A RallyRacing magazin megkérdezett egy független szakértőt, hogy mi a helyzet a soronkövetkező MNASZ közgyűléssel kapcsolatosan…

A 2011 február 18.-i közgyűlésen kik szavazhatnak?
Hogy értelmezhető az alapszabály vonatkozó fejezete, hiszen a választás kiírásakor még a 2010-es tagoknak írták ki az új közgyűlést? Kik választhatnak tisztségviselőket, illetve szakágvezetőt?
 
A kérdés így nem értelmezhető. Itt egy félreértés van a tagsági jogviszony, és a szakágvezető megválasztásához szükséges licence váltás között.  Az MNASZ Alapszabály 42/B. § (4)bekezdésében megfogalmazott szakágvezetőkre vonatkozó azon szabályra történő utalással, miszerint a szakágvezetőt az alábbi - meghatározott rendben történt - tagszervezeti jelölés alapján, az Elnökség nevezi ki, mandátumuk pedig az Elnök mandátumának megszűnéséig tart. Ebből az következik, hogy minden szakágban új szakágvezetőket kell választani. Aki 2010-ben tag volt, és nem lépett ki, illetve nem törölték, vagy zárták ki, akkor most is az. Itt jegyezném meg, hogy a tagdíjakat sebesen, de mindenképp január 31-e előtt fizessék be, ugyanis ennek elmaradása miatt törlésre kerülhetnek, és esetleg nem szavazhatnak a közgyűlésen!

 Az alapszabály 10. § szerint Szövetségi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, kizárással vagy törléssel szűnik meg. A tagfelvétel kérdésében a Szövetség Elnöksége határoz. Erre idén nem került sor. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő közgyűlés tárgyalni köteles. A Szövetségből való kilépés írásbeli bejelentéssel történhet. A bejelentés időpontjának a postai bélyegző dátumát kell tekinteni. Kilépés esetén annak írásbeli bejelentése napjától a tag alapszabály szerinti jogai automatikusan megszűnnek. A kilépés nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett kötelezettségei (pl. korábbi tagdíj megfizetése) alól. Törléssel szűnik meg a tagság a jogi személyiséggel rendelkező tag jogutód nélküli megszűnésével. Ugyancsak törléssel megszűnik a tagsági viszony, amennyiben a tag az alapszabályban rögzített tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A Szövetségből való kizárást csak az Elnökség kétharmados többséggel hozott határozatával lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a kilépett tagnál elmondottak megfelelően irányadóak.

 Ezzel szemben a szakágvezető kinevezésére a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) Valamennyi szakági bizottsági vezető jelölését az érintett szakágban érvényes nevezői vagy rendezői licenccel rendelkező tagoknak, az elnökségi tagok választásáról határozatot hozó Közgyűlés napján megtartandó - szakáganként elkülönített - jelölő értekezleteken kell elvégezni.
b) Amennyiben a közgyűlésre:
- november 30. és december 31. között kerül sor, akkor az adott évben,
- január 1. és január 31. között kerül sor, akkor a megelőző évben,
- február 1. és február 15. között kerül sor, akkor az előző és az adott évben együttesen,
Az adott szakágra érvényes nevezői licenccel rendelkező szövetségi tagok rendelkeznek a jelölő értekezleten szavazati joggal. A jelölő értekezletek lebonyolítása és a jelölésre vonatkozó szavazás során a Szövetség tisztségviselőinek választására vonatkozó rendelkezéseket (lásd a 22. §.) kell értelemszerűen alkalmazni.

 
Az Elnökség az általános alelnök tragikus halála után tervezte, hogy összehívjon egy közgyűlést, mit jelent most ez a visszahívás?
 
Itt indokolt egyébként egy kitérőt tenni, és foglalkozni a Sport törvény rendelkezéseinek értelmezésével:
Hangsúlyozni kell, hogy az MNASZ nem országos sportági szakszövetség, hanem ún. országos sportági szövetség (így is vette a bíróság nyilvántartásba), vagyis a Sporttv. - szakszövetségekre vonatkozó, különböző fórumokon, és a visszahívásra vonatkozó tagi javaslatokban is hivatkozott - §-a nem vonatkozik a sportági szövetségekre.
 
A sportági szövetségekre vonatkozó - alább idézett - előírások közül mindössze egyetlen egyet kell értelmeznünk:
 
28. § (1) A sportági szövetség az Et. alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.
(2) A szakszövetségnek az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha nem felel meg a 20. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és:
a) sportágában szakszövetség nem működik, továbbá
b) sportágában legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik,
c) a b) pont szerinti sportági szakszövetség tagja,
d) legalább a sportágában tevékenykedő tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz - versenyengedéllyel rendelkező - versenyző vesz részt,
e) legalább három éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet,
f) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.
(3) Az országos sportági szövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.
(4) Az országos sportági szövetség felvételét kérheti a Nemzeti Sportszövetségbe.
(5) A sportági szövetség állami támogatásban részesíthető.
(6) Ha a sportági szövetség a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő országos sportági szövetség, ezt a bírósági nyilvántartásban kifejezetten fel kell tüntetni.
 
A vitatott értelmű rendelkezés a (3) bekezdés, vagyis az, mit jelent "az országos sportági szövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek" fordulat. Mint az közismert, egyesek szerint a szakszövetség elnökségének létszámára vonatkozó (az elnökség - az elnökkel együtt - legalább öt tagból áll) szabályok e szabályok alapján irányadóak lesznek.
 
Álláspontom szerint ez az érvelés pontosan azokat a különbségeket tüntetné el, amelyek a két szervezeti formát (jelesül szakszövetség és sportági szövetség) egymástól megkülönböztetné. Feltéve, de meg nem engedve, hogy az érvelés helytálló, abból pusztán elnevezésbeli különbségek fakadnának, holott kifejezetten más feltételrendszerrel hozták létre a jogintézményt. Az a fordulat, hogy "az országos sportági szövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek" véleményem szerint nem mást jelent, mint azt, hogy pl. a Sporttörvény, a "szakszövetség köteles" fordulatot tartalmazó rendelkezései értelemszerűen irányadóak lesznek. Mint az köztudomású, a jogi műnyelvben a "vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell" fordulat áll legközelebb ehhez az értelmezéshez.
 
Amennyiben az az értelmezés lenne a helyes, hogy a szakszövetséget terhelő kötelezettségekből kényszerítően fakad a legalább öt tagú elnökség, abból ugyancsak kényszerítően következne az is, hogy az MNASZ-nek közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezetnek kell lennie, (jelenleg nem az!) és ebből fakadna az is, hogy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. §-ában foglalt beszámolási szabályok maradéktalanul érvényesülnek. Amennyiben ilyen kötelezettség terhelné (terhelte volna) az MNASZ-t, úgy ezek elmaradásának minden ódiumát (meglehetősen súlyos következményét) a korábbi tisztségviselőknek kellene viselnie.
 
A Sporttörvény meglehetősen egyértelműen rendelkezik arról, hogy az országos sportszövetségnek milyen feltételeknek kell megfelelnie. Meggyőződésem, hogy e rendelkezéseknek az MNASZ jelenleg megfelel, és országos versenyrendszert is működtethet. Minden ezzel ellentétes álláspont katasztrofális következményekkel - nemzetközi sportéletből való kiszorulással, és ennek minden negatív hatásával - járna.
 
Mindezekből az is következik, hogy mindaddig, amíg az elnökség tagjainak száma nem csökkent az Alapszabályban meghatározott létszám fele alá (lsd. Alapszabály 24. § (1) d)), addig az Elnökségnek működnie kellett.
Mindazonáltal indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy mindeddig nem történt meg a tisztségviselők visszahívása!
A visszahívás ugyanis az Alapszabály 20. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik nem pusztán az elnök, az általános alelnök, a sportszakmai alelnök, az elnökség tagjainak, az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak valamint az Etikai Bizottság vezetőjének megválasztása, hanem visszahívása is! Jelenleg nem történt egyéb, mint, hogy az MNASZ rendes tagjainak legalább 1/3-a ezt kezdeményezte. Erről azonban az Alapszabály 23. § (3) bekezdése alapján majd a közgyűlés - egyszerű többségi határozata alapján, nyílt szavazással - dönt. 
 
Ezzel a visszahívással az elnökség nem tudta a versenynaptárt és a jövő évi szabályokat jóváhagyni. Miért történt ez így?

Az elnökség létszáma a lemondások, és egy sporttárs tragikus halála miatt az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökkent. A visszahívásra irányuló kezdeményezést követően az elnökség megmaradt három tagjából további kettő lemondott. Lemondásuk határidejeként pedig a közgyűlést megelőző napot jelölték meg.
 
Ha új elnökség lesz, minden tisztségviselőt újraválasztanak?

Nem. Csak, ha a közgyűlés minden tisztségviselőt visszahív. A rendkívüli közgyűlésen csak a "kiesett" tisztségviselők pótlásáról kellene szavazni, de ezt most a visszahívásra irányuló javaslat bonyolítja.