Ifjabb Tóth János és Szőke Tamás a Székesfehérvár Rallye-t megnyerte és így érkeztek a harmadik murvás futamhoz, a veszprémi versenyhez.
Nagyon jót meccseltetek Fehérváron, mindenki azt várta, hogy ez a csata majd folytatódik a veszprémi futamon is. Nem így lett.
Sajnos nem. Mi is arra gondoltunk, hogy a székesfehérvári verseny megismétlődhet.
Hatalmas nagy csalódás volt ez a futam.
Az első futam után azt nyilatkoztad, hogy sokat hibáztál, párszor kicsúsztatok.
Valóban nem jól sikerült az első szakaszunk. Nem kalkuláltam be, hogy ennyire murvás marad a pálya, azt gondoltam, hogy sokkal tisztábbak lesznek a nyomok. Ennek megfelelően sokszor túlcsúsztunk. Volt egy kis gondunk a váltóval is, de a legnagyobb problémánk az volt, hogy nem találtam meg az első gyorsaságin az összhangot az autóval. A gyorsasági második felénél már annyira elbizonytalanodtam, hogy azért mentünk lassan.
A második gyorsaságin megpróbáltál javítani?
Persze. Ilyenkor már tisztul az út, sok kanyart nagyobb sebességgel, néhol egy fokozattal feljebb tudod teljesíteni, a féktávok is letisztulnak. Nagyon lendületesen mentünk a második nekifutásra.
Egy baj volt, a szakasz végén egy nagyon hosszú aszfaltos egyenes végén volt egy szűk kanyar, majd utána egy másik, ami már nem volt annyira szűk. Amikor tréningeztük ezt a részt, akkor beírtam, hogy az első kanyart egyes sebességi fokozatban forduljuk, mivel nagyon szűknek éreztem.
Mondtam is Tominak, amikor felírtuk a pályát, hogy igazából itt nincs nagy gond, a 206 WRC-vel már egyszer itt beestem, de simán kijöttem. És ennek megfelelően nem is tulajdonítottam annak a kanyarnak olyan nagy jelentősséget.
Tényleg jó lendületben mentünk már másodszorra, mindenhol sült minden, ahol azt gondoltam, hogy gyorsabban el lehet fordulni, ott el is fordultunk gyorsabban. Amikor odaértünk ehhez a kanyarhoz, azt gondoltam, hogy simán elfér másodikban. Csak az volt a probléma, hogy ráhúztam a kéziféket is. Becsapódtunk az árokba. 2003-ban estem be ide a 206-al, azóta ez az árok már sokkal mélyebb lett. Felült az autó közepe, csak a nézők segítségével tudtunk kijönni, amit ezúton is köszönök nekik.
Bent hagytatok sok időt, az autó eleje össze volt törve, átmentetek a célvonalon, de a beíróig nem ment el az autó…
Megállt a motor, elfolyt a víz. Amikor beestünk a nagyobb bokrok elgörbítettek mindent és letörték az elektromos vízpumpa egyik csatlakozóját és elfolyt a víz.
Gondolom másnapra meg lehetett volna csinálni az autót, de értelmetlen és nagyon drága lett volna a versenyzés…
Az öt perc nagyon sok. Igazából az is közrejátszott, hogy már nincs több murvás futam, nincs mire tréningezni. Nem erőltettük.
Persze, ez érthető.
Kassa Rally a következő. Vannak szép emlékek?
Vannak szépek és rosszak is, de ez már minden versenyre igaz ez.
Jó verseny szokott lenni, egy kicsit idegen pályákon versenyzünk, ami mindig motivál.
Ez tetszik, megosztom
