Nem csupán egy újabb győzelmet hozott a 17. Prince Beer Veszprém Rallye a Bútor Róbert - Holczer Dániel párosnak, de immár az övék a 2010-es év bajnoki címe is az Országos Rallye Bajnokság S1600 Kupájában, ill. az A csoport abszolút értékelésében is! Bútor Robi mesélt a legutóbbi murvás futamról és a csapat további céljairól.

Hogyan sikerült a felkészülés a futamra?
A verseny előtti teszt, mondhatjuk, hogy 100 %-osan sikerült. Egyetlen pici hiba csúszott csupán a "programba", ugyanis Zagyva Lajos autója reggel 9 óra helyett csupán délután 2-re ért a helyszínre, aminek az volt az oka, hogy az új ORECA motorunk kis késéssel érkezett meg a csapatunkhoz Franciaországból, így mire a szerelők végeztek a beszereléssel, kicsit megcsúsztunk a tervezett időponttal. A teszten így délelőtt először a másik két autóval foglalkoztunk, majd kettő óra után már csak Lali autójával. Mindenkinek volt annyi ideje, hogy összebarátkozzon az autóval, megtaláltuk a nagyjából ideális beállításokat is. Mindenképpen fontos kiemelnem, hogy amikor egy versenyző először ül egy ilyen autóba, és mindössze 30-35 km-nyi tesztlehetősége van, az csupán arra elég, hogy kicsit megismerkedjen a kocsival és elhiggye, hogy nagyjából hogyan lehet vele menni. Azt hiszem, hogy a beállításokra ilyenkor még túl nagy hangsúlyt nem lehet fektetni, mindenképp szükséges, hogy pár száz kilométert autózzon vele ahhoz, hogy reálisan el tudja dönteni, milyen irányba menjen a beállításokkal. Így túlnyomórészt a gyár által megadott setup-okat használtuk, ami azért nagyon ki van találva, hiszen rengeteg kilométer és komoly pilóták vannak e mögött a beállítások mögött.

Más volt most a Veszprém Rallye, mint korábban?
Szerintem ez most egy jóval könnyebb Veszprém Rallye volt, mint az eddigiek. A pályák jellege is más volt, így azok közel sem vették annyira igénybe az autókat, mint amit már megszoktunk, és úgy vélem, hogy a versenyzőket sem terhelte meg annyira. Én egyetlen egy ralipályát élveztem most ezek közül, az pedig a Sólyi erdő volt, az összes többi - az én véleményem szerint - csupán részmegoldás volt: nem voltak igazi murvás ralipályák, sok aszfalt is volt benne... Ez az elmúlt veszprémi futamokon nem volt jellemző, hiszen a lőtereken Magyarország legkomolyabb murvapályái vannak: gyors, lendületes, bevállalós gyorsaságik. A Sólyi erdő szakaszon mindkét alkalommal nagyon jót autóztunk, nagyon élveztük, bátran és határozottan mentem végig rajta. Az egész versenynek ez a pálya volt a lényege és értelme véleményem szerint.

Fogynak az ellenfelek a S1600-as kategóriából... könnyű győzelem volt ez a mostani?
A S1600-as kategóriában valóban igen könnyű volt a győzelem, hiszen nem is volt meg itt a minimális létszám sem. A végére mindössze ketten maradtunk, és emiatt mondhatom azt, hogy értelmetlenné is vált az ORB S1600 Kupa kiírása. Ennek következtében mi ismét nem a S1600-as kategóriával versenyeztünk, hanem az A csoport abszolút győzelme volt az egyik fő célunk, a másik pedig, hogy a S2000-es autókhoz képest tartani tudjuk azt a különbséget, amit korábban is már kitűztünk magunk elé célként, azaz murván a 2 másodpercet kilométerenként, aszfalton pedig az 1 másodpercet.

Hogyan sikerült ez utóbbi teljesítése?
Minden versenyen ez volt a célunk, hogy a már említett különbséget tudjuk tartani. A pályák jellegétől függően ez azért pozitív és negatív irányba is el szokott térni. Szombathelyen például volt olyan gyors, ahol a sárban 6 másodpercet kaptunk kilométerenként, de volt olyan is, ahol 1,5-öt csupán. Teljesen változó ez, így ezt a viszonyítási alapunkat kicsit el is vesztettük...

Ezek alapján mi az, ami még célotok "maradt" Veszprémben, ha a saját kategóriában nem tudtatok nagyokat csatázni?
Hogy élvezzük a versenyzést! Szeretnénk minden percet élvezni, amit az autóban töltünk, hiszen azért dolgozunk ennyit, hogy ne egy görcsös versenyzésen legyünk túl. Azt hiszem, hogy ezt nagyon jól meg tudtuk Danival beszélni, és a megvalósítása is sikerült, hiszen annak ellenére, hogy ez most nem egy klasszikus veszprémi viadal volt, nagyon jól éreztük magunkat.

