Ha van hó, ha nincs, akkor is tovább tart az északiak dominanciája Svédországban. Ezúttal finn, norvég, norvég dobogó lett a végére, vagyis Latvala nyert, Mikkelsen a második, Ostberg a harmadik. De azért nem volt ez sétagalopp.
Versenyző és szurkoló együtt mormolta hetekig a "miatyánkat", hogy megérkezzenek a kegyetlen mínuszok és a sok hó. Hiábavaló volt a sok ima, már a rajtnál tisztán látszott, hogy idén nem a megszokott havas versenyen fog megküzdeni egymással az a 17 darab WRC, amely nevezett a Svéd-ralira.

A shakedown szerda reggel volt, kiváló hangulatban telt. Meeke elintézte a norvég pilótáknak (Mikkelsen, Henning), hogy a szurkolóikkal együtt kolbászt sütögessenek. A brit pilóta ugyanis lecsúszott az útról és a megmentéséig állt a tesztpálya.
Az első szakasz a karlstadi szuperspeciál volt, amit a magyarok nagy örömére élőben közvetített a Sport2, ráadásul egy igazi szakembert kértek fel szakérteni, Janika személyében. Maga a szakasz túl sok izgalmat nem hozott, Mikkelsen nyert és Tanak meglepetésre a harmadik helyen zárt.
A bemelegítés megvolt, már "csak" 23 szakasz volt hátra. Az első napot szerviz nélkül kellett teljesíteniük a pilótáknak. Valószínűleg ennek volt köszönhető, hogy a napi hat gyorsasági mondhatni unalomba fulladt. Viszonylag simán teljesítették a 62.02 km-t, senkinek nem volt kalandja, leszámítva mókamesterünk, Henning Solberg defektjét. Itt azért az észt fiút, Tanakot azonnal ki is emelném, aki egészen ihletett formában versenyzett. A három Volkswagenes (sorrendben: Ogier, Mikkelsen, Latvala) mögött ő állt a negyedik helyen, alig lemaradva az elejétől.
A második nap egy egészen más versenyt hozott. Rögtön a napi első gyorson Ogier elvesztette minden reményét a győzelemre, miután egy ártatlan szituációban leesett az útról és a peremen lévő hófalban elakadt. Nyilván a francia is jobban örült volna, ha magyar szurkolók vannak a környéken, mert akkor talán nem bukott volna el 4 és fél percet az ásogatással. Ezen a gyorson azonban nem csak a világbajnok járt pórul. A hyundaios Neuville ismét kiütötte a futóművet az autó alól, így kénytelen volt az adott napra befejezni a versenyt (szuperralival másnap visszaállt).
Ogiert annyira felpaprikázta a hiba, hogy a maradék hét gyorsaságiból hatot megnyert. Egyedül Henning Solberg tudott belepiszkítani a művébe. A norvég három és fél év után nyert újra szakaszt a világbajnokságon. Ogier célja végül a hatodik hely megszerzése lett. Halkan jegyzem meg, hogy a gondok után 20. volt, három és fél percre az áhított pozíciótól.
Elöl közben komoly csata alakult ki Latvala és Mikkelsen között, amelyből a nap végére a finn jött ki jobban, bár előnye nem volt több 3.6 másodpercnél. Ostberg jött harmadiknak és Hirvonen negyediknek. A finn nem tud megbarátkozni a VW-sek teljesítményével, nem érti, hogy hogy lehetnek ilyen gyorsak. Ekkor már a másik Hyundai is a szervizben várta a következő napot. Hanninen is beállt egy hófalba, ráadául a jobb első futóművét ott is felejtette.
Az utolsó napra sok nyitott kérdés maradt. Az egyértelmű volt, hogy valószínűleg az nyer, aki nem hibázik. Minden szakasz extra koncentrációt igényelt a párosoktól. Hol havas volt a pálya, hol murvás, hol jeges. Ráadásul ahelyett, hogy a hó esett volna, az esővel kellett megküzdenie a vb mezőnyének. Meeke nem véletlenül jegyezte meg, hogy tiszta Wales-rali ez a svéd futam. Ráadásul nagyon ette a szöges gumikat a pálya, így lassan kezdett kialakulni egy gumiháború, mint a forma-1-ben.
Mikkelsen egészen a 18. szakaszig üldözte Latvalát, de ekkor megforgott és megütötte az autó elejét. A célba füstölő motorral érkeztek meg, majd kipattantak és kézzel-lábbal kezdték el takarítani a légbeömlő nyílást. Ekkor Latvala már szárnyalt, túl volt karrierje 300. szakaszsikerén és jól sáfárkodott az abroncsokkal. Lassan egyértelművé vált, hogy nem nyerheti más a Svéd-ralit. A citroenes Ostberg ugyanakkor megérkezett Mikkelsen nyakára, 20 másodpercen belül volt egymáshoz a két norvég. Végül Mikkelsen túl lépett a problémákon és behozta a második helyre a Polóját. Nem sok híja volt, de megcsinálta.
A Power Stage-et ráadásul meggyőző autózással nyerte Ostberg, másodiknak jött le Latvala és egy pontot szerzett Hirvonen a harmadik helyével. Érdekesség, hogy ugyanez a szakasz szerepelt egy körrel korábban is, de a szurkolók miatt akkora csúszás volt a varmullsaseni gyorson, hogy a 21-es szakaszt nem rendezték meg. Ennek talán Kubica örült a legjobban, aki annyit ásott két nap alatt, mint egy jó kertész. Többnyire hófalból hófalba vetődött két napig. Az utolsó gyorsaságin már csak lépésben jött le, mint nagyanyja, mikor shoppingolni megy (ezt maga a lengyel mondta), de megcsinálta.
A futamgyőzelem tehát Jari-Matti Latvaláé és Miikka Anttiláé lett, aki már harmadszor nyerte meg a havas versenyt, hat évvel ezelőtt először. Nagyon meggyőző autózást mutatott be, bár nagyon kíváncsiak lettünk volna rá, hogy mire mentek volna egymással Ogierrel. Hála istennek ez még csak a második futam volt a naptárban, így lesz még lehetőségünk gyönyörködni az ő párharcukban. Legközelebb március végén Mexikóban.
WRC2
A futam legizgalmasabb befejezését köszönhetjük az alsó kategóriának. Szerencsétlen Aj-Rjahi Yazeed hiába vezetett végig szinte a teljes versenyen, a végére szétcsúszott és hibát hibára halmozott. Végül célba ért, de mindössze a negyedik helyen. A kategóriát az a Karl Kruuda nyerte, aki érvényesítette a "hátulsó pár előre fuss" elvet.
Az észt fiú fogta magát és a Power Stagen megnyerte a versenyt. 18.7 másodperces hátrányt dolgozott le a 15 kilométeres szakaszon Ketomaaval szemben, ami azért megsüvegelendő. A harmadik Fredrik Ahlin lett az R5-ös Fiestával, akinek több problémával is meg kellett küzdenie, de célba ért a bronzért.
>> Közvetítésünket a svéd futamról ITT találod <<
