Majd egy hónapja kapott szárnyra és szájról-szájra terjedt a hír, miszerint  Ollé Sasa Forddal indul a Salgó ralin. Sokan akkor még úgy gondolták, hogy ez csak egy kalandozás lesz, hiszen nem lehet, hogy a Suzukival összeforrt versenyző, egyik pillanatról a másikra Fordra vált. Pedig a váltás végleges, azóta már murván is próbára tették legújabb csapattagjukat és gőzerővel készülnek a magyar bajnokság újabb megmérettetésére.
A többszörös bajnokot, Ollé Sasát kérdeztük a váltásról és első benyomásairól.

Mikor fordult meg először a fejedben a váltás gondolata?
Jó pár éve…  Tulajdonképpen akkor, amikor a kategóriánk kezdett ellaposodni. A kétkerekes kupa igaz még működik, de olyan kevesen vagyunk benne, hogy nincs értelme erőltetni, mert sokkal inkább az abszolútra van kiélesedve a verseny. Ezt az autót önmagamhoz képest már kiautóztam, amit lehetett elértük, lettünk magyar bajnokok. Úgy érzem jól képviseltük a márkát, azonban most nincs előrelépési lehetőség a Suzukinál és nem tudom megvárni, hogy 5-10 év múlva milyen fejlesztések lesznek, mert valószínűleg akkor már nem fogok versenyezni, ezért ezt mindenképpen meg kellett lépnünk. Összenőttem a Suzukival, nagyon szerettem, de tovább kellett lépnem, mert nem éreztem a motivációt. Bár az autó kifogástalan, igazi versenyautó,  nagy élmény vezeti, az utolsó pillanatokig is ez tartotta bennem a kitartást.
Nagyon sokan kérdezték már tőlem, hogy nem unom? Őszintén szólva, igen, azonban mivel  a versenyzés a lételemem, ez mindig kellett, addig az volt adott, kihoztuk abból a maximumot, most tudtunk sort keríteni a váltásra.

Mi szólt az S2000-es mellett?
A váltással szinte egy időben természetesen megfogalmazódott az is, hogy N-es Mitsubishibe nem szeretnék beleülni, abban az autóban nekem hiányozna a versenyautó igazi feelingje, amit egy S1600-as vagy S2000-es autó nyújtani tud. Egy WRC-ben is szívesen kipróbáltam volna magam, de mint ahogy már azt említettem, az év elején sokat dolgoztunk rajta, sajnos csak két-három versenyen tudtunk volna rajthoz állni, így akkor a csapat úgy döntött, ha kissé kényszerűségből is, de a sokkal költségkímélőbb,  2WD kupát választjuk.

Egerben már ez a fajta "csalódottság" érződött?
Nem, akkor belenyugodtam, hogy egyelőre marad a régi felállás. Bajnokként és egy felújított autóval vártuk az egri nyitányt,  szerettem volna befejezni azt a versenyt, mert az utóbbi években sosem sikerült. Egy véletlen folytán ez most sem jött össze. Egy új navigátorral, Szász Martinával vágtam neki a 2013-as szezonnak, aki fiatal kora ellenére egy nagyon tehetséges mitfárer. Abszolút felkészült, tökéletes szabályismerettel, remek ritmusérzékkel bír, és az éles helyzetekben sem lepődött meg.

Tudvalevő, hogy Te nagyon ragaszkodsz a navigátoraidhoz, miért került mégis sor a cserére?
Ez nem az én döntésem volt, valóban nagyon kötődöm a navigátoraimhoz, hiszen ők nemcsak versenyzők, hanem a barátaim is, akikben megbízom. Marcsi a családi vállalkozásuk miatt nem tudta vállalni a szezont, de a S2000-es hallatán egy "karikára" újra visszaült:. Tinát Kerekes Joti ajánlotta és jó döntés volt, teljesen elégedett vagyok vele.

Miskolcon vihar előtti csendben, még minden mozdulatlan volt, aztán derült égből villámcsapásként érkezett a hír, hogy a sárga marad, viszont a jól megszokott márka mellől egy újra váltotok…
Igen, Miskolcon még értékes pontokat gyűjtöttünk, holott attól a versenytől igazán tartottam. Május végén vált valóra régen dédelgetett álmunk…  Két verseny után szerencsére összejött ez a Super2000-es autó. Kakusziék Fordjára esett a választásunk, mert nagyon tetszik az autó formája, nekem sokat számít, hogy hogyan néz ki, ez a S2000-esek között talán a legmutatósabb darab.
A Salgó ralin gyorsan próbára is tettük, nagyon jó volt beleülni, új kihívást jelent a számomra, amit már régen éreztem…

Nagy volt a kontraszt a két autó között?
Igazából nem érzem óriásinak a különbséget! Sőt, nem gondolom, hogy ez egy nagyon erős autó lenne, nem az erejével vesz le a lábamról, hanem kanyarsebességével és hihetetlen rövid féktávjaival. Időbe telik, hogy elhiggyem, hogy a kanyarokban tényleg elfordul, sokkal drasztikusabb féktávokat lehet vele venni és az összkerékhajtás miatt a kanyarból gyorsan kihúzza az autót, azonban ezt az előnyt csak akkor érezzük, ha jók a beállítások. Folyamatosan fülig ér a szám, nagyon élvezhető, igazi kis versenyautó!

Hová várod magad Veszprémben?
Mindenkinek az az álma, hogy a "királykategóriában" versenyezzen, amit most a WRC-k alkotnak, de számunkra nagyon nagy lehetőség a Super2000, úgy gondolom, hogy abszolútban az első tíz közé férhetünk. Ez a tanuló időben is jó eredménynek számítana, de a lefutott két verseny alapján nem lesz nehéz megszoknunk a jót...
 
Meddig tervezed még a folytatást?
A Schneebergland Rallye után körülbelül 100-120 évig:! Ez az élmény nekem kell, amíg látok és el tudom fordítani a kormányt. Ha még az abszolút dobogótól messze is vagyok ez olyan élményt nyújt, amit mindenkinek csak kívánni tudok…
Van olyan ismerősöm, aki 45 évesen már bácsiztatja magát, ő nagyon sokáig lesz öregember, én azt vallom, hogy amíg fiatalnak érzem magam, megpróbálom a mindennapjaimat a lehető legjobban megélni, így sokkal vidámabb és fiatalabb életet élek. Nekem mindig kell a nyüzsgés, a pezsgés, nem véletlen, hogy kézilabdázom, lovagolok a versenyzés mellett, ami talán a rali rovására is megy, mert ha fanatikusan erre koncentrálnék, lehet nagyobb sikereket tudtam volna elérni pályafutásom során…