Alulírott Nattán György, mint az MNASZ Rallye Sport Bizottságának vezetője az RSB tagok által felhatalmazva nyilatkozom, hogy az elmúlt hetek történései, és legfőképpen a tegnapi Intéző Bizottsági ülésen történt, a szakágvezetés céljait, és döntéseit figyelmen kívül hagyó intézkedések miatt a Rallye Sport Bizottság minden tagja azonnali hatállyal lemond tisztségéről.

És egy levél Nattán Györgytől, a lemondott Rallye Szakág Vezetőtől:

Kedves Érintettek!

Jelen pillanatban én vagyok a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Rallye Szakágának vezetője. Aki ismer, az tudja, hogy nehezen tudom véka alá rejteni véleményemet, úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban lojális voltam az MNASZ-hez, tiszteletben tartottam az előírásokat, és próbáltam sportvezetőként legjobb tudásom szerint dolgozni azokkal az emberekkel, akik vállalták velem közösen a munkát. Az elmúlt egy hónapban azonban folyamatosan olyan hatások értek, amit csak nagyon nehezen tudtam a fent említett keretek között elviselni. A tegnapi Intéző Bizottsági ülés után egyértelművé vált számomra, hogy az én, és az általam választott RSB hozzáállásával, nézeteivel nem egyeztethető össze az MNASZ jelenlegi vezetésének gondolkodása, működése.

Mivel tisztségviselőként nem engedhetem meg magamnak, hogy bíráljam azt a rendszert, amelynek magam is része vagyok, ezért azonnali hatállyal lemondok a Rallye szakág vezetéséről.

Az MNASZ-ben évek óta folyik a harc a hatalomért, és decemberben megérkezett egy csoport, akik a sportért tenni akaróknak mondták magukat, Frank Tamást jelölték elnöknek. Tamás személye igencsak megosztja a tagságot, legtöbbünknek már volt vele olyan vitája, konfliktusa, ami miatt nem tartjuk alkalmas sportvezetőnek. Ez a decemberi közgyűlésen be is igazolódott, a tagság jól láthatóan bármilyen, ismeretlen alternatívát inkább támogatott, mint azt az elnökséget, melyet magukat élversenyzőnek gondoló emberek próbáltak hatalomra juttatni a saját érdekeik védelme céljából.

Decemberben a Rallye Szakág jelenlévő tagjai engem választottak meg RSB vezetőnek. Tudtam, hogy ez nem egy stabil állapot, de elvállaltam. Választottam magam köré egy bizottságot, ami azt gondolom, hogy jelesre vizsgázott az elmúlt napra pontosan 3 hónap alatt.

A választásokon vereséget szenvedett csoport nem adta fel a küzdelmet, és minden eszközzel megpróbált ismét hatalomra kerülni. Az sem számított, hogy a működésképtelenség szélére taszítják az MNASZ-t, minden áron nekik kellett hatalomra kerülni, és ez sikerült is. A siker ára az volt, hogy Frank Tamás nem maradhatott elnök jelölt, csupán általános alelnök.

Magán a közgyűlésen is jól látszott az új irány, kordonok közé terelték a tagságot, és biztonsági őrök mondták meg, hogy hova állhatunk. Más használható alternatíva nem lévén én maradtam a szakágvezető.

Az új elnökség gyorsan az értésemre adta, hogy más szelek fújnak, utasításba kaptam, hogy a rendezők képviselőjét Tóth Imit nem tehetem be a bizottságba, valamint, hogy a 4 évvel korábban ugyanezen vezetők által összeállított RTE szerződést, melyből én kivettem egy 160ezer forintos –szerintem és Mészáros Iván szerint legalábbis nem elegáns- jogdíjat, nem írják alá ebben a formában.

Én nem voltam hajlandó Tóth Imit elküldeni, ezt az Intéző Bizottságra bíztam, ahol a sportszakma legfelsőbb vezetőinek mondott emberek úgy döntöttek, hogy bár Imi szakértelme vitathatatlan, egyéb okokból nem nevezik ki RSB tagnak. Később, amikor megjelent a kiírás (Eger Rallye), amiben Imi szerepel mint RSB megfigyelő, Frank Tamás szombat délelőtt jelezte felém, hogy „kekeckedésnek” tekinti Imi megjelölését, hiszen az elnökség írásba adta, hogy nemkívánatos személy.