Szervizparkban láttam, hogy nagyon jókedvűen játszottál Tagai Tamás gyerekeivel... nagyon vidámnak és felszabadultnak tűntél. Az egész csapatra jellemző ez a jó hangulat?
Úgy gondolom, hogy a jó hangulat mindenkire jellemző volt. Zagyva Lajossal és Bessenyey Zolival is egy nagyon-nagyon jó kapcsolat alakult ki, de az ő kedvük is csak akkor lenne ennyire jó, ha gond nélkül célba értek volna, egy nagyon jó eredménnyel. De így, hogy egyiküknek sem sikerült a célba érés sajnos, így biztos, hogy az ő szájuk nem ér a fülükig, annak ellenére sem, hogy a részeredmények és az autóban szerzett élmények mindkettőjüknél rendben voltak. Az én kedvemet is csak ez az egy dolog törte le csupán, hogy kiesett a két autónk, és ami a leginkább elkeserítő ebben a dologban, hogy ismét nem miattunk történt! Ha miattunk esnének ki, akkor úgy vélem, hogy lehetne valamit tenni, lehetne változtatni dolgokon, hogy jobb és sikeresebb legyen. Az én autóm minden versenyen problémamentesen megy, és az ő autójuk is gond nélkül ment, míg el nem tört mindkettőben - ugyanazon a helyen - a féltengely. A legjobban tényleg az bánt, hogy nem tudok rajta változtatni! A második versenyünk is elúszott... az első a gyári ORECA motor hibája miatt, most pedig a gyári vadonatúj féltengelyek hibája miatt. Én semmit nem spórolok ki, mindent megvettem az autókba, hogy valóban két tökéletes Citroen C2R2 Max-om legyen és sikeres csapatom, de egyszerűen a sors és az anyaghibák sorozatos problémája nem akarja, hogy ez sikerüljön. Emiatt persze mindannyian el vagyunk keseredve, a szerelőimmel együtt, akik szintén nincsenek hozzászokva, hogy kiesnek az autók. A S1600-assal én hét versenyt mentem le eddig (a tavalyi évvel együtt), és 7-ből 7-szer gondmentesen célba értem, és soha egyetlen pillanatig sem kellett lassabban mennem az autó miatt. Nem értjük, hogy ez most miért nem sikerül. Folyamatos levelezésben vagyunk a Citroen Racinggel, hogy magyarázzák meg, hogy miért esik szét, de egyszerűen nem kapjuk meg a megfelelő válaszokat és megoldásokat hozzá, úgyhogy magunkra vagyunk utalva, próbálunk fejleszteni az autókon, és megpróbálunk bízni abban, hogy elmúlik ez a pech-sorozat, és az fog következni, amiért én ezt az egész csapatot csináltam: egy nagyon profi, nagyon megbízható és nagyon jó csapat, nagyon jó autókkal!

Hogyan álltok a bajnokságban?
Megnyertük most Veszprémben az A csoportot és a S1600-at is, úgyhogy számunkra a bajnokság a pontrendszer és a kitűzött célok szempontjából véget ért. Most ki kell találnunk, hogy hogyan szeretnénk folytatni ezt az évet, melyek lesznek a további célok, de valószínűleg a jövő évi felkészülésünkre fogunk koncentrálni. A pécsi futamon már valami olyasmi autóval szeretnénk menni, ami a jövő évnek a célkitűzése lehet.

Ezek szerint a borsodi versenyen már nem is tervezitek az indulást?
Nem indulunk, ott csapatvezetőként fogok részt venni és megpróbálom valahogy célba juttatni az autóinkat! Szeretném Bessenyey Zolit a lehető legmagasabb szinten kiszolgálni, megadni neki minden segítséget ahhoz, hogy fejlődhessen és gyorsabb legyen. Zolival hosszabb távon tervezzük az együttműködést, mind Magyarországon, mind külföldi versenyeken, így most azt gondolom, hogy az ő fejlődését és sikerét előtérbe kell helyezzem a saját szórakozásommal szemben.

Zagyva Lajossal is vannak további közös céljaitok?
Ő igazából erre az egy versenyre szerződött velünk. Minden évben kiszúrja magának a murvás versenyeket. A Veszprém Rallye-nak is nagy specialistája, ami az eredményeiből is látszik, illetve nagyon jól ismeri a pályákat és fel volt készülve erre a versenyre. Nagyon biztatom őt, hogy induljon el a Borsod Rallye-n, mert az aszfalt verseny is verseny, de egyelőre még nem válaszolt az én ajánlatomra.

A csapat céljai?
Bízom benne, hogy két autóval fogunk tudni rajthoz állni a következő futamon, de ha ez esetleg mégsem jönne össze, akkor is mindenképp arra jó lesz ez a verseny, hogy még jobban összerázódjon a csapat. A távolabbi jövőt illetően pedig nagyon bízom benne, hogy a 2011-es évben már nem kettő, hanem három R2-essel fogunk versenyezni - kiküszöbölve az összes technikai hibát - a lehető legjobb fiatal pilótákkal, akiknek van ehhez kedve, hogy profi körülmények között megmérettesse magát. Remélem, hogy az idő majd meghozza azt a gondolkodást, ami mindenhol működik Nyugat-Európában, hogy ne menjen mindenki Mitsubishivel, mert csak három ember tud az első háromban lenni, az össze többi pedig csak hátrébb. Itt pedig van lehetőség harcolni, csatázni teljesen egyforma autókkal, csalás nélkül!