|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
h i r d e t é s
kiemelt partnerünk :
 további partnereink :     webshopunk : 
|
Voltam is versenyen... meg nem is!
Trabantos barátaim hívtak hogy menjek le Zamárdiban lesz a hétvégén egy jó verseny… Igaz nem érünk oda a prológra, ami elmondások szerint nagyon flottul ment, de a vacsorát már együtt ettük a srácokkal. Vacsora közben meséltek a pályáról, körülményekrõl, indulókról és egyéb tudnivalókról… Ekkor tudtam meg, hogy a 8 km-es gyors már csak 6 km, és kicsivel több a nevezõ, mint az eredetileg maximált létszám. Már akkor feltûnt hogy egy ilyen szûk városi versenyre 115 db nevezést elfogadni azért bátorságra vall a szervezõktõl. Este mikor a szakadó esõben fuvaroztam haza a brigádot (a MÁV RT szocreál szállóra) a másnapi gyorsokat használva, kaptam némi képet a másnapi gyorsokról. Szûk utcácskák, padkával, fákkal, korlátokkal, telek szélére kirakott terméskövekkel, tûzcsapokkal és egyéb érdekes városi akadályokkal. A szálláson este próbáltam gyûjteni a számomra hasznos infókat, hogy hova is érdemes menni, fénykép készítési célzattal. Mondták is a versenyzõ barátok, hogy igazából mindegy, mert mindenhol csak derékszög van, és azt is csak hátulról lehet nézni. Nem lettem boldog… Reggel még mindig esett az esõ, és mivel a szállást a pálya körbe kerítette, valahogy éreztem hogy nem szabad ott maradnom, ki kell menni a zárt területrõl. Nem szeretem ha korlátoznak a mozgásban. Már akkor sejtettem hogy nem lesz itt 4 gyors, plusz volt ígérve egy szponzori futam is, aminek keretében végre én is ülhettem volna egy igazi „kigyúrt” TRABANTBA. Annyit elárulok elõre, most sem jött össze a dolog. L Szóval megkerestem az én elsõ helyemet ahol megnézem az elsõ kört. Találtam is egy derékszöget, amiben két pozitívum volt az egyik a sportbirok, a másik egy pocsolya. A Sportbirokkal jókat beszélgettünk, elláttak még pár infóval, míg elkezdõdött a verseny. Megnéztünk pár autót, és a tócsa sem váltotta be a hozzáfûzött reményeket, és ahogy a kedvesem szokott fogalmazni „ nem is volt semmi vicces”.
    Így tovább álltunk egy másik derékszögbe, ahol persze ismét nem voltam elkényeztetve látványosságokkal.Aztán egyszer úgy a 40. autó körül megállt a verseny… Jött az infó, kiütöttek egy tûzcsapot!
Mivel ettõl a helytõl sem voltam elragadtatva, és tudtam hogy most idõnk is lesz, így tovább álltunk.
Találtam is egy nyíltabb helyet ahol, egy jobb derékszög és egy bal derékszög közt volt egy 40 méter egyenes, és az egyenesben meg volt egy füves rész nagy fákkal ahol biztonságosan lehet fényképezni. Alig beszéltünk pár szót az út szélétõl 4-5 méterre, jött egy Úr és megkérte a kedvesem, és egy másik közelben álló nézõt hogy menjenek a fák mögött kb 10 méterre lévõ árok másik oldalára. Aztán egybõl mondta is nekem az ember ha nekem nincs igazolványom akkor én is, mivel én nem is reagáltam erre a felhívásra. Mondom hogy van MNASZ igazolványom, és nyúltam is érte a nadrágom zsebébe, de õ már mondta is hogy neki is van huszonhat, és én azzal kitörölhetem a seggem.
Jahhhhh… ha így akkor legyen így. A lelkes „sportszakmai felügyelõ” (mert õ így határozta meg a szerepét) mondta hogy azért nincs rajta semmi mellény mert õ itt nem veheti fel az MNASZ mellényét, de megállítja a versenyt miattam!
…azt a versenyt ami már állt a tûzcsap kiütés miatt! Itt már elég parázs vitában voltunk, és már a mellettem álló Gabi is telefonálgatott az illetékes szervezõnek, hogy szóljanak már az emberüknek hogy hagyjanak békén. Az igazsághoz az is hozzá tartozik hogy mivel állt a verseny, ezért fényképezõgépem sem volt nálam, nem hogy a mellényem. Az elõzõ két helyen sem volt rajtam a mellény, de talán ott a gépbõl kiderült hogy nem nézõ vagyok.
Szóval meguntam a szájkaratét, és mivel az embernek kezdtek szaporodni a mondataiban a trágár szavak, mivel nem tudott velem dûlõre jutni, ezért mondtam neki hogy szóljon be a rádión és kérdezze meg, mi is a tényállás. Nyilván mondta hogy õ nem, de én hívjam fel a szervezõt, és ha neki szólnak akkor maradhatok. Akkor elkezdte hogy én nem vagyok oda beosztva és így nem lehetek ott…
Ekkor már néha-néha elröhögtem magam az értelmetlen mondatokon, amit Gabi próbált kedvesen segíteni, de hiába. Kedves kolléganõm mondta hogy a fotósoknál nincs beosztás, mi nem sportbírók vagyunk, hanem fotósok.
Az Úr erre már nem tudott mit tenni, inkább rátámadta a tõlünk hátrébb álló srácra hogy ne röhögjön (kicsit cifrábban igaz, de ez volt a lényeg). Aztán ismét megkértem hogy ott a kezében az a rádió akkor használja már… és ekkor kis hatás szünet után, rákérdezett hogy akkor mi is legyen velem. Jött is a válasz, ha biztonságos helyen állok akkor természetesem maradhatok. Utólag is köszönöm! Ez alig került 20-25-percbe, de megérte… Aztán egy másik spori is odajött és mikor mondta hogy még áll a verseny úgy 3-4 órát mert a Vízmûnek helyre kell állítania a vízellátást akkor azért nem voltam boldog. A rádió forgalom hallgatása közben hallottuk hogy felvetették mi lenne ha kivennék a problémás szakaszt, de nemleges volt a válasz.
Így a kemény érvelésekkel megszerzett „tartózkodási engedélyem” hátrahagyva el is jöttünk a Zamárdiból. A gyorsasági szakasz is rövidült 5 km-re, és a szakaszok száma is 3-ra csökkent, és ezt estig abszolválták a srácok. Jó döntés volt hogy eljöttünk, remélem a versenyzõk is megértik…! Ez a blog most jelenik meg 4124. alkalommal
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
 |
|||
|
||||
)