Az RVSz tervezete még a legutóbbi közgyűlés előtt megjelent, az új IB Szamos Miklós vezetésével kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely ezt jóváhagyhatja. Ez a bizottság számos észrevételt tett az RVSz-el kapcsolatban, melyet az RSB megfontolt, és a helytálló kifogásokat kijavította. Több kérdésben vitatták szakmailag az RVSz-t, mellyel mi egy hosszú távú változást készítettünk elő. Az IB kijelölt bizottságának vezetője, Miklós az általa kifogásolt részekkel kapcsolatban kijelentette, hogy az RSB döntése nem befolyásolja az RVSz véglegesítését, tudomásul veszik a döntésünket. Ez meg is történt, az RVSZ véglegesé vált. Ennek ellenére, ugyan ez a Szamos Miklós egy hét múlva az IB elé vitte ezeket a kérdéseket,  hogy abszolút rallye-hoz nem (vagy sem) értő emberek döntsenek az általunk vezetett szakág feje fölött.

Eközben egyes magukat élversenyzőnek gondoló emberek nyomására folyamatos magyarázkodásba kényszerültem a sportszakmai alelnökkel, Szamos Miklóssal szemben, hogy miért arra megy a pálya Egerben amerre, miért nem lehet más időtervet csinálni, miért nem adunk még egy negyedik év haladékot is a Histricnak a homológ felszerelésekre, stb. Érdekes módon az elnökség felé észrevételt tevőknek nem azzal a pályával szemben volt kifogásuk, amely rosszabb minőségű, hanem azzal szemben, ahol az ellenfelek autói jobb eredményt érnek el várhatóan.

Az IB vezetője ezeket a kéréseket tolmácsolta felém, és folyamatos pressziót gyakorolt a szakágra az említett élversenyzők megkeresései, nyomása hatására.

Eközben született egy levél az Elnökség részéről, mely gyakorlatilag ellehetetleníti az Eger Rallye megrendezhetőségét a verseny előtt két-három héttel.

Én ekkor megkerestem a Szövetség elnökét, Gyulay Zsoltot, - akiben egy tisztességes, a sportért valóban tenni akaró embert ismertem meg -, hogy találkozzunk négyszemközt. Sajnos a találkozó nem jött létre ebben a formában, csak a két alelnök társaságában egyéb okokból. A megbeszélés előtt Frank Tamás emelkedett hangnemben értésemre adta, hogy én ne próbáljak meg átnyúlni a feje fölött, nekem nincs jogom személyes találkozót kérni az MNASZ elnökétől, csak ha ő is ott van, az ő tudta nélkül itt semmi sem történhet.

A megbeszélésen Frank Tamás közölte, hogy az RTE egy profitorientált vállalkozás, aminek én olyan vagyon értékű jogokat akarok adni (lásd közös gépkönyv az előző évek gyakorlata szerint, lásd Eger Rallye-n való indulás lehetősége), amelyek hátrányosan érintik az MNASZ-t, hiszen nem termel kézzel fogható bevételt az MNASZ-nél. Hosszas vita után Gyulay Zsolt mellém, és a sport mellé állt, és leszögezte, hogy az egri futamot nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy a verseny előtt két héttel megváltoztatjuk önkényesen a pályát, és az időtervet, vagy esetleg kizárjuk az RTE-t. Mindez március 16-án történt délben.

29 órával később az IB felelős tagjai megszavazták, hogy az RSB és az Eger Rallye rendezője köteles megváltoztatni az Eger Rallye kész időtervét a verseny előtt kettő héttel.

Barna György követeléseit is meghallgatta az IB, és az eddigi 3 év haladék után a Historic mezőny további haladékot kapott a homológ felszerelések egy részének tekintetében. Az IB vezetője, Szamos Miklós kijelentette, hogy az S és F csoportoknak nincs helye a magyar bajnokságokban hosszú távon, háttérbe kell szorítani őket. Kijelentette, hogy hibás sportszakmai döntés idehívni egy szlovák mezőnyt a magyar pályákra közös futamra, ez hátrányos nekünk.
Kijelentette, hogy a szlovák prioritásos WRC-knek hátul kellene mennie a mezőnyben, ha már ide engedtük őket…

Frank Tamás az RTE-ről kijelentette: „kitenyésztettünk magunknak egy konkurenciát”. Az IB ezután deklarálta, hogy kötelesek vagyunk felforgatni az egri versenyt, és ezáltal veszélyeztetni annak megrendezhetőségét. Sportszakmai szempontokat nem vettek figyelembe, csak az RTE alárendelése volt a cél minden áron.

Mivel ennek ellenkezőjéről biztosított 29 órával előbb a Szövetség elnöke, Gyulay Zsolt, ezért úgy gondolom, hogy ezzel őt is becsapták.

A mi bizottságunk 3 hónap alatt olyan fenntartható működést dolgozott ki, mely a tavalyi évhez képest előreláthatólag 9,5 millió forint megtakarítást eredményezett. Dolgoztunk olykor éjjelnappal a versenyzőkért, és egy élhető bajnokságért. Szerettünk volna egy békés átmenetet, ahol az ORB, a Rallye2 és a Historic mezőny megfelelő szakmai hátteret, és megbecsülést kapja békés együttélésben a Rallye Túra Egyesülettel, igen, akár egymást segítve is.

Szerettük volna megszüntetni a „telefonálgatást”, és a jogtalan előnyszerzést. Mivel már az első verseny előtt bebizonyosodott, hogy a vezetés számos tagja befolyásolható, ezért nem vállalom fel annak a felelősségét, hogy az egri futammal hozott korábbi, és ezutáni döntéseinket ilyen tisztségviselők bírálják felül, a sport hosszú távú érdekeitől totálisan eltérő külső érdekek mentén.

Az RSB nem tudja elfogadni a ránk erőszakolt változtatásokat, tiltakozásul egységesen lemondunk az RSB tagságunkról .

Szeretném megköszönni azoknak az embereknek a segítséget, akik erőn felül tettek azért, hogy valami megváltozzon, ez most nem sikerült. Elnézést kérek azoktól, akik úgy érzik, hogy ezzel cserben hagyjuk őket, de van egy határ, aminek átlépése után már nem adhatjuk a nevünket ehhez a működéshez. Mi megpróbáltuk, de a sportszeretet itt már alulmarad az anyagi érdekekkel szemben.

Én azért vállaltam el ezt a tisztséget, mert komolyan hittem benne, hogy meg tudjuk változtatni a rendszert, sok munkával, és harccal. Sajnos be kell látnom, hogy ez lehetetlen a mostani helyzetben. Nem gondolom, hogy idő előtt adtam volna fel, addig mentem el, amíg az értékrendem bírta. Sajnálom, hogy így alakult, de az elmúlt hetek tanulsága alapján csupán egy bábura van szükség a Rallye Szakág élén, ez pedig nem én leszek. Megpróbáltam egy szakmailag maximálisan felkészült bizottsággal helyt állni, ám ennek ma nincs létjogosultsága. Minden döntésünket egy olyan szervezeti egység írja felül, amely nem az én szakmai és emberi értékrendem alapján dönt.

Azzal, hogy egyszer teret engedtünk a külső nyomásnak, én úgy gondolom, hogy az MNASZ Intéző Bizottsága tegnap az RSB hitelességét vonta kétségbe. Így pedig nem lehet dolgozni, ez egy lavina, innentől mindenki feljogosítva érzi majd magát, hogy utasításokat adjon annak a tisztségviselőnek, akinek épp ismeri a telefonszámát.

A mostani helyzet úgy gondolom legnagyobb áldozata Gyulay Zsolt, aki felvállalta, hogy tisztességesen vezeti az MNASZ-t, és olimpiai bajnokhoz méltó hozzáállással közelített egy olyan munka felé, ahol neki nem ezt a szerepet szánták. Félek tőle, hogy hosszú távon ő sem tud majd sportemberhez méltóan dolgozni, és ezzel egy újabb névvel nő annak a listának a hossza, akik valóban a sport érdekeit nézték, de nem kértünk belőle.

Budapest, 2011.03.17.

Nattán György