszolút első időt mentünk a ceredi gyorson egy S1600-as autóval, esőben, jégesőben, viharban, hanem hogy én mit hisztizek, hogy engem mekkora kár ért. A versenyt követő keddi napom emiatt nem túl fényesre sikerült. Nem fogadtam túl jól ezeket a negatív kritikákat, főleg olyanoktól, akik "Bútor Robikának" ill. "megélhetési versenyzőnek" vagy éppen "elkényeztetett hülyegyereknek" hívnak... Robikának legfeljebb a nagymamám hívhat, és nem azok az emberek, akik ilyen fórumokra - szinte névtelenül - írogatnak. Ezek azok az emberek, akiket szeretnék én egyszer beültetni magam mellé a jobb oldalra, hogy érezzék, hogy mit jelent az hogy aszfalt vagy murva, vagy egyáltalán az mit jelent, hogy autóverseny. Valamint az, hogy hogyan kell ahhoz menni, hogy valaki egy ilyen autóval ilyen eredményeket tudjon elérni. És most félretéve minden nagyképűséget, azt mondom, hogy be kell, hogy üljön mellém, és élje át ezt az érzést, élje át azt, amikor egy ilyen út miatt nagyon komoly anyagi kár keletkezik, úgy, hogy megdolgozik azért, hogy versenyezhessen! Azt hiszem, hogy a szurkolók fejében rendet kell tenni, mert tényleg már csak a "köpködés" megy. Akármit csinálsz, akárhogy foglalkozol a szurkolókkal, akármennyire közvetlen vagy, akármennyire őszinte vagy, csak negatívum jön vissza és ez borzalom! Nehéz ezt egy normális ember számára feldolgozni, és azt mondom, hogy inkább kikapcsolom az internetet és soha nem nézem meg…

Nem csak a „pálya szélén”, hanem a mezőnyben is vannak problémák, melyet most megpróbáltak kiküszöbölni…

Igen, fokozott technikai ellenőrzés volt az egész verseny során, aminek én nagyon örülök, mert rendet kell tenni és tényleg a sarkára kell most már állni az MNASZ-nek. Nem a versenyzőknek kell egymást óvogatni, meg különböző módszerek alkalmazásával egymást rábírni a szabályok betartására. Úgy tűnik, hogy most tényleg észbekapott az MNASZ és mindenhol ellenőrzés volt. Tovább kell folytatni, és akár még aktívabban is lehet ezt csinálni! Fontos, hogy rend legyen a versenyzők között és a technikai bizottság szűrje ki azokat, akik nem tartják be a szabályokat és a pályán kell eldőlnie a verseny végeredményének! Számomra mindenképp pozitív dolog, bár az eredményét egyelőre még nem ismerjük ezeknek az ellenőrzéseknek.

Mire számítasz a következő  murvás futamon?

Az sajnos teljesen egyértelmű, hogy az abszolút küzdelmekből teljesen kiszállunk. A rengeteg N-es Mitsubishivel és S2000-esekkel még ennyire sem tudjuk majd tartani a lépést, úgyhogy én egy abszolút 10 helyezéssel hátrébb is sorolom magunkat, mint ahol eddig voltunk. Ennek ellenére a kétkerekes küzdelmet - az A csoportot, a S1600-asokét - mindenképpen szeretnénk továbbra is megnyerni. Így készülünk tehát a következő - immár - murvás futamra. Az autót most építi át a csapat murvára, majd a verseny előtti héten lesz egy tesztünk is, ahol megpróbáljuk megszokni és jól beállítani az autót. Emellett nagyon szeretném most már tényleg indítani a csapatunk két R2-es autóját is, és nagyon bízom benne, hogy legalább kettő - de reményeim szerint akár három - autóval fogjuk képviselni a csapatunkat a következő futamon!

Végezetül...

Szeretnék köszönetet mondani azoknak az embereknek, akik szurkoltak nekünk és kiálltak mellettünk a fórumokon! Úgy gondolom, hogy eddig az őszinteséget várták el a versenyzőktől a szurkolók és ha az ember őszinte, akkor ne forgassák ki a szavait. Nem működik, hogy ha őszinte vagy, akkor is negatív kritikával illetnek, valamint akkor is, ha a "sablon-sajtóanyagot" tárod eléjük. Nem arról szól ez az egész, hogy befizette-e az ezer forintot a néző... Jöjjenek ki minél többen, szurkoljanak és mi úgy megyünk, ahogy csak tudunk! Mindent megteszünk azért, hogy a szurkoló elégedett legyen a teljesítményünkkel, az általunk nyújtott látvánnyal!
Ez mindig is így volt és mindig is így lesz!