Több versenyzőpáros számára is szerencsétlenül végződött a Mecsek Rallye, de a legrosszabbul a Lévai Ferenc - Schweighardt Gábor páros járt, akik az utolsó gyorsasági szakaszon a céltól mindössze 2 kilométerre egy fának csapódtak. A versenyzők sem úszták meg a balesetet, sérüléseikkel kórházba szállították őket. Lévai Ferivel a balesetet követően többször sikerült beszélnem, majd kedden már szerencsére ahhoz is volt kedve, hogy egy interjú erejéig nyilatkozzon a történtekről.

Úgy hallom - így 2 nappal a baleset után - hogy már sokkal jobb a hangod is! Hogy vagytok?
Mindketten jobban vagyunk már, engem ma kiengedtek a kórházból, épp úton vagyunk hazafelé. Lassan elkezdhetek visszarázódni a régi kerékvágásba, de Gabi még egy darabig kórházban lesz. Hamarosan kap egy speciális fűzőt, amivel át tudják szállítani a fehérvári kórházba, közelebb kerül a családjához, így talán ez is segít majd a felépülésben. Neki még hetek lesznek, mire egyáltalán arról beszélhetünk, hogy valamilyen szinten felépült. Reméljük, hogy ez minél rövidebb időszak lesz, de sajnos az ő sérülései elég komolyak. Én egy töréssel megúsztam, ez majd szépen lassan meggyógyul. Gabinak is eltört a bokája - ezt már egy 3 órás műtéttel helyrerakták, a bordái is sérültek és sajnos a gerince is, két csigolya között összeroppant a porc. Az ő felépülése sajnos biztos, hogy egy sokkal hosszabb folyamat lesz.
Borzasztóan megijedtünk, mikor a rádióban hallottuk az egyik versenyzőtársatok nyilatkozatát, hogy mi történt veletek. A csapat és a családod is a rádióból értesült?
Nem, mert amikor már tudtam beszélni, akkor rögtön hívtam a feleségemet, így tőlem tudták meg, hogy mi történt velünk. Ami nagyon idegesítő volt, hogy borzasztó sokára ért oda hozzánk a mentő. 2 km-re voltunk a céltól, ott állt lenn, mégis legalább 10 percbe telt, mire odaértek. A go-pro kamera fennmaradt a kocsin, a baleset után az egyik Premieres operatőr hozta oda nekem, hogy kapcsoljam ki. Visszanézve a felvételt látszik, hogy ez 8 perccel a bukásunk után volt, és ekkor még sehol nem volt a mentő... utána még legalább 2-3 perc volt, mire odaértek.
És tényleg kigyulladt az autótok?
Igen, de szerencsére az el is aludt magától, a féknél égett még valami, de Zsoltiék hozták a poroltót és eloltották. Horror volt, ahogy benn ülünk, lángol a kocsi és nem tudunk kiszállni! Majd nekem sikerült kinyitnom az ajtót, kiszálltam, átmentem a túloldalra, hogy segítsek Gabinak kiszállni, de ő addigra elkezdett átmászni az én oldalamra. Kívülről simán tudtam nyitni azt az ajtót, lehet belülről nem volt nyitható...

Azt hiszem, hogy örülhettek, hogy ilyen versenyzőtársaitok vannak, hogy megálltak...
Nem is volt más választásuk! :-) Ugyanis kidőlt a fa az út közepére, úgyhogy tovább sem tudtak volna menni!
Úgy látom akkor te még a bajban is tudsz úgy intézkedni, hogy neked jó legyen! :-) De egyébként mi is történt pontosan?
Fel volt írva a kanyar, hogy gumis... és nem volt ott gumi. Nem számítottunk arra, hogy egy - elvileg - kigumizott kanyar ennyire sodrós lesz. Mikor megláttam, hogy nincs gumi, addigra már nem találtam meg az ívet. Megúszott az autó hátulja, próbáltam ellenkormányozni, álltam a gázon - tehát még tovább gyorsultunk - és orral bele a fába, a kocsi befordult a fa mögé, a fa meg kidőlt az útra.

Ezt megelőzően egyébként gyönyörűen autóztatok!
Azt hiszem, hogy még senki sem látott így autózni, mert most valahogy nagyon ráéreztem! Időben is jó volt, hiszen 1-en belül kaptunk Sasáéktól, Menyáéktól... szerintem ez nagyon jó! Az egész futam nagyon szerencsésen indult minden szempontból, a verseny előtt is minden összeállt, a verseny közben sem volt ez másként, egészen az utolsó gyors végéig. Nagyon odafigyeltünk arra, hogy csak két lehetőségünk van pályát felírni, megvoltak már nagyrészt a pályák, hiszen tavaly is autóztunk rajtuk, így igazából csak finomítani kellett. Voltak szimpatikus és kevésbé kedvelt pályák. Próbáltunk egy erős, de saját tempót autózni. Rizikót nem vállaltunk sehol sem, és úgy érzem, hogy az utolsó gyorson sem! Nem azért estünk el, mert túlzott kockázatot vállaltunk volna. Ott volt az ominózus kanyar, amit mi gumisnak írtunk fel, de nem volt ott a gumi. Egy erdős, árnyékos részen volt, ahol nem látszódott jól a pálya. Én még nem néztem vissza a belső felvételeket, de kb. 130 km/h-s tempóról álltunk meg nullára a másodperc töredéke alatt.

Bevallom őszintén, hogy engem a legkevésbé sem érdekel, de bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogy mekkora a kár az autón?
Még nem mértük fel, de jelentős! Az autónk sérülése kevésbé látványos, mint Friciék kocsijáé, de lényegesebb alkatrészek - motor, váltó - sérültek meg úgy, hogy biztos, hogy cserére szorulnak majd. Meglátjuk, hogy egyáltalán érdemes-e megjavítani. Remélem, hogy össze lehet még rakni, és lehet ebből egy jó versenyautót csinálni. 2 hétig még biztos nem fogok ezzel foglalkozni! Biztos, hogy az idei év ennyi volt számunkra, de majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. Életünk legjobb versenye lehetett volna ez, de életünk legrosszabb versenye lett!

Ez a "kigumizás-nemkigumizás" mennyire lehetett a rendező hibája?
Ezt nem tudom megítélni, mivel én sosem rendeztem versenyt. Mindenképpen vissza fogjuk nézni a pályabejáráson készült belső felvételünket, hogy vajon mi írtuk-e fel rosszul (bár nem valószínű), mert ha nincs ott zöld nyíl, akkor nyilván nem írjuk fel, hogy "gumis", ez egyértelmű. Az előfordulhat, hogy gumisnak van kijelölve a pálya, és mi mégsem gumisként írjuk fel, de akkor számítunk arra, hogy sodrós lesz (akár a kigumizás ellenére is), de ha nincs ott kijelölve a gumi, akkor nem írjuk fel gumisnak! Valószínűleg az előző körben sem volt gumis, de nem tudnám ezt sem pontosan megmondani, majd a belső felvételek megtekintése után talán többet fogunk tudni. Előző körben viszont nem volt ennyire sodrós, az biztos, és az is, hogy farönkök hiányoztak több helyről! Meglepett minket a vasárnapi pécsváradi gyorson is, hogy egy-két helyen nem úgy, vagy nem ott voltak a rönkök, ahogyan a pályabejáráson láttuk. Nem akarom hárítani a felelősséget, nem akarom azt mondani, hogy ez a rendező hibája, mert persze, a rallye valamilyen szinten az improvizációról szól... de ha az a kanyar gumis lett volna, akkor mi nem esünk el!
Szeretnél köszönetet is mondani...
Igen, szeretném most megragadni az alkalmat, és köszönetet mondani mindenkinek, de tényleg mindenkinek, a ralis és nem ralis közösségnek, azért a támogatásért, amit tőlük a balesetünk után kaptunk! Rengeteg emailt, sms-t, facebookos üzenetet, telefonhívást kaptunk... tegnap egész nap olyan voltam, mint egy telefonos ügyfélszolgálatos a kórteremben, mert mindenki hívott, érdeklődött, hogy mi van velünk, hogy vagyunk, hogy van Gabi. Többen be is jöttek meglátogatni, például a Honda Europe képviselője is, aki Belgiumból érkezett az IRC futamra. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, hogy ennyire támogattak, támogatnak minket!
Úgy tudom, hogy volt azért, akik nem érdeklődtek az után, hogy hogyan is vagytok...
Igen, valóban jól esett volna valami érdeklődés az MNASZ részéről, hogy mi lett velünk. Egyedül Faluvégi Péter hívott fel, de ő is csak kedden, de például a rally szakág jelenlegi vezetésétől még egy sms-t sem kaptunk. Az ember azt gondolná, hogy mégis csak egy közösség vagyunk... hát nem!
a csapat támogatói:








