Szombati élménybeszámoló
Szombat. Újra éjfél és újra nincs internetem…
Miért is lenne egy négycsillagos spanyol (bocsánat: katalán) szállodában…
Sikerült felraknom az egyik videót a sajtóirodából (miután mindenki lelépett 8-kor, a takarítónő pedig volt olyan kegyes, hogy körbesöpört és nem dobott ki addig, amíg le nem járt az én fjú minitsz-em…
Megírom, majd egyszer felkerül.
Aszfalt.
Vártuk. Jobban, mint a vegyes talajt. Bár a murvára tudott Frici 'tesztelni' a shakedown-on, aszfaltos beállításokkal, slick gumival még sosem ment előtte a Ford Focus WRC-vel. Nem baj, majd megoldja.
Este kicsit el volt kenődve, de nem hiszem, hogy lett volna szégyenkezni valója. Tudjuk, hogy mennyi tesztelnek a többiek, tudjuk, hogy mióta ülnek ezekben az autókban.
Biztattuk: jó lesz ez, szombaton még inkább érezni fogja…
Nem kellett volna korán kelni, de mivel nem bírtam péntek este felrakni az élménybeszámolót és a képeket, így korábban lejöttem a lobbyba és megpróbáltam, hátha sikerül. Csak arra volt jó a dolog, hogy megint egy órával kevesebbet aludjak és jól felhúzzam magam.
Viszont így időben odaértünk a mai elsőre. Sejthető volt, hogy ma még nagyobb lesz a tömeg, a mindenfelé parkoló autókból éreztük: leszünk most is néhányan. A GPS azt jelezte, hogy még több, mint 2 kilométerre vagyunk a médiaparkolótól, amikor egy motoros rendőr elállta az utat és azt mondta: nincs már hely! Azt szoktam mondani: egy hely mindig van (ezért nem jó két autóval menni, mert tényleg csak egy hely van). A rendőr ezt a véleményt nem osztotta, de sikerült átjutni rajta. Elfordult, mással beszélt, közben szép lassan elmentünk mellette az Exeo-val.
Azt már tudtuk, hogy Imiék jégkémkedése rövidre sikerült. Késésben voltak a rendezők, az állomások még nem álltak időben, pánik tört ki rajtuk és elhangzott a napi jelszó, mint régen a kisdobos táborokban (Tudooom, fogalmad sincs mi az. Szerencsére néhányan tudjuk): senki sem mehet tovább. Imiéket félreállították a gyorson, így tudtuk, hogy vezéráldozatot hoztunk, a jégkém autó mára nem kémkedik tovább.

Szerencsére nem voltak messze az elsőnek kiválasztott kanyarunkhoz, így gyalog ők is odajöttek.
Rengeteg néző, rengeteg fotós.
Sokan, ugyanott. Ilyenkor szokták mondani a 'szakértők', hogy nem értik, miért vannak a fotósok egy helyen, miközben annyi kanyar van még a gyorsaságin. Pedig annyira egyszerű: a fotósok szeretnének minél több, minél látványosabb képet készíteni. Ha bemész egy, a külvilágtól elzárt részre, akkor ott kell lenned egész nap, jelen esetben maximum két képet tudsz készíteni a mezőnyről, kedvenc versenyződről. Ennél viszont többet kellene.
Maradnak tehát a jól megközelíthető (jelen esetben látványos, spanyolos) kanyarok és ebből kell kihozni kinek-kinek a vérmérsékletének és a technikájának megfelelő képet. Ennyire egyszerű ez a 'mindenfotósegyhelyen' történet. (Persze, lehet vitatkozni, én is tudok ellenérveket mondani erre is, de hidd el, ezen kár vitatkoznunk :) )

Jött a mezőny, a keskeny útról fordultak be a még keskenyebbre. Volt, aki látványosan, volt aki szerencsétlenül. Frici látványosan, a képeken is látszik, hogy precízen, szűken, kis kézivel. Tapsoltak a népek, büszkék voltunk.

Úgy számoltuk, hogy simán átérünk a napi harmadik szakaszra. Srácokkal be az Exeo-ba, Imiéknek a Tranzitban jutott hely. Kicsit lemaradtak, az ő GPS-ük talált egy rövidebb, de zűrösebb utat. Mi szépen hasítottunk, egyszer csak a gyorstól 6 kilométerre egy falu előtt a gázpedál funkcióját vesztve tartotta a talpamat. Nemrég éreztem ilyet, hiszen idefelé sikerült kiszárítanom a tankot még a trélerezés alatt, akkor volt hasonló. Most viszont tele a tank és a spanyolok A4-es másolata csak nem akart tovább menni. Nem akarok a részletekbe menni, mert tudom, hogy jobban értesz hozzá: nem kapott elég levegőt az autó. Próbáltuk megoldani, kevesek voltunk hozzá. Az AVIS-t felhívhattuk volna csereautóért, de akkor az egész nap eldobós lenne, ha itt várnánk az út mellett a segítséget. Imit ott hagytuk, kipróbált szerelő :) Úgy éreztük, ha hagyunk neki időt, talál megoldást. Addig mi a Tranzittal felmentünk a körforgalomhoz, amiről tavaly rengeteg videót láthattunk, ahogy Asi szépen lekörzőzi.

Folyamatosan azt írom, hogy sokan vannak mindenhol… Itt az eddigieknél is elképesztőbb tömeg, millió autó, mégis a média matricával 100 méteren belül meg lehetett állni és tényleg hagyják az embert dolgozni. De jó lenne, ha otthon is így menne ez, és nem csak néhány versenyen.
Ahogy mondtam: millió ember, fergeteges hangulat.
Most is itt volt a 4 hengeres bevásárlókocsi, az alaphangot megadta. Hullámzott a hegyoldal és ha a másik oldalon nem folytatták a hullámot, akkor hatalmas füttykoncert volt a válasz. Saját magukat szórakoztatják, amíg nem jönnek az autók. Akkor viszont feszülten, izgalommal, ovációval figyelik a matricás gyorskocsikat.
És azok jöttek! Loeb úgy lefűzte, hogy nem mertem volna betenni a kezem az autó és a korlát közé. Ogier törötten érkezett, Ken Block első lökhárítójának is csak a rögzítő stiftjei jelezték, hogy innen hiányzik valami. Frici is megkapta a megérdemelt tapsot.
Berohantunk a szervizbe, szerettünk volna napközbeni szervizhangulatot elcsípni.
6-8. időket mennek a fiaink. Büszkék vagyunk rá. Titkon ide vártuk őket, és ahogy láttam Fricin, ők is ezt szerették volna már az első nap is elérni. Nem baj, jó ez így. Mások is látják a részeredményeket és azokat maximálisan értékelik (hiszen ezért is indulhatott ezzel az autóval Frici)

Nagyrohanás, újra vissza az első kanyarba. Reggel néztem, hogy merre süt a nap, reméltem hagyják majd, hogy onnan fotózzak, ahonnan elterveztem. Útközben megint találkoztunk a reggeli rendőr kollégával, aki sajnos most határozottabban, és még mindig 1.5 kilométerre van a rajttól. Azt számoltuk, hogy gyalog nem érünk fel időbe, de nem volt más választás: vagy felgyalogolunk, vagy dobjuk ezt a szakaszt. Szerencsére Imi átverekedte magát valahogy a rendőrön és a szalagtól pár méterre és még futópercre ugyan, de Loeb előtt sikerült odaértünk.

Nem cifráztuk, vissza a könnyen elérhető körforgalomhoz. Még volt idő, kávézó teraszán napozott a brigád.
A körforgalom hozta most is a tőle elvártat. Óriás hangulat, nekem már csak a vuvuzela 'hiányzott' egy jó focimeccs fillingjéhez. Szerencsére focisták helyett rallysták jöttek.
6 percenként. Először nem volt tiszta, hogy mi ennek az oka, aztán kiderült: élőben (!) közvetítették ennek a szakasznak az elejét. (sajnos Friciék két percre jöttek, így valószínű, ők még nem voltak benne azok között, akiket a spanyol TV nézők láthattak)

Később mesélte Frici, hogy ezen a gyorson a rajtban lefulladtak, próbálták újraindítani, sikerült, de hagytak bent annyit, hogy a kis Wilson gyorsabban tudjon lejönni a szakaszról náluk.
Újra be a szervizbe, közben az Exeo is lábra kapott, Imi jégkrém autót is kihozta a gyorsról.
Azt számoltam: ma 6 szakaszból 4-en ott voltunk és két szervizt is 'végigasszisztáltunk' a magunk módján.
De jó volt! Jó érzés volt, hogy a Fordosok ajánlották fel a zászlót lengető komálósoknak, hogy szívesen felrakják a zászlót a szervizsátorra.

Friciék elégedettek, újabb nagy siker küszöbén. Nem tudom mit kell ilyenkor kívánni, előttük is, mögöttük is nagy az űr, kár lenne leesni az útról, egy jó tempóban szépen végig kell autózniuk. Ennyi! :) Csak hogy én is osszam az észt…
Este újra nekifutottam a médiacenter internetének. Ennek köszönhető a pénteki fotóalbum és élménybeszámoló, valamint már a szombati fotók felkerülése is. Gondoltam egy nagyot, mert mindig kell, hogy gondoljunk egy nagyot és újra (sokadszorra) nekifutottam, hátha hamarabb (Te)Csőbe tudok húzni a hétfői teszten készült videókból legalább egyet.
És láss csodát (najó, szerényebben: láss videót), sikerült. Felért az egyik (miután kiürült a médiaközpont és egyedül neteztem)
Egy valamit el kell még mesélnem a mai napról, bármennyire is fáradt vagyok:
Azt gondolom ennek a hétnek a számomra - és remélem ezért nem haragszik meg a csapat - legnagyobb élménye ért a médiacenterben (amikor még ott voltak jó páran).

Többen dolgoztunk, besétált Martin Holmes (igen, az a Martin Holmes!) és amikor meglátott a gépem mögött, átszólt az asztal fölött és ezt mondta: 'You are a gangster!'
Éééén? De miért?? Gondoltam összekever valakivel. Igaz, hogy köszöntem már neki illendően, amikor elmentünk néhányszor egymás mellett, de nem értettem, hogy mit tettem, ami miatt ezt kapom. És pont Tőle…
Újra mondta, hangosabban. Mindenki ránk nézett: 'YOU ARE A GANGSTER!!'
Miért lennék az, őszintén tisztelt Holmes Úr??
És jött is a válasz: 'Felraktál rólam a weblapodra egy képet. És az FIA most vissza akarja venni az akkreditációmat, mert nem a rallyval, hanem a lányokkal foglalkozom'
De ezt már nevetve mondta. Elbúcsúzott és jó munkát kívánt. Martin Holmes!
Köszönöm!
Jó nap volt a mai. Frici, tömeg, rally, hangulat, legengszterezés.